1-500 | 501-855
Fejezet
1 1 | isten után csak az õrzi meg, hogy a lopás is némi fáradságba
2 1 | homokdombon állanak (ezt jegyezzék meg különösen olvasóim, mert
3 1 | büszkeséggel mondá: nem halt meg egy is közülök, kiben a
4 1 | utaknál, melyek noha mindig új meg új földdel hordattak meg:
5 1 | meg új földdel hordattak meg: ilyenkor, a kertész csudálkozására -
6 1 | személyöket ismertessem meg olvasóimmal.~Az ember külseje
7 1 | kevesebb füllel áldattak meg, mint mi -, akaratlanul
8 1 | ékességeiktõl fosztattak meg.~A férfi, ki Tengelyi mellett
9 1 | miután mindenki, aki õt meg nem verte, a legnagyobb
10 1 | törökdombnak vevé irányát. - Meg nem foghatom, mívelt ember
11 1 | hõstetteit, s mennyiszer fordult meg a nyúl s miként szaladt
12 1 | Vándory -, én nem foghatom meg, mívelt ember hogy találhat
13 1 | fegyvertelen szolgákat ölt meg cirkuszában - bármennyi
14 1 | táblabírónak neveztetik -, meg fogják vallani, hogy honunknak
15 1 | a legbátrabb sem állhata meg.~Szolgabíró esküdt nélkül
16 1 | megbántások után is soha esküjérõl meg nem feledkezett, s olyanoknak,
17 1 | Alkmoenonidák a delphii orákulumot meg nem vesztegetik, Athéne
18 1 | Athéne a Pisistradáktól talán meg nem szabadul; s ha a megvesztegetett
19 1 | vezéreket pénzen nem vásárolják meg, a görög hajóssereg visszavonul,
20 1 | legalább azzal szolgálom meg a megye eddigi bizodalmát,
21 1 | megesett - senki sem tartá meg komolyságát.~- Szegény Peti -
22 1 | lakat romlott, õ igazítja meg, hogy a birtok biztosabb
23 1 | pipája is kialudt. - Kövesse meg magát akárki, de Nyúzó Pál
24 1 | Az majd késõbb válik meg - mondá Nyúzó, mérges tekintetet
25 1 | fél mérföldnyire ismeri meg az embert.~- Majd megválik -
26 1 | amaz -, alig indítottuk meg lovainkat - szegény párák
27 1 | láttára, s ha nem vallja meg, mindjárt más nótán táncoltatjuk”.
28 1 | Violát; nem is te patkoltad meg minap a lator paripáját,
29 1 | hibáit könnyebben bocsátja meg néha, mint azt, hogy õket
30 1 | tömlöcbe hurcolnak, mondja meg a nagyságos úrfi édesatyjának,
31 1 | mely arcain mutatkozott.~- Meg kell vallani, ezt ügyesen
32 1 | jegyzõ s lelkész tarták meg komolyságukat, s mikor a
33 2 | tiszaréti jegyzõvel ismerkedtünk meg. Ez a hely, hol szent munkásságában
34 2 | kevéssé változtathatják meg, mint a bíbor vagy dísztelen
35 2 | bajaival csak késõbb ismerkedik meg. A kis Jónás, ki az elsõ
36 2 | hangjaiból csak azon hatás marad meg, melyet a hallgatóra tettek.
37 2 | elég öröm árán vásároltatik meg, miért áldozzuk fel e kincsért -
38 2 | tanul, kevésbé zavartatik meg, mintha azokat anyai nyelven
39 2 | az apát csak arról gyõzék meg, hogy fia jó lelkész lesz.
40 2 | fáradott, miként erõsítheti meg fiát még inkább e nemes
41 2 | gondolata nem egyesül, s Ézsaiás meg vala gyõzõdve halhatatlanságáról.
42 2 | a fa, míg él, zöldellni meg nem szûnik, úgy e jámbor
43 2 | volt kávéházban, senkit meg nem vert s ki nem fütyült,
44 2 | szigorúbban fenyíttetett meg - mert mint a táblabírák
45 2 | leckéztetni akarja, s épp ezért meg kell neki mutatni, hogy
46 2 | táblaügyvédje épp akkor halt meg, s miután ezen becsületes
47 2 | hogy még élesebben támadja meg a törvényszéket, õ õrzé
48 2 | a törvényszéket, õ õrzé meg erényét most is azon veszélyektõl,
49 2 | annyi érdemmel fölruházott meg is választassék: éjeket
50 2 | végsõ ítélet hozatik, még meg sem halhattak. Hol Jónás
51 2 | nem gondolhatunk, Tengelyi meg lenne csalva. Itt csak a
52 2 | mindenekfölött fáj, s Hajtó annyira meg van hatva, hogy e jelenetnél
53 2 | emberekhez viseltetett, meg valának ingatva. Fényes
54 2 | sorsüldözte hõsünk sem kíméltetett meg a bajtól, s hosszú keresés
55 2 | mint gazdasági tiszt kezdé meg újra éltének nehéz ösvényét.~
56 2 | mocskosabb érintkezések maradtak meg ábrándjaiból, melyekbe hivatala
57 2 | szebb javításokat kísértett meg, melyek szegény Jónásunkat
58 2 | tisztek elõbbi bánásmódukat meg nem változtatják, találkozni
59 2 | miatt eddig nem férhetett meg sehol, hozattak fel ellene,
60 2 | barátság kitöréseitõl õrizteték meg, melyekkel leereszkedés
61 2 | udvariasság szabályait szigorúbban meg nem tartá, de senki hidegebb
62 2 | közül untattam, gondolja meg, hogy nem éltem azon írói
63 2 | elõszóval vendégelhettem volna meg, s ne tegye azért félre
64 2 | simogatva leánya arcát.~- Hogy meg nem haragszol - felelé Vilma
65 2 | valamit.~- Ha csak az, hogy meg nem haragszom - szóla Tengelyi
66 2 | bementek a házba, boldogan, s meg kell vallani, jegyzõnk részérõl
67 3 | nyársudarakat nem menti meg urok kertészi ízlésétõl.
68 3 | mint évek terhe hajtott meg. Halvány arc, hegyes orr
69 3 | közt létezett, úgy látszik, meg vala zavarva. Az alispánné
70 3 | gondoskodnak, én éltem végeig meg fogom hálálni - de...~-
71 3 | osztályrész.~- Melyet bizonyosan meg fogok érdemleni, habár még
72 3 | csak a veszély után ijed meg, s ezt sohasem láttam oly
73 3 | hacsak ijedtünkben a guta meg nem üt.~Macskaházy, ki még
74 4 | fölé küldje, de kímélje meg csapásaitól e csendes lakot,
75 4 | leánya kedveért egyezett meg, s Vilma szavakat keresve,
76 4 | mi nem változtathatjuk meg, s ha a törvényben errõl
77 4 | hogy csak fia szabaduljon meg, s majd segítnek magukon. „
78 4 | fáradnom, mert Violáné már meg is halt, mi reá nézve annyival
79 4 | alig bírt odamenni, s azóta meg sem ismer. A fõbíró s ott
80 4 | valamit adni, s hogy dögöljünk meg, mint a kutyák. Csak kevés
81 4 | kezdének -, jókor ismerkedik meg az élet keserûségeivel.
82 4 | ha jön, talán nem tudja meg senki, tudod, nekem mindig
83 4 | õ félorvos. Isten áldjon meg.~S ezzel az öreg sietve
84 5 | utoljára is merészséged ront meg - szóla szomorúan Peti -,
85 5 | eleibe vezettek: isten verje meg a hóhért - úgy gorombáskodott
86 5 | s ha az áldott Ákos úrfi meg nem ment, most ahelyett,
87 5 | vannak köztünk, nem nevezte meg, de annyi bizonyos, hogy
88 5 | mindenki vasvillásan jelenjék meg. Mikor elõtte álltam, Nyúzó
89 5 | fõképp mai idõben, de isten meg is áldja érte.~- Felebaráti
90 5 | ki senkit nem sértett meg, senkit, mióta él, meg nem
91 5 | sértett meg, senkit, mióta él, meg nem bántott; ki mint jó
92 5 | elõre Sz.-Vilmosra, s várj meg a kanásznál, nekem egy kis
93 5 | csuda által menekedhetik meg. Ez elsõre, ti. arra nézve,
94 5 | keresni jõjön, s nem mentheté meg senki. Õ azonban megszokva
95 5 | maradt, mitõl õt e világ meg nem foszthatá, s mi által
96 5 | senki, mennyi fájdalom fér meg egy emberi kebelben; nem
97 5 | helyre vetének, nem ismerheté meg a leskelõdõt, de látta,
98 5 | felette sokan, kössétek meg jól.~- Ha ellentáll - kiálta
99 5 | akasztatom föl, nem fosztatom meg magamat.~Ily készületek
100 5 | senkinek, akit nem én hívok meg. A kárért majd lakolni fogtok.~
101 5 | annyival hevesebben támadta meg a fõbírót, mennyivel inkább
102 5 | nevében jövök, gondolja meg, hogy elöljárója áll elõtte.~-
103 5 | azok rég áthágattak.~- Azt meg fogjuk látni - ordítá félig
104 5 | ellentáll, azt kössétek meg, majd meglátjuk, ki parancsol
105 5 | többé!~- Az istenért! mentsd meg õt - szóla Vilma Liptáknéhoz -,
106 5 | édesatyja nem bocsátaná meg soha.~S Liptákné a kamrába
107 5 | feleségemet, azt isten fizesse meg nekik, s megtarták életemet,
108 5 | majd én köszönök. Mondja meg neki kend ezt: Tudom, hogy
109 5 | jelt adott.~- Hát mondja meg kend aztán a nótáriusnak,
110 5 | nótáriusnak, s most isten áldja meg.~S a zsivány a kertajtón
111 5 | te voltál; isten áldjon meg érte.~- De most hamar Sz.-
112 6 | fonnyadt georginát néze meg - te ma kedvetlen vagy.~-
113 6 | túlbuzgóság által hosszabbíttatott meg? Ha szomorú vagy, s magad
114 6 | sokkal gyorsabban gyógyulna meg, hogy háladatlanság nélkül
115 6 | egymás mellett nem férnek meg szívemben, kész lennék kiszakítani
116 6 | történteket, kért, kíméljem meg házát látogatásaimtól, miután -
117 6 | nejével, ki, isten áldja meg érte, mindig pártomat fogta,
118 7 | erõsebb lett, alig tarthatja meg azon nyájas mosolygást,
119 7 | senki által nem elõztetett meg, s hogy senki az egész megye
120 7 | lelkek nem így bosszulják meg magukat, sõt nem volt senki,
121 7 | hivatásának rosszul felelne meg, s így szükséges az életben
122 7 | másik ítéletnek nem felel meg egészen.~Réty azon férfiak
123 7 | tisztújítás alatt tartá meg hivatalát.~Egy idõ óta a
124 7 | annyi táblabírót nem öleltek meg; háza nyitott s vendégszeretõ
125 7 | hogy önzsírunkban fúlunk meg, a legnagyobb koncesszió
126 7 | leginkább azért ajándékozá meg bizalmával, mert e hibát
127 7 | oly nõ, ki férje tetteivel meg nem elégszik, s ki ne iparkodnék,
128 7 | magatokba, olvasóim, s mondjátok meg: nem tettetek-e soha semmit
129 7 | együtt nem magyarázzák-e meg teljesen Rétyné vágyát,
130 7 | állásában hátulról támadtatott meg, enged a körülményeknek;
131 7 | inkább nem éljeneztetett meg, mint õ. A nemes hadnagy
132 7 | egészen váratlanul lepett meg, s ki, mi ismét mindennapi
133 8 | mint hogy ettõl fosztott meg. Azonban, noha ifjú barátaink
134 8 | mellett legalább azért érdemli meg tiszteletünket, mert elõdeink
135 8 | egyenlõségedrõl szólunk ismét, s meg foglak kérdezni, mit tartasz
136 8 | ritkán ismeri el, nem bocsát meg annak, ki tõle még ennél
137 8 | népszerûség nem kissé erõsítette meg erõltett betyárságában,
138 8 | beszélé, hányszor részegedett meg életében, estve Kálmán szemei
139 8 | mint bortól részegedett meg, a levegõ, a járás és könnyei
140 8 | jobban illenék egymáshoz? meg vala gyõzõdve reményei teljesültérõl,
141 8 | a népszerûség!~Ne vessék meg olvasóim a jámbor öreget
142 8 | hívteleneknek találják, gondolják meg, hogy Kislaky azok közé
143 8 | szól”, nem magyarázhatá meg a történteket; midõn „éljen
144 8 | Kálmán s maga Ákos, annyira meg valának lepve, hogy elsõ
145 8 | magánkívül volt. Így jelenni meg kedvese elõtt, kitõl még
146 8 | nyílt.~Rózsi a küszöbön állt meg, s világosan hallá Macskaházy
147 9 | csak szerénységbõl tartja meg, miután az, ki mint õ, valamirõl
148 9 | éves lehetett; egykor - meg kell vallanunk - vörös haja
149 9 | több alázatosságot tartanak meg, mennyivel kevesebbet használnak
150 9 | Egy kis ülés a hazáért ~Meg nem árt;~vagy legalább sokkal
151 9 | rend, melyben az most áll, meg ne zavartassék, hogy a magyar
152 9 | forog, elveszti becsét) - meg akarja semmisíteni; ki oly
153 9 | mindketten nemesemberek - jegyzé meg helyesen Nyúzó -, az egész
154 9 | kortessel választathatik meg, mint az, kinél négy szótagot
155 9 | konferenciának úgy tetszik, Sáskay úr meg fogja jegyezni, hogy a nemesség
156 9 | fáklyás zenével tiszteltetik meg, s az öreg Körmöczy tanácsosnak
157 9 | rimánkodott, hogy csak hallgassák meg tervét, s látni fogják,
158 9 | tisztviselõ nem csalatik meg, még a zsidó által sem.~
159 9 | meghatározott áron vásároltatnak meg, de csak azoktól, kik pénzbeli
160 9 | nyolc p. ft.-ot írt alá, meg nem foghatja, miként találhatott
161 10| barátnéját nem látogathatá meg többé, szíveik nem változtak,
162 10| tûzbe menne érted.~- Igen, meg vagyok gyõzõdve, fõképp
163 10| barátjáért, nem is foghatják meg, mit kívánhatunk ennél többet?
164 10| dolog; apám mondá, hogy meg fogja esketni az egész házat,
165 10| haragjában szólt, s késõbb meg fog nyugodni. Mindenesetre
166 10| falun, hogy támadtatott meg, mint köszönheté megmentését
167 10| engedelmet kérek, de úgy meg vagyok zavarodva. Talán
168 10| mondá, nemes haragjokban meg is verték. A dolog kicsiség,
169 10| hány embert nem vernek meg tisztújítások alkalmával,
170 11| fortélyok által szereztetik meg.~Számra Bántornyi pártja
171 11| csak jobban vendégelnék meg, s ily nyilvános rágalmak
172 11| mindig Rétyéknél szálla meg, most elõször, éppen akkor,
173 11| utolsónak házában száll meg, nem mutatja-e világosan
174 11| találván, kénytelenségbõl száll meg itt; vagy pedig e lépést
175 11| Taksony megyében mindenki meg volt gyõzõdve arról, hogy
176 11| ház belseje nem hazudtolá meg külsejét: önkényt értetik.
177 11| csak in merito egyezzünk meg, mert bizony itatás nélkül
178 11| ember a világon. Sértsd meg, tégy vele, amit akarsz,
179 11| tisztújításnál velünk marad, tartsuk meg nemességében; ha nem, majd
180 11| holnap politikai ebédre hívja meg az egész környéket. Mire
181 11| s több vendégekkel telt meg, kik James úr körül csoportozva
182 11| koldulhatna; magyarázzuk meg külföldinek állapotjainkat,
183 11| egyik fõtáblabíráját ösmeré meg - látott-e ilyet a világ?
184 11| mennem! De csak gondolják meg. - Míg végre a kívánt ruhadarab
185 11| nem ezzel ösmerkedhetnek meg ez alkalommal, kinél jelesebb
186 11| keblében háromszor hajlott meg fõispánja elõtt, a félkörben
187 12| forrást lelt, ott szállt meg nyájaival. Ily szellemben
188 12| nehezen vagy alig válhat meg lakhelyétõl. Két végetlen
189 12| bankjegyek íratnak - támadtatik meg, elég, ha a szív kissé megkeményedett,
190 12| legnagyobb ellensége meg fogja vallani, hogy szebben
191 12| mi címünkhez illik, s én meg vagyok gyõzõdve, hogy ha
192 12| ítéletnél ruha nélkül jelenünk meg.~- S ön azt hiszi - szólt
193 12| nézhetünk, miként tartsuk meg komolyságunkat? Nem nevetséges-e,
194 12| minél kevesebbé hajlott meg felsõbbségök elõtt, annál
195 12| lakik, nem ilyen.~- Engedjen meg, Tengelyi úr, de úgy hiszem,
196 12| század szolgasága nem hajtá meg, néha én is büszkének érzem
197 12| kevesebb fájdalommal válik-e meg fiától, ha az a katonaság
198 12| elnyomástól sem õrizhetnõk meg? A tisztviselõknek befolyása
199 12| tisztviselõ hivatásának meg nem felelhet, ha hivatalos
200 12| Kizártuk minden befolyástól, meg szabad-e õt fosztanunk azon
201 12| van? Ha már minden jogokat meg kelle tagadnunk tõle, meg
202 12| meg kelle tagadnunk tõle, meg kell-e tagadni tõle az igazságot
203 12| kiknek aljasságáról magunk is meg vagyunk gyõzõdve. Kegyelmes
204 12| csendes fohászokban hálálhatja meg fáradalmait, de mely, ha
205 12| legsemmitjelentõbb kitörései. Bocsássa meg a nyíltságot, mellyel szóltam,
206 13| Bántornyi kortesei szállták meg a várost, s így egyes pár
207 13| az üveges zsidót ösmerjük meg, kit utószor Tengelyi házában
208 13| emberi arc miként ne tartaná meg azon érzelmek és szenvedélyek
209 13| Ha nem hiszed, kérdezd meg a mészárost, kinek eladtam.~-
210 13| zsidó -, hát kendtõl tudta meg a teins szolgabíró úr minap,
211 13| s ha tõlem tudta volna meg, mi közöd hozzá?~- Igen -
212 13| a zsivány -, hadd nézzem meg.~- Nem adom én. - Cifra,
213 13| fogja megtudni.~- Mondd meg; zsidó - szólt a zsivány,
214 13| be a házba? ki szerezte meg a kulcsokat? huszonöt forint
215 14| ismert nyugtalanság ragadja meg. Az árnyékos erdõ, a mezõ
216 14| nyargalva alig tarthatá meg irányát. De õ nem érzé a
217 14| szegény falusi jegyzõvel ossza meg, miként gyanítaná, hogy
218 14| foglalatosságai között az idõrõl meg nem feledkezhetett. A pulyka
219 14| abroszt s edényeket, s nézd meg kissé testvéredet, alszik-e
220 14| ilyekrõl, nem szegtem volna meg férjem parancsolatát, mit
221 14| változhatlanságáról sokkal inkább meg vala gyõzõdve, mint hogy
222 14| sem kívánt egyebet, arról meg nem gyõzhetné.~- Hiszem,
223 14| soha szerelmén, bocsássa meg, ha anya néha igazságtalan
224 14| mint engem, isten áldja meg érte, de ami meggyõzõdésével
225 14| bárki legyen, isten áldja meg, hogy épp akkor jött utamba
226 14| hangon -, ön beteg, nyugtassa meg magát.~- Oh, Vilma! ne vond
227 14| folytatá munkáját, minél inkább meg vala gyõzõdve, hogy a bennszólók
228 15| azonban ennél nem állnak meg, s fõképp a választásnak
229 15| jött, miként ne felelne meg bizodalmoknak? De mégis
230 15| independent, azaz: csak ez adja meg az embernek való függetlenségét.~-
231 15| Tekintetes uram - jegyzé meg Sáskay -, a nemes megye
232 15| mintha mindenik külön-külön meg akarná mutatni a küldöttségnek,
233 15| lakában tölté, nem szokta meg a népszerûség meleg öleléseit,
234 15| kell kezdõdni.~- Kövesse meg magát - kiáltott mérgesen
235 15| táblabírósereget bámulás lepte meg az utósó törvényszéknél
236 15| nemességét. A nemességet meg lehet mutatni - itt elakadván,
237 15| fordulva -, csak akciózzanak meg, hogy a perbeli irományokból
238 16| szerencsétlen vagyok!~- Nyugtassa meg magát, Erzsébet asszonyom -
239 16| forog, létünk titkait új meg új vallások felállításával
240 16| végítélet napja eljõ, s isten meg fog jelenni trónusán, körülötte
241 16| látja a szíveket, s Viola meg fog állhatni elõtte.~E szavaknál
242 16| vigyázzon. Így, isten áldja meg érte, felnõttem a többiekkel,
243 16| imádkoztam, hogy isten õrizzen meg ily kevély gondolatoktól.
244 16| A fiskális, isten verje meg - szólt Zsuzsi, s keze ököllé
245 16| többiek elõtt, hogy Viola majd meg fog lakolni makacsságáért.
246 16| szólt: - Most isten áldja meg nótáriusné asszonyomat mindazokért,
247 16| férjemrõl beszélnek. Isten áldja meg nótáriusné asszonyomat. -
248 16| több a világon. Isten áldja meg kigyelmeteket. - S ezzel
249 16| vigyen - s tõle hallotta meg a történteket. Az utasok
250 16| hallgatást végre a jegyzõ szakítá meg, ki Vándory elõtt megállva
251 16| szerencsétlenség által fosztatott meg. Kinek isten annyi hatalmat
252 16| szándékait?~- A jövõ legjobban meg fogja mutatni - szólt Vándory
253 16| tovább, a másik szoba ajtaja meg nyílt, s Vilma, ki sebes
254 16| magát polgári állásában meg támadva, apai érzeményeiben
255 17| megsértette, noha tettét nem bánta meg, benne új akadályt látott,
256 17| nekiszomorodott, teins uram! - jegyzé meg János, minden módon igyekezve,
257 17| valamelyiknek csak kisujját vágták meg, kész volt a szomorúság,
258 17| mint a másikba, s éppúgy meg is gyógyul; a tiszt koplal,
259 17| Rétyek s János nem válhattak meg egymástól, mert mint az
260 17| viszonyokban ismerkedett meg Ákos Jánossal. Minden befolyásnak
261 17| vigyázott, hogy fölbukva meg ne üsse magát; s midõn elõször
262 17| például mindeddig nem foghatá meg, hogy azok az átkozott ferkók
263 17| szeretetétõl téged senki meg nem fog fosztani, barátom!
264 17| Ez aggaszt!~- Nem szoktad meg az ágyat, azért búsulsz -
265 17| Kálmán biztatva -, de most, meg kell vallanom, az öregek
266 17| sõt vonásai sem tartottak meg semmit, mi eredetére emlékeztetett.
267 17| ha közbeszól? Ki tudja meg, ki közli gyorsabban a helység
268 17| illeti, erre nézve sem felelt meg Sererünk pesti gazdája reményeinek,
269 17| sok élvezettõl fosztatik meg, ha magát homoeopathiára
270 17| konzíliumot, míg a beteg meg nem gyógyult.~- Vagy meg
271 17| meg nem gyógyult.~- Vagy meg nem halt - mondá nevetve
272 17| szinte felkacagott.~- Vagy meg nem halt? - kiálta Serer,
273 17| tíz beteg közül nem hal meg egy, az is csak, mert megrögzött
274 17| természet gyógyította-e meg?~- Mi tudjuk, teins uram,
275 17| hogy a beteg nem gyógyul meg, ha neki bizonyos orvosságokat
276 17| a természet gyógyította meg. Mi azt jobban tudjuk; miért
277 17| Nyargalj oda mindjárt, mondd meg neki, hogy Violát keresse
278 18| hon rónáin végigtekintve meg tudná tartani vidámságát?
279 18| dobogó szívvel fordult meg, de a lovas Kálmán vala,
280 18| szeretném tudni, mirõl ismert meg, talán bundámról - tevé
281 18| szerezzem vissza, hogy mondjam meg, hol van Viola; az istenre
282 18| a konyhaajtó elõtt állt meg. - Úgy, Zsuzsi, jer, ülj
283 19| keresztjei alatt elõször pihen meg, mióta e földre jött. Maga
284 19| zarándokolnak: szomorúság lepi meg szívedet, melynek kifejezésére
285 19| körülbelõl egy óra óta jött meg Porvárról. A tisztújítás,
286 19| fájdalom! csak a faedény maradt meg - az ebéd élvezeteire emlékeztetének:
287 19| melyet elfoglal, tökéletesen meg is érdemli, mit nem mindenkirõl
288 19| egyszerre szomorúság szállta meg; ez természete emberi nemünknek.
289 19| magában, és ha édesapja meg nem hal, õ nem lehetne fõbíró;
290 19| hazát egy fejér lóért kapták meg.~- Mit nevetsz? - szólt
291 19| Tengelyi uram írásait szerezzem meg; járjon maga utána, ha tetszik.~-
292 20| nekem, ez végsõ ítélet. Állj meg, kocsis! állj meg, mondom!
293 20| Állj meg, kocsis! állj meg, mondom! én kiszállok.~-
294 20| Nyúzó -; uram teremtõm! állj meg! tartsd a kocsit, te gazember!
295 20| Csak a csont maradjon meg épen - jegyzé meg a fõbíró,
296 20| maradjon meg épen - jegyzé meg a fõbíró, ki míg a kocsi
297 20| mások elijednek, nem tartaná meg bátorságát. Barátom van,
298 20| ismét a gyeplõket ragadta meg, s ostorához kapott. - Sárga!
299 20| sokáig, miután alig indulva meg újra, egy határdombnál,
300 20| lakott, a múlt héten halt meg. Már régen felmondott uraságának,
301 20| irányt vehetne, alig foghatná meg, a sietõk miként nem tévedtek
302 20| nekibolondult.~- A menkõ üsse meg, itt is víz! - kiáltott
303 20| fa van, az ördög ismeri meg.~- Balra a fától - folytatá
304 20| megfáznál, ülj le itt, s várj meg.~- De visszajöttök? nem
305 20| s remegõ nyárfáit termi meg, s némely helyen, a festõileg
306 20| egésznek hatását nem rontaná meg: úgy a kemény agyagban,
307 20| idõ vagy a Tisza döntenek meg. Miután a fának ára Magyarország
308 20| legtávolabb fekszik, vonult meg Viola társaival. Viola bandájának
309 20| feláldozá - tiszteletünket meg nem tagadhatjuk, ha bámuljuk
310 20| minek beszélsz ilyekrõl?~- Meg egy kis dohány - folytatá
311 20| elébb, míg éhen halunk meg.~- Hát mért nem mégy valamiért? -
312 20| patrontáskát, s azt hittem, meg tudok élni, ha nem állok
313 20| érzõ emberek ronthatnak meg? Viola nyugodtan nézett
314 20| éghez emelve -, bocsássa meg isten vétkemet, én nem bánhatom
315 20| vétkemet, én nem bánhatom meg, amit cselekedtem, ha most
316 20| vacsora vár rájok.~- Gyújtsd meg a mécset, s állítsd a szegletbe,
317 20| fõbíró szavát ismerheté meg -, a kunyhóban világot látok.
318 20| nyíláshoz ment.~- Adjátok meg magatokat, zsiványok! -
319 20| zsiványok újra töltötték meg fegyvereiket, itt Nyúzó
320 20| Macskaházy szép szavát ismerhetik meg olvasóim. A kommisszárius
321 20| káromkodni s a küzdõket biztatni meg nem szûnt; de tántoríthatlan
322 20| szaladók aligha fõbírájok elõtt meg nem álltak volna, ki haragjának
323 20| mint ezek, Violát nem fogja meg senki. Vedd kendõmet - tevé
324 20| De mikor én mondom, hogy meg kell fogni - kiáltott Nyúzó
325 20| parancsol itt?~- Próbálja meg a teins úr, ha tetszik,
326 20| gyereket sem foghatnék meg.~- Baj - mondá Nyúzó, fejét
327 20| feje sereget úgy nem állíta meg helyében, mint ezeknek hallása
328 20| istenének sem!~- Nem ismertem meg kendet. És ez? - kiálta
329 20| Violát mégse foghatjuk meg. Mihelyt észreveszi, hogy
330 20| nyugodt vala, s hallgatott. Meg volt gyõzõdve, hogy végnapja
331 20| miként emelkedik melle.~- De meg fog halni, ugyebár? Hogy
332 20| jól tudja, én nem öltem meg senkit, most is csak a levegõbe
333 20| forróság kezde terjedni. - Meg ne hadd magadat fogni elevenen -
334 20| le a fõbírót, azután halj meg. - S ezzel a vén zsivány
335 20| véget vetett, nem változtatá meg e meggyõzõdést, miután igen
336 20| suttogva Macskaházyhoz.~- Meg - válaszolt a másik hasonlóan -,
337 21| bizonyos mennyisége fér meg; ha a kehely egyszer színig
338 21| férjed nem is volt itt, meg mernék esküdni reá. - A
339 21| találsz, ki tudja, nem árt-e meg. Menj vissza, s mi majd
340 21| ujjaikon, s férjem gyûrûjétõl meg nem válik, Violát megfogták.~-
341 21| tevé hozzá -, s tartsa meg emlékéül.~- Igen, mihelyt
342 21| gulyás.~- S most isten áldja meg jószándékáért - folytatá
343 21| megparancsolá, hogy kössék meg jó erõsen, ha feltöri is
344 21| fogja.~- Hát ezért adám meg magamat, ezért kerülök akasztófára? -
345 21| írásait mégsem menthettem meg. Engem isten elátkozott,
346 21| valami jót tehessek! Haljunk meg hát, nem bánom, az akasztófán,
347 22| megtiszteltetésnek annyi, s meg kell vallani, oly olcsó
348 22| hazádnak szentelned, sõt néha meg kell halnod. Testedet, véredet
349 22| szükséges elõkészületeket tegye meg -, rendkívüli mozgást találunk.
350 22| tévedésben van - jegyzé meg a vastag tiszt -, sõt a
351 22| rablással.~- Inkább ették volna meg esztendei termésemet, mint
352 22| Valamivel késõbb érkezett meg Macskaházy, ki elébb még
353 22| nép védelmével bízatnak meg, magoknak tartván fel, alattvalóikat
354 22| büntetõ tárgyakkal bízzák meg, részint, mert a törvényszéknek
355 22| a törvényszékekre nézve meg fogja vallani, hogy többségeink
356 22| nyájassággal reggelire hívá meg, mi azonban Macskaházynak
357 22| úgysem végezhetünk - jegyzé meg Kislaky szerényen.~- Ugyan
358 22| azzal punktum. Isten mentsen meg - folytatá úriasan meghajtva
359 22| csak lehet, férjének életét meg fogja menteni. Az elhatározott
360 22| reményeit, s csak azt jegyzé meg, hogy Viola talán nem oly
361 22| vagy nem? Száz embert ölt-e meg vagy egyet sem, egy milliót
362 22| zsivány-e és hogy fogták meg? ha fegyverrel s ellentállva -
363 22| nekünk e szép bizodalomnak meg kell felelnünk.~- Kérem
364 22| ítéljünk senki felett, kit meg nem hallgatánk. A teins
365 22| maga maradt.~- Gondold meg, Bálint - szólt az asszony,
366 22| ha mind nem egyeznek meg, halálos ítéletet kimondani,
367 22| kötelességedet; de gondold meg, egy ember élete nem oly
368 22| hozzá eresztheted, engedd meg, hogy legalább e pár órát
369 22| Cigánynak kell lenni - jegyzé meg a kisbíró felesége, ki férjének
370 22| Talán gráciát kap - jegyzé meg egy vastag fiatal asszony,
371 22| helyzetével nem elégszik meg inkább, mint ha fal elõtt
372 22| nyugodtan csak azt jegyzé meg, hogy tekintetes Nyúzó úr
373 22| Éppen nem feledkeztem meg errõl - válaszolt Völgyesy -,
374 22| én a teins úrnak mindjárt meg fogom magyarázni, még fiatal
375 22| populi vox dei. Ha ilyent meg akarnak fogni s ellentáll,
376 22| jobb tanúk nem fordultak meg elõtte.~- Legyen szabad
377 22| védelme közben -, engedjük meg, de ezen Cifra vagy Szentvilmosi
378 22| miért nem akadályoztatta meg azt?~- Igazság; csalódol,
379 22| gyakorolt; s a jelenlevõk mind meg valának gyõzõdve, hogy a
380 22| gúnyosan.~- Nem nevezte meg, csak azt mondta, hogy hatalmas
381 22| csak azért nem mondtam meg az öreg Tengelyinek, mert
382 22| Viola házánál megfordult, meg fog haragudni, s még szegény
383 22| ûzõbe vette, Cifrát ismerte meg benne, s hogy meg merne
384 22| ismerte meg benne, s hogy meg merne esküdni fejére, hogy
385 22| érdemelnek tekintetet - jegyzé meg Völgyesy -, legalább mi
386 22| becsületes ember haltam meg; de hogy felakasztatom,
387 22| felakasztatom, azt nem ígértem meg soha.~- Tudjuk, tudjuk -
388 22| megesküdtem reá, hogy ha meg te kerülsz az én kezembe,
389 22| rabnak vallatása kezdetett meg.~Viola nyugodtan s egyszerûen
390 22| erdõben.~- Hogy vallhat meg kend valamit - szólt Völgyesy
391 22| mint késõbb. Kíméljenek meg a kérdésekkel.~- Ha makacsul
392 22| fognak számolni. Gondolja meg, ha nem szól, számára mentség
393 22| válaszolt a rab.~- Gondolja meg jól - sürgeté Völgyesy,
394 22| meghatott - isten áldja meg a kegyességért, hogy rajtam
395 22| ha majdan istenem elõtt meg fogok jelenni, ott, hol
396 22| elõl ez szemeit elvoná -, õ meg fogja mondani, miért lettem
397 22| Nihil ad rem - jegyzé meg Zátonyi. - Völgyesy érzelmeit
398 22| urak, akasszanak fel.~- Meg is lesz - mondá haragosan
399 22| látszik, még most sem bántál meg, két halált érdemelnél.~-
400 22| uraméi, s csak azért adtam meg magamat, hogy ezek ne égjenek
401 22| kinek színe elõtt még ma meg fogok jelenni, úgy legyen
402 22| A tekintetes törvényszék meg fogja engedni - szólt végre
403 22| láttam semmit. De a hajdúk meg a parasztok mind azt mondják,
404 22| láttuk egymást, és mégis néha meg a láng oly fényt terjesztett
405 22| egy pár csizmáját mentette meg, a kassza mind porrá égett.
406 22| nevezünk.~- Igen, igen - jegyzé meg Sóskuty -, a remedium juridiciumoknak
407 22| rabhoz fordulva -, nyugtassa meg magát. Már gondolja meg
408 22| meg magát. Már gondolja meg maga, mi oka lehetne a teins
409 22| Macskaházy elhalványult.~- Meg kell vallani, ez szép gonoszság -
410 22| bebizonyítani?~- Ne is hallgassuk meg - ismétlé Sóskuty, ki többször
411 22| inkább hatszor halt volna meg, mint hogy leghívebb barátját
412 22| Azt neked ördögöd súgta meg, menkõ ember vagy - szóla
413 22| tisztviselõkkel, miért nem mondta meg Tengelyinek magának? vagy
414 22| találta, és tudta, hogy én is meg fogom akadályozhatni, s
415 22| akadályozhatni, s csak nekem mondta meg.~- Rendkívüli - mondá Macskaházy
416 22| hinni, hogy ezen harmadik, meg akarván akadályoztatni a
417 22| sem vissza nem vonta, sem meg nem változtatta, de sok
418 22| éppen nem tartoznak - jegyzé meg Sóskuty -; ha a rab nekünk
419 22| nem fogom.~- Isten mentsen meg - mondá az öreg Kislaky
420 22| világos.~- Isten mentsen meg - mondá a báró -, hogy ez
421 22| és a teins törvényszék meg fogja ítélhetni saját bölcsessége
422 22| bosszút álljon, azt mindenki meg fogja ítélhetni.~Az olaszok,
423 22| mintegy szent borzalom ragadta meg.~- Ez valóságos alávalóság! -
424 22| szándékaitól, csakhogy nem gondolta meg, hogy a rab egész vallomásának
425 22| megye szolgálatába, majd meg fogja látni, mily gyümölcsöket
426 22| örömmel kiküldetését, mert meg vala gyõzõdve, hogy mint
427 22| mondá Zátonyi.~- Kövesse meg magát - rikácsolt Macskaházy.~
428 22| nagynak nevével tiszteltetett meg, melyre Hunyadi Mátyásunkat
429 22| úgy látszott, nem tevék meg hatásukat, s a jegyzõ nyugodtan
430 22| megindulás nélkül -, de engedjék meg hogy nem azoknak kedveért,
431 22| Völgyesy csak azt jegyzé meg, hogy az eset olyan, melyet
432 22| táblabírák? nem eskettettünk-e meg ülés kezdetén, hogy ítéletünket
433 22| lejte át -, isten áldja meg azért, hogy szegény ember
434 22| exekúció úgysem történhetik meg.~- És miért nem? - kérdezé
435 22| órát kell adnunk - jegyzé meg az elnök -, s ötkor tökéletesen
436 22| felhozatnak, s senkit még meg nem gyõztek, kinek az ég
437 22| megmenthetném; de nem szeghetem meg kötelességemet.~Macskaházy
438 22| irgalmat, teins uram! ne öljék meg férjemet!~Kislaky, meghatva
439 22| én és gyermekem. Csókold meg a teins úr kezét, lám, tõle
440 22| mindent.~- Kérem, ne öljék meg apámat - sírt a kis Pista.~-
441 22| senkit.~- Nem, isten mentse meg - szólt az asszony szelíden -,
442 22| azt mondta, hogy ne öljék meg apját. Nem tudja, mit beszél,
443 22| büntetéstõl felmentsék. Büntessék meg keményen, akárhogy, csak
444 22| akárhogy, csak ne öljék meg... istenem, megint a szerencsétlen
445 22| nem hinnék, hogy Viola meg akar halni!~- Mire való
446 22| hozzánk. Takarodj, férjed meg fog halni, ha nem szereti,
447 22| praeses gyenge - jegyzé meg Sóskuty.~- Persze, mikor
448 22| melyeknek szükségérõl az ész meg nem gyõzõdhetik, s melyeknek
449 23| egyebet. De apád - engedd meg õszinteségemet - gyenge,
450 23| hogy az istenért, senkit meg ne sértsünk, mint Pilátus,
451 23| nem fog megegyezni soha.~- Meg fog egyezni - mondá Völgyesy
452 23| magának gyengeségéért, de meg fog egyezni, vagy hihetõképp
453 23| melyet Tiszarétrõl kapok. Meg kell õt mentenem, ha még
454 23| Ákosnak jobb karja sértetett meg, s helyette Etelka írt.
455 23| tanúbizonyságot nem tehet. Mentse meg õt! Az elsõ kérés, melyet
456 23| tetteért. ~Etelka ~- Látod, meg kell õt mentenem, ha éltembe,
457 23| ha üdvösségembe kerül, meg kell mentenem - szólt szenvedéllyel
458 23| Kálmán -, miként mentsem meg most, miután el van ítélve?~-
459 23| elfutott, észrevevé - Violát meg akarja menteni...~- Akarom-e?
460 23| marad, hogy szabadíthatjuk meg? mikor a szamarak négy lámpást
461 23| is csudákat tehet, csak meg lehessen próbálnia erejét.
462 23| teins úr megszerzi, ugye?~- Meg.~- Más nem is kell. Éjszaka,
463 23| Igen, de az õrök? - jegyzé meg Völgyesy. - A tiszttartó,
464 23| adat, hogy a hideg éjszaka meg ne fázzanak: a tiszttartó
465 23| ágyából. Csak a kulcsot kapjuk meg, s azután hogy Violát oda
466 23| Igen, pincébe - jegyzé meg Zátonyi -, mindjárt gondoltam,
467 23| házukban egy ember fordult meg, bármily gonosztevõ lett
468 23| Kálmánunk Etelkát nem kapja meg. Völgyesy is elment s magamra
469 23| vesztem általa!~- Nyugtasd meg magadat - szólt felesége,
470 23| Kálmán elsõ szavait hallám, meg valék gyõzõdve, hogy termékeny
471 23| Kislakyné - nem foghattam meg.~- És mi másért? - válaszolt
472 23| ha szükséges, csak mentsd meg e szerencsétlent.~Az öreg
473 23| hogy Violát te mentetted meg - válaszolt apja -, ismered
474 23| Igazságod van, fiam, Violát meg kell mentened.~- Az elsõ
475 23| még ezt!~- Isten mentsen meg, hogy visszatartóztassalak -
476 23| mellé ülve - csak ne tudja meg senki e tettét, szép tett,
477 24| körüljárnak, hány kísérté meg e nehéz feladatot! s hány
478 24| domine spectabilis, kövesse meg magát, gondolja meg, kivel
479 24| kövesse meg magát, gondolja meg, kivel beszél s hol szól.
480 24| úgy népünk könnyen válik meg életétõl, hol napibére vajmi
481 24| nem közli. - Isten mentsen meg! - így szólt Kálmánhoz,
482 24| véletlentõl függ, nem óvhatja meg magát azon szenvedélyektõl,
483 24| ezekre felelt -, hadd nézzem meg, hadd táncoltassam meg térdemen.
484 24| nézzem meg, hadd táncoltassam meg térdemen. Ej, be szép gyerek
485 24| korlátai közé szoríttatik, meg kell vallanom, hogy annyi
486 24| bizonyosan nem szökhetik meg. Macskaházy azonban biztosabbnak
487 24| kis pálinkát... csak hogy meg nem fagyunk.~- No, várjanak
488 24| cselédeket lerészegített. Meg akarják szabadítani, világos!
489 24| itt reggelig... Violának meg kell halni! ha ügye rendes
490 24| A tiszttartó tökéletesen meg volt elégedve magával. - „
491 24| õrizteti, maga rendelte meg az ácsnál akasztófáját,
492 24| azon pillanatban ütheti meg, melyben ágyából kiszáll?
493 24| hallá, melyet félelmében meg nem ismert, a látszólag
494 24| kíméletet nem vár, ragadá meg a belépõt, s a jövõ percben
495 24| meghatva -, isten áldjon meg, hogy lelkemet az örök szemrehányástól
496 25| órával neje után érkezett meg Tiszarétre. Réty sokkal
497 25| siessen haza s gyõzõdjék meg fia állapotáról tulajdon
498 25| mostohája szavát ismeré meg - halkabban.~- Tûzbe dobtam,
499 25| egymás mellett ültek. Viola meg vala mentve... de mit tegyenek
500 25| valának, nem semmisíttettek meg. Etelka hallá, midõn Macskaházy
1-500 | 501-855 |