Fejezet
1 2 | élt, mindig azt hittük, sokat beszél, csak most tudjuk,
2 2 | tárgyakkal foglalkozott, sokat törte fejét e tézis bebizonyításán,
3 2 | mint úristen teremté. Igaz, sokat tévelygünk, sokat botlunk,
4 2 | Igaz, sokat tévelygünk, sokat botlunk, sokat esztelenkedünk
5 2 | tévelygünk, sokat botlunk, sokat esztelenkedünk rajta, de
6 2 | pattan az ostor, s amely tyúk sokat kotkodácsol, keveset... -
7 2 | barátod, azonkívül úrfi, s nem sokat fog gondolni járásával,
8 8 | felebarátja teremtését mívelé, sokat vesztett azon régi jó szokásokból,
9 10| egy öreg asszony, kivel sokat társalogtam, mondani szokta -
10 12| veszik észre. Szóval, igen sokat említhetnék, de fontosabb
11 12| semhogy belsõ érzelmeirõl sokat mondhatnánk. Valószínû,
12 12| barátja. Ez hozzá megy, sokat panaszkodik a sárgák ellen,
13 12| tisztikar? mit tehetek én?~- Sokat, igen sokat, kegyelmes uram! -
14 12| tehetek én?~- Sokat, igen sokat, kegyelmes uram! - mondá
15 14| lovaglás, fõképp Ákos korában, sokat helyrehoz, s Erzsébet asszonyomnak
16 17| ivadék, melyhez tartozott, sokat tapasztalt életében. Tizenhat
17 17| homoeopathák is beadnak sokat - szóla Ákos, mindig fenntartva
18 18| Ha én lettem volna, nem sokat locsogna merészségérõl.
19 19| melyeknek éppen hasznát vehetik, sokat foglalatoskodtam ily munkákkal -,
20 19| természetérõl tudósaink sokat vitáztak anélkül, hogy tisztába
21 22| meghallá - mi legalább a sokat próbált Cifrára nézve a
22 22| udvariasság szabályaival nem sokat gondolok.~- Úgy látszik -
23 23| mint közönségesen, hogy sokat ne mondjak, a legbarnábbak
24 23| látja senki: akkor az ember sokat vihet véghez. Egynek sokszor
25 24| bánom, noha az agár nem sokat ér, úgyis elveszted.~- Áll
26 24| Jánosra tekintett, igen sokat gyaníthatott volna. Ki tehet
27 26| keblünkben szerelem okozott, sokat beszélünk; de nem igazságtalanság-e,
28 26| kedvesünktõl is szerfelett sokat elfogadni, mit hasonló adományokkal
29 26| Azonfelül a zsidónak is sokat kelle fizetnem; ki tudja,
30 27| sõt nem fogok tenni igen sokat? - válaszolt az ügyvéd mosolyogva. -
31 28| Ákos, ily elõítéletekre sokat tartanak, s azonkívül nem
32 30| kíváncsian a fõbíró.~- Hát nem sokat, az igaz - válaszolt az
33 31| létünkre az ily tradícióra nem sokat tartunk.~- Ha Nyúzó úr azt
34 32| magyarázhatatlan vakságában, sokat lármázott Karvaly úr tömlöctartása
35 32| újabb bajba keveredett. Igen sokat tart kertjére, s a parasztok
36 34| bántam veled, s javadra sokat áldoztam fel, mi az emberek
37 34| melyet veletek töltöttem, sokat tapasztaltam, mi e természetesnek
38 34| A világ fogalma szerint sokat áldoztam neked. Nevet, melyre
39 36| hibája az, hogy felette sokat okoskodom; néha szinte megsajnálom
40 36| szegény zsidó, mint én, nem sokat veszt életével; ha a föld
41 37| ellenei elhallgattak.~James úr sokat fáradott; gyönyörû négy
42 37| borzadással elfordult. „Sokat fogok bevenni, beveszem
43 38| beszélgetésekbõl Csavargós Gazsi sokat tanulhatott, míg az öreg
44 38| gulyást? esztendõk óta nem sokat voltam nálatok, de fiatalabb
45 38| annak, ki, mint õ, tõlök sokat szenvedett, s csak új üldözéseket
46 38| ígérnek, arra nem mindig jó sokat adni, s úgy hiszem, tanácsosabb,
47 39| lelkét sok vétek terheli.~- Õ sokat szenvedett - szólt Vándory
|