Fejezet

 1 1 |       oszlopokként álltak a róna távol határain, úgy látszik, mintha
 2 1 |  leírattak; azonban elbeszélésem távol lévén minden politikai célzástól,
 3 2 |          melyet - az országúttól távol, mintegy elrejtve fekvén -
 4 2 |      megszorítva érzé magát, egy távol szebb jövõ reményei közt
 5 2 |      közt; úgyis e kettõ nemigen távol áll egymástól!~Szerencsére
 6 2 | átvilágítanak, maga a vágy, mely távol kedvesei után szívében néha
 7 3 |        föllegekbõl kiragyog, s a távol mezõn fellobogó pásztortüzek
 8 3 |         rég elhangzottak, s csak távol kutyaugatás, mely a faluból
 9 6 |        indult a ház felé, honnan távol fergetegként iszonyú rivalgások
10 7 |           nem szólok én arról, s távol legyen tõlem, hogy ezen
11 8 |   nénjérõl, a bárónéról szólt, s távol rokonáról, a német grófról,
12 9 |      Sáskay -, az eszközök, mert távol legyen tõlünk, hogy az ellenünk
13 10|     jellemre nézve látszólag oly távol álla egymástól (a szelíd
14 11|     mulatságos. De a nagy férfiú távol volt. Réty, ki a fõispánt
15 12|          fáradjunk?~Itt a szólót távol éljen szakítá félbe.~- Kegyelmes
16 14|      csend, melyet csak a kutyák távol ugatása szakíta félbe, rémüléssel
17 14|       múlhatott, midõn egyszerre távol lókopogás hallatszott. Vilma
18 16|          bizodalmasan elmenék, s távol házamtól örültem a pillanatnak,
19 20|     fõképp miután az estharang a távol faluk tornyain elhangzott,
20 20|   áthallatszó kutyaugatás s néha távol lókopogás szakítják félbe
21 20|   õserdeiben; s az idõ még talán távol van, hol a mûveltség kiterjesztve
22 20|         s mióta pár év elõtt nem távol e helytõl egy biztos és
23 22|    tiszttartó, ki máskor annyira távol vala minden túlbuzgóságtól,
24 22| alispánunknak sértése bizonyosan távol vala szándékaitól, csakhogy
25 22|    fakadt, midõn e két egymástól távol s mégis egymásban oly egészen
26 22| táblabírák így mulattak, Kislaky távol a többiektõl mély gondolatokba
27 23|     kiálta - hogy éppen ma kelle távol lennem. Ákos kérésére, mert
28 25|         Nemes jellemû ifjú vagy, távol minden önzéstõl s haszonvágytól,
29 31|          irányban ragadták el.~- Távol legyen tõlem, hogy ezt tegyem -
30 32|      vala, mint mindig, egyenlõn távol kérkedéstõl s alázatosságtól,
31 34|         fáradság után még mindig távol céljától, midõn a körülötte
32 34|       hogy reményeimmel mindig a távol jövõben kelle tévelyegnem,
33 34|    köztök azok is, kik egymástól távol álltak, legalább honuk múltjában
34 34|          véghetlen vágy támadott távol hazám után. - De nem bíztam
35 34|          elpanaszolhattam volna, távol voltál; Tengelyi, ki, mint
36 34|  irigyelhetõnek mondhatni; bármi távol van lelkemtõl a nagyravágyás,
37 34|    kísérlet tétetett, a gondolat távol vala tõlem. Önként lemondék
38 36|        az átmenõt, mint Achilles távol fekvõ nagyszerû tumulusa
39 38|          keresett, feltalálta, s távol volt az emberek társaságától,
40 38|        elõtt, mely lelkét tölté. Távol az emberektõl, messze eddigi