Fejezet
1 1 | de hála az égnek, ez idõn rég túl vagyunk, s ha néha itt-ott
2 2 | szobáik agyag alapja ellen rég beadták alapos észrevételeiket
3 2 | önmagunknak. Jónásra nézve rég eljött, õ szerénnyé vált
4 2 | emelkedni nem tudnak; s õ rég nem vágyódott más után,
5 3 | melyet a teins alispán úr már rég kivágatott volna, ha a fõispán -
6 3 | Ákos s követõjének léptei rég elhangzottak, s csak távol
7 4 | Marháit s gazdasági eszközeit rég elszedték; telke parlagon
8 5 | akasztották.~- Ki szól rólam? én rég megszoktam a bajt; kezemet
9 5 | keserû boldogságát, mely rég száraz szemeit tiszta cseppekkel
10 5 | kinek feje fölött a világ rég eltörte az ítélet pálcáját!~
11 5 | megvoltak határai, s azok rég áthágattak.~- Azt meg fogjuk
12 6 | harangja lassú kongásaival rég ájtatosságra hívta a népet,
13 7 | könnyekbe, mert ilyenkor rég elhunyt édesapja jutott
14 8 | törte fejét. Az öreg úr rég kedves Kálmánjának szánta
15 10| jámbor öregnek, ki azonban rég nem beszél többé, igaza
16 10| irigyeljem-e helyzetedet? Én rég nem tárhatom ki szívemet
17 11| hihetõképp föloszlott volna rég, ha egy örvendetes hír nem
18 12| Tudom, tudom, demagóg! Rég hallottam felõle!~- Talán
19 14| át, hogy gazdálkodjam. A rég elhagyott kertet ismét rendbe
20 14| itt is. A konyha ajtaja rég bezárva, az ablakok - az
21 15| vagy nem végeztük volna már rég munkánkat? Titkos szavazás!
22 15| szavazás, noha a spanyolfalak rég felforgattattak, tovább
23 18| tájakat talán egykor eltakará, rég kivágatott, s az áthatlan
24 18| sejdítésekkel telik el.~Dél rég elmúlt, midõn Zsuzsi, Liptáknétól
25 18| kuvaszok, kik utána futottak, rég elhallgattak, csak Bandi
26 19| esõ emésztõ hatalma ellen rég nem óvhatott már, csak támaszok
27 19| csügg, mint áll, a harangok rég levétettek s külön faálláson
28 19| nemesség a szabadföld eszméjét rég valósítá birtokában, még
29 19| pipa- s kandallófüstben rég elbarnult fal, melynek egyedüli
30 19| állapotában jellemzé -; rég föltettem magamban...~-
31 20| fûzfa, boglyák s kutak rég eltûntek, s aki népünk bámulatos
32 20| kegyetlenségre ragadták, rég elnémultak, s mégis lázas
33 21| Sz.-Vilmos felé sietett, rég nem hallatszottak; a kurjongatás,
34 21| A szerencsétlen asszony rég elérte e pontot. Midõn a
35 22| gazemberen túladunk; most is rég bevégeztük volna teendõinket,
36 23| állítólag távollétét okozá, rég megfelejtkeztek.~ ~
37 24| ér, melynek gondolatával rég megbarátkozott. Ez élet
38 35| kis hibák mellett Etelka rég el vala határozva, s az
39 38| ismert, s általa saját, rég nem hallott nevén szólíttatott
40 39| szólt kedveséhez. Viola rég megszokta a szenvedést;
41 39| által nem láttathattak; rég leküzdött keserve kitört,
|