Fejezet

 1 1 |     gyermeksége szebb napjaira inti; s mennyivel szûkebb körbe szorul életünk,
 2 1 |          szûkebb körbe szorul életünk, mennyivel kevesebb az, mit valóban
 3 3 |       hangosabbá s szüntelenebbé lett, mennyivel inkább eléhaladott élte
 4 3 |           némely észrevételt rebegett: mennyivel jobb s célszerûbb volna
 5 5 |      hevesebben támadta meg a fõbírót, mennyivel inkább utálta õt, s mennyivel
 6 5 |          mennyivel inkább utálta õt, s mennyivel tökéletesebben akarta használni
 7 5 |          annyival ellenállhatlanabbak, mennyivel nemesebb a kútfõ, melybõl
 8 6 |               jut-e eszünkbe ilyenkor: mennyivel jobb lett volna, ha e nonintervenció
 9 7 |          ellenkezõje vala észrevehetõ. Mennyivel tovább élt, annál tisztábban
10 9 |                dicsõségére szolgálnak, mennyivel inkább látjuk, hogy mi személyét
11 9 |            alázatosságot tartanak meg, mennyivel kevesebbet használnak föl
12 11|         annyival élénkebb s lármásabb, mennyivel szaporábban követék egymást
13 18|            annyival inkább növekedett, mennyivel inkább érzé, hogy célját
14 19|          annyival boldogabbak vagyunk, mennyivel kevesebbet tudunk magunkról,
15 20|              leginkább, ha holvoltának mennyivel kevesebb emléke marad.~E
16 20|        annyival szörnyûbbnek látszott, mennyivel sötétebb fátyolt boríta
17 22|                   nekünk prókátoroknak mennyivel rosszabb az ügy, melyet
18 22|              nyugtalanabbnak látszott, mennyivel közelebb jött az ítélet
19 22|            élethez szokva, az ifjú, ki mennyivel tovább élt, annyival inkább
20 22|             kívül még valamit keresne.~Mennyivel általánosabb volt Völgyesy
21 24|               annyival kevesebbé tûrt, mennyivel inkább észrevevé, hogy a
22 24|          számadásai jutottak eszébe, s mennyivel inkább úgy látszott, hogy
23 25|              fel s alá szobájában... s mennyivel többet gondolkozott az egész
24 25|                elveidet megtagadd, sõt mennyivel inkább lépsz fel ellenem,
25 26|          mellyel kár magunkat kínozni, mennyivel súlyosabb a vád, melyet
26 26|               az irományok megszerzése mennyivel több bajba került, mint
27 30|        annyival gyanúsabbnak látszott, mennyivel inkább iparkodtak a kérdezettek -
28 34|             nemcsak arra emlékezteték, mennyivel szerényebb helyzetben él
29 34|             senki inkább, mint õ maga.~Mennyivel kellemetlenebbé vált azonban
30 34| kellemetlenebbé vált azonban állása, s mennyivel inkább sejdíteni kezdé,
31 34|        annyival inkább gyûlölte nejét, mennyivel kevesebbé bocsáthatá meg
32 34|             bíztam annyival erõsebben, mennyivel inkább meg valék gyõzõdve,
33 34|           megmocskolom, mit használok? Mennyivel bizonyosabb, hogy Tengelyi
34 36|           eldöntése annyival nehezebb, mennyivel bizonyosabb, hogy igen sok
35 36|    bírálatocska; ki egyszer feljutott, mennyivel könnyebb, annyival kevesebb
36 36|           fáradott e cél elérése után, mennyivel inkább reménylé, hogy a
37 37|        sietséggel elhagyá a termet.~De mennyivel több közönyösséget mutatott
38 38|              is figyelmet gerjesztett; mennyivel nagyobb volt Viola bámulása,
39 38|           szólt többé föltétele ellen, mennyivel inkább érzé azon okoknak
40 39|   elrozsdásodik, s annyival fényesebb, mennyivel szüntelenebbül dolgozik;