Fejezet

 1 3 |            S miért nem? De jöjjön velem, most ketten vagyunk; ha
 2 5 |          s ha oly nagy kedvök van velem megmérkõzni, velem - tevé
 3 5 |     kedvök van velem megmérkõzni, velem - tevé hozzá, egyenként
 4 5 |       hóhért - úgy gorombáskodott velem, úgy fenyegetõdzött, hogy
 5 5 |           magokra; csak most jöjj velem Sz.-Vilmos felé, ott az
 6 10|           merek szemébe nézni, ha velem szól, s nem örülni, ha karjaiba
 7 11|            vagy adja huszárjának, velem így ne szóljon! - s ezzel
 8 12|         jobbat találnak, tudassák velem; s én csak akkor nem fognám
 9 12|        mit parancsol excellenciád velem?~- Ezelõtt nehány évvel,
10 12|    tudomására nem jönnek, szóljon velem nyíltan, mint olyannal,
11 13|       szólót. - Zsidó! ne tréfálj velem, mert bizony... - A zsidó
12 13|           kulcsokat; jõjön szépen velem, s a huszonöt forint meglesz.
13 14|    beszélnem kell vele.~- Hát jer velem - suttogott Liptákné, ki
14 14|      vagyok, s akkor ki parancsol velem? A vagyon, mely anyámról
15 14|          vissza kezedet, ne szólj velem oly idegenen, nevezz kedvesednek,
16 16|        szép rozmarint is hozott s velem táncolt: gondolám magamban,
17 16|            hogy farsangra elvesz, velem megfordult a világ, s hivém,
18 21|         Meglátják, nem lesz bajok velem, ha félig elégve találom
19 21|         Violáné -, ha tovább jõne velem, kend is bajba keveredhetnék.
20 22|            mint hogy így bánjanak velem.~Az elnök- s táblabíráknak
21 22|            ha a teins törvényszék velem idejét veszti; a fõbíró
22 22|         mikor a nagyságos asszony velem Porvárra akart kocsizni;
23 22|           hogy ezek ne égjenek el velem, mert a nótáriusnak nagy
24 26|   tulajdon házamban ekképp bánjék velem? - így szólt magában. -
25 26|     kevesebb vagyona lesz, miután velem így bánt, s Tengelyi leányát
26 30|          õ élne, nem bánnának így velem!~- Persze, ha nem ölted
27 30|           is.~- Már ha így bánnak velem - szólt emez, szemét az
28 31|         ám nem bánom, csináljanak velem, amit akarnak, úgyis elég
29 32|           ne szóljon ily nyájasan velem, én nem érdemlem szeretetét.
30 32|      mennyire! Ha két hajdú nincs velem, nem tudom, mi történik.~-
31 32|           úr, õk éreztetni fogják velem.~Az ügyész mondá, hogy ez
32 34|      miután a módot látá, mellyel velem mindenki bánt, e lépésre
33 34|          minden egyéb kötelékeket velem elfelejtete, s azon határozatra
34 35|          hajdúk között Csavargóst velem elmenni látja, holnap estig
35 35| gondoskodik. No, csak eresszék ki velem Gazsit, s hallani fognak
36 36|          kell mindazon jóért, mit velem tett, s azután - tevé hozzá
37 36|          mindezt keresztény tette velem, s éppen Vándory úr, kinek
38 36|           tiszteletes úr jót tett velem; bár többet tehetnék háládatosságom
39 37|     pillanattól, midõn Macskaházy velem elõször az írások elrablása
40 38|         semmit. Éppen úgy tesznek velem, mint lovászunk. Az is,
41 38|          Gazsi igen jó gyerek, ki velem jött, s most a szomszéd
42 38|         Porvárra, ez legjobb, mit velem tehet.~János Viola szavaiból
43 39|              kínozzanak, tegyenek velem akármit, az, hogy élek s