Fejezet

 1 1 |         régen õszülni kezdének, s a mély barázdák, melyeket az idõ
 2 1 |          cigány? - kérdé az esküdt, mély belátású kifejezésre kényszerítve
 3 2 |             panaszkodott, nem szóla mély bánatáról, nem tett semmit,
 4 3 | csudálkozásra méltó, de fõképp azon mély juridicus tudomány által,
 5 4 |            hahotája szakítá félbe a mély halotti csendet, mely a
 6 9 |            követni kezdék: legalább mély csend uralkodott az egész
 7 9 |       mennyi méltánylást találnak a mély belátású nemzetgazda nézetei,
 8 12|             hiszem, kegyelmes uram! Mély meggyõzõdésû emberek többnyire
 9 12|         tudni excellenciád? - szólt mély sóhajjal Tengelyi - oh,
10 14|           oda jutnék, most nem elég mély, hogy gyermek fúlhatna belé;
11 16|             a jámbor asszony szívét mély aggodalommal töltötte el.
12 16|            szólt Zsuzsi, s szavának mély s mégis nõileg gyöngéd hangja
13 18|           járás, és Zsuzsi, ha néha mély gondolataiból feleszmélt,
14 20|           tûrhetõnek látszik.~Viola mély gondolatokba merülve ül
15 22|         teins uram - szólt a rab, s mély férfias hangja szinte jólesett
16 22|            ideig hallgatva, mintegy mély gondolatokba merülten néze
17 22|            nem kívánnak: hanem azon mély tiszteletnél fogva, mellyel
18 22|         szólt Kislaky, felébresztve mély gondolataiból -, már késõ
19 22|          Kislaky távol a többiektõl mély gondolatokba merülve haladt
20 23|             ült kandallója mellett, mély gondolatai között felejtve
21 23|            ezen mosolygó arccal, de mély érzelemnek hangjaival kimondott
22 24|          két könyökére támaszkodva, mély gondolatokba merülten nézé
23 24|            józanabb õr állíttatott, mély csend uralkodott. Miután
24 25|           állt, melyekkel azok, kik mély érzeményt felfogni soha
25 26|            vitatkozásokat meghallá, mély gondolatokba merülve járt
26 27|            kocsi a kapun kigördült, mély gondolatokba merülve szobájába
27 30|         szóla esküdtjéhez fordulva, mély gondolkozás kifejezésére
28 30|             mondá Nyúzó Rétyhez, ki mély gondolatokba merülve mellette
29 30|         kell - szólt az alispán, ki mély gondolatokba merülve, a
30 32|          lement.~Midõn Völgyesy, ki mély gondolatokba merülve soká
31 36|             s melynek minden lapján mély gondolatokat vagy fenséges
32 36|            magát vánkosára. Vándory mély gondolatokba merülve ült
33 37|            észreveszi, hogy lovai a mély sárban eltikkadtak. Az említett
34 37|             felugrott pamlagáról, s mély gondolatokban sokáig fel
35 37|              Az alispánné egy ideig mély gondolatokba mélyedett;
36 38|            E gondolatok Réty lelkét mély fájdalommal tölték el, s
37 38|           istenhez emelkedett, csak mély háláját mondá ki, mintha
38 38|           ült egymás mellett; Viola mély fájdalomba merülve, az öreg
39 38|            csinálni!? - mondá János mély fohásszal.~Viola egy ideig
40 38|          hazajött, s õt megszólítva mély ábrándjaiból fölébreszté;
41 39|            seb mellének bal oldalán mély, s felgyógyulásához nincs