Fejezet
1 2 | javaktól függ, az e tûzhely nyugodt körébe lépve, meggyõzõdhetett,
2 2 | vihar hatalmát, melynek nyugodt rejtekében eleibe nõ: úgy
3 2 | állt, keveset találunk, ki nyugodt életpályát választana magának.
4 2 | nem ismerek; s így hõsöm nyugodt lélekkel nézheté mindazon
5 2 | évvel elõbb telepedett le, nyugodt egyenlõségben folytak napjai.
6 4 | leánya, apjára függesztve nyugodt tekintetét -, azt lányod
7 5 | a faluhoz értek.~Minden nyugodt s csöndes volt, a korcsma
8 5 | szobában, melybe látott, minden nyugodt vala. Az ágyon alvék, vagy
9 6 | csigadombra, honnét a falu, a nyugodt Tisza s a határtalan róna
10 6 | miután tõlem meghallá, nyugodt lett, s most vigasztalásaim
11 7 | s mennyire vágyódik azon nyugodt házi boldogság után, melyet
12 10| gondja is nagyobb ennél. Nyugodt lehetsz; a zsidó valami
13 13| visszavonult, s minden nyugodt vala ismét Porvárnak utcáin,
14 14| porvári úton, kedves Vilmám, nyugodt lehet - szólt Ákos mosolyogva -,
15 15| Bántornyi, ki egész életét nyugodt falusi lakában tölté, nem
16 15| akarok - szólt Tengelyi nyugodt méltósággal -, nemesembert
17 17| hasztalan zúgolódik ellenünk: de nyugodt szerencséhez, s ez az, mit
18 17| Rétyné lesüté szemeit a nyugodt, elhatározott tekintet elõtt,
19 20| mondá Macskaházy -, látod én nyugodt vagyok, és én is csak csüggök
20 20| mindennek ellentállt. Viola nyugodt vala, s hallgatott. Meg
21 21| színhelyére jött, minden nyugodt s hallgatag vala ismét.
22 21| terjesztett a romokon.~Violáné nyugodt vala. Az emberi szívben
23 21| baja történt volna. Légy nyugodt, Zsuzsim - tevé hozzá, megfogva
24 21| ártatlan, s lelkiismérete oly nyugodt, hogy kemény földön jobban
25 22| boldogoknak, kik végzetök által nyugodt kedéllyel megajándékozva
26 22| élete lelkemen fekszik, soha nyugodt nem leszek többé! Miért
27 23| módon, mellyel a máskor oly nyugodt Völgyesy e szavakat mondá -,
28 23| ezen? Viola megszabadul, s nyugodt lehetsz.~- Mégis szörnyû
29 25| míg mi összetett kezekkel nyugodt tanúi vagyunk ez alávalóságnak,
30 26| érzém, hogy szívem azon nyugodt szerencsénél többre vágyódik,
31 26| hogy magát is megrontaná, nyugodt vagyok.~- Ne méltóztassék
32 26| méltóztassék oly felette nyugodt lenni - mondá a másik keserûen -,
33 27| jött, nem lenne másképp oly nyugodt. Ha szidna s lármáznék,
34 27| elfogadhatóbbnak látszott, mint a nyugodt boldogság, melyet karjaim
35 27| nemességi per kezdetett?~A nyugodt mód, melyen e kérdés éppen
36 27| annyira felindítá a másképp nyugodt asszonyt, hogy az ügyvéd
37 29| fa, a negyedikrõl a Tisza nyugodt tükre környezé, melyre a
38 30| tartani írásait, s nem lehetek nyugodt, míg meg nem gyõztem magamat,
39 36| gondtalanul mennek át, a folyó nyugodt tüköre, a roppant láthatár,
40 37| melyeket veled követtem el? Nyugodt lehetsz, mindent megvallottam,
41 38| után. Ha bíráim elítéltek, nyugodt leszek; anélkül lelkiisméretem
|