Fejezet

 1 1 |        õt a faluba vinni. Nemde mondtam - tevé hozzá Ákoshoz fordulva,
 2 1 |        nem igaz, Péter cigány - mondtam én -, kend itt beszélt vele
 3 1 |         által küld?~- Mikor már mondtam - viszonzá Ákos, látszólag
 4 5 |   fölvenni, Tengelyit kivéve.~- Mondtam már, hogy nem; a fõbíró
 5 9 | fájdalom, bizonyosan!~- Hát nem mondtam mindig - vágott közbe a
 6 9 |      vágott közbe a báró -, nem mondtam ezerszer, hogy Veszõsyhez
 7 9 |     bizony, domine spectabilis, mondtam én, az a Veszõsy...~- Teljesen
 8 9 |          de...~- Az a Veszõsy - mondtam én - liberális, és ami még
 9 9 |        csóválva -, hányszor nem mondtam pedig neki: fiam, Bálint...~-
10 9 |       egy garasnál, és...~- Nem mondtam - vága közbe Slacsanek -,
11 9 |        vetettek, talán százszor mondtam, hogy rossz következései
12 10|     elõbb az ablaknál látott.~- Mondtam, Tengelyi úr nincs idehaza -
13 10|      beteg van, s már háromszor mondtam, hogy fél óra múlva jõjön
14 15| öregapám sem tanult soha.~- Mit mondtam - szólt Kislaky diadalörömmel
15 17|       is volna?~- Bizonyosan.~- Mondtam, ugye? A mandulatej ily
16 18|         szólt nevetve - no, mit mondtam? Mihelyt hallám, hogy Violának
17 18|      járata van a házhoz, elõre mondtam, hogy rablás lesz a vége.
18 18|        káromkodott is, s én nem mondtam neki egy szót, csak azt
19 20|    Rácznak a történteket.~- Nem mondtam?! - szólt az öreg zsivány
20 22|  állapotainknak, sõt olyakat is mondtam már életemben, mik által
21 22|         hazudni; csak azért nem mondtam meg az öreg Tengelyinek,
22 22|      ismét nyugodtabban -, hisz mondtam, emberek elõtt nincs semmi,
23 22|      nem voltak írásaim.~- Hisz mondtam a teins törvényszéknek -
24 22|   nyugtalanul Viola -, csak azt mondtam: tudtam, hogy a rablás történni
25 22|     megint a szerencsétlen szót mondtam! Ne haragudjanak reám. Büntessék
26 22|        annyival jobb.~- Hát azt mondtam, hogy õ nem szereti? - sóhajta
27 22|         nem leszek többé! Miért mondtam ki a halálos ítéletet?~Oh,
28 23|        gyõzi nézni. - Hát amint mondtam, mihelyt a tiszteletes úr
29 23|  szóltam semmit, hanem csak azt mondtam a tiszttartónak, ki maga
30 23|      tiszttartó pallására, mint mondtam, ajtó nyílik. Ha magtár
31 24|      kétségbeesni. Azaz, mit is mondtam? - igazítá ki magát - kell
32 29|          és én a többieknek itt mondtam is, hogy ne jõjenek be,
33 30|     bírta felkölteni.~- Hát azt mondtam - válaszolt a másik büszkén -,
34 30|         fel esküdt úr azt, amit mondtam? Ha a teins fõbíró úrnak
35 30|    mondta gyilkosának.~- Én nem mondtam azt soha - sóhajta a szakácsné,
36 30|       elõre jött -, én csak azt mondtam, hogy a fiskális elébb rázta
37 30|    szolgabírája maradtak.~- Mit mondtam? - szólt végre emez Rétyhez
38 31|         Liptákné. - Én csak azt mondtam, hogy a nemzetes úr nem
39 31|         oka én vagyok. Én magam mondtam Liptáknénak, hogy ha lehet,
40 32|  anyámnak emlékére hivatkoztam; mondtam: ha életében valaha szeretett,
41 32|         élénken James úr. - Mit mondtam? végre oda jutunk mi is,
42 36|       mentheti meg?~- Miért nem mondtam? - szólt a zsidó szemeit
43 37|          miért nem jõnek már? - Mondtam neki, hogy a tiszteletes
44 37|    válaszolt a zsidó -, amit én mondtam, azt mondta Viola is; nem
45 38|          meghalt.~- Én csak azt mondtam, hogy a kislaki gulyásnak