Fejezet
1 1 | magának kitûzött, az érzet egy marad. - Csak a nézõ-, s nem a
2 2 | hangjaiból csak azon hatás marad meg, melyet a hallgatóra
3 2 | haladtál, s ha csak a cél maga marad, s azon poros egyenes országút,
4 3 | meggyaláztatunk, ön azért ügyvéd marad, és ki tudja, talán...~Macskaházy
5 5 | nagyvilág,~ Nekünk hely nem marad;~Hazátlan a cigány, szegény,~
6 9 | passzívumra tesszük át, igaz marad, s elmondhatni, hogy a tisztviselõ
7 11| a tisztújításnál velünk marad, tartsuk meg nemességében;
8 11| bíróskodni sokszor ideje sem marad; hol a polgári, mint a büntetõ
9 12| hogy míg egy csepp vére marad, nem fogja tûrni, hogy közülök
10 12| külsõ helyzettõl független marad, s nagy szíveket, fellengzõ
11 15| mindenki elõbbi állapotában marad.~- Tengelyi úrnak igaza
12 17| történt, s közönsége nem marad el. Ki ne lenne boldog ily
13 19| becsületes ember otthon marad - tevé hozzá pótolólag az
14 20| vagy lágy gyepúton, sárba marad; az ilyen szekér pedig elmegy
15 20| mennyivel kevesebb emléke marad.~E kunyhók egyikében, abban,
16 22| vasra veretni.~- De hol marad akkor a két jólelkû tanú? -
17 22| mond a közmondás, mindig marad valami! Mennyire illõ s
18 22| más, mint ha a rab életben marad, magának fenntartani nem
19 22| hogy azonban ember ember marad, s õ a Macskaházy úr által
20 22| akár húsz évig tömlöcben marad.~- Nem, nem - mondá Zsuzsi -,
21 23| magamban, ha itt a fészer alatt marad, hogy szabadíthatjuk meg?
22 23| azonban a mód azért jó marad. - S itt Kálmán elmondá
23 24| eljárásban? A törvényszék együtt marad, míg az ítélet végrehajtva
24 24| hogy maga sem tudja, hogy marad ébren reggelig.~- Tudják-e
25 25| sem veszélyes - Az apa apa marad - mondá vigasztalóihoz,
26 25| hogy számomra hely sem marad többé.~- És az úrfi ugyan
27 26| a legbiztosabb titokban marad. Az egész dolog igen egyszerû -
28 28| megsértenem... utoljára is nem marad más hátra, mint hogy Tengelyi
29 30| mondasz, a fõgyanú rajtad marad.~A zsidó sokkal okosabb
30 32| is, miután Vándory nálok marad, nem fognak pártfogó barátok
31 32| kocsikat rendelé. Kevés idõnk marad; ne keserítsük ezt oly vitatkozásokkal,
32 32| legkényelmesebb mégiscsak a megyeháza marad, melyet hosszú megszokás
33 33| gonosztettnek gyanúja rajta marad, s reá csak becstelen halál
34 34| választás, mely számomra marad - így szólt Réty magában,
35 35| hogy ily társalkodás nem marad büntetlen. Rúgnak, harapnak
36 36| mozdítja is többé, híres marad mindörökre; de ki még emberek
37 36| elfordulunk, szinte még ember marad. A tettek, melyeket amannál
38 36| egész gyanú egyedül rajtam marad.~- De mit kerestél az éjjel,
39 38| fölött átvonultak, pusztán marad utánok, azon része, melyben
40 38| igaza volt; míg egy gyermeke marad a nõnek, kinek egész szeretetét
41 38| magadat; erre még mindig idõd marad.~Viola meghatva hallgatá
|