Fejezet

 1 2 |        Körében ezer hang szólal föl, melyre szíve földobog, s miként
 2 2 |         közelge fõbírói hivatalához, melyre már a legszebb boldogítási
 3 6 |            barátsággal fogott körül, melyre asszonyok csak az õ korában,
 4 8 |          legboldogabb évét töltötte, melyre a magyar hetvenéves koráig
 5 8 |            mindazon részletességgel, melyre csak szeretõ képes, elmondá:
 6 9 |             üléseinknek, s habár az, melyre a táblabíró kar Réty házában
 7 9 |             oly alapot állított föl, melyre semmi készpénz nem szükséges,
 8 12|             csak papirossal - azzal, melyre újságok, s azzal, melyre
 9 12|             melyre újságok, s azzal, melyre bankjegyek íratnak - támadtatik
10 12|          egészen azon helyre illett, melyre a végzet által állíttatott.
11 12|      fosztanunk azon nyugalomtól is, melyre, ha már kiskorúnak nyilvánítottuk,
12 14|        pillanatban lövés hallatszik, melyre Ákos földre dõl.~Erzsébet
13 15|             s egész küldöttségének - melyre csak két járás jutott -
14 15|            középrendû nemesség közt, melyre mindig hatással bírt, hanem
15 16|             szólt egy asszonyi hang, melyre Erzsébet ijedve, Vándory
16 17|              mondani. Hosszú bajsza, melyre mindig büszke volt, csak
17 19|        földön csak kunyhók jutottak, melyre a nép máshol büszkén tekint,
18 20|             egyike azon kérdéseknek, melyre felelni sokkal nehezebb,
19 20|             asztalon álló kulacsból, melyre Rácz most nem vigyázott
20 20|           második lövés hallatszott, melyre a fejszével mellette álló
21 22|            szólt egy szép férfihang, melyre valamennyien Völgyesy felé
22 22|            rész tizedik szakaszában, melyre elébb a táblabíró maga hivatkozott,
23 22|           nevével tiszteltetett meg, melyre Hunyadi Mátyásunkat nem
24 23|           végre, felugorva székérõl, melyre az elbeszélés alatt leült,
25 24|           ajkait harapva -, a lépés, melyre készülnöm kell, nem gyerekség,
26 26|             mostohájokat, az állást, melyre emelkedhetnek, én megosztom.
27 27|              Erzsébetre azon hatást, melyre célozva voltak; azonban
28 27|     élvezetben részesíthetik nõiket, melyre azok szegényesebb háznál
29 29|              nyugodt tükre környezé, melyre a nagy fának egyes ágai
30 30|           azért jótállok.~A kávézás, melyre a két tisztviselõ inkább
31 30|   konyhapapírt talált az almáriumon, melyre az önkéntes vallomást felírhatta;
32 30|     kérdeztetett... A gúnyos mosoly, melyre a szakács ajkai vonultak,
33 31|          Tengelyi, ki a mérsékletet, melyre magát eddig kényszeríté,
34 32| eleségkamarája csakugyan azon célra, melyre építtetett, nem fordítható
35 33|          függeszté, tûnt fel ez arc, melyre majdnem százados bûn nyomta
36 34|         sokat áldoztam neked. Nevet, melyre magad is büszke vagy, szép
37 34|           tõlem örökre szeretetedet, melyre úgyis érdemes nem vagyok,
38 34|         vezettem, nehogy határozata, melyre, mint jól tudtam, vagyonom
39 35|           helyrõl kiáltassék feléje, melyre felelni szokott, nem érdemli,
40 35|       kérésére azon kevés szolgálat, melyre Tengelyinek tömlöcében szüksége
41 36|         adhatott, mindazon szeretet, melyre lelke képes vala, egy pillanatban
42 37|        inkább hörgése szakítá félbe, melyre a félig haldokló e szavak
43 38|        keressék? ez oly kérdés vala, melyre az öreg János minden stratégikus
44 38|                 A nyugtalan életmód, melyre anyja az utolsó idõben kényszeríttetett