Fejezet

 1 1 |         hogy haramiák.~- Hallgass, átkozott barna kutya - kiálta a szolgabíró -,
 2 1 |         ily fontos levelekkel jár. Átkozott vén gazember - folytatá
 3 5 |        ismert.~Nem felelt senki.~- Átkozott naplopók, mit ácsorogtok
 4 5 |         mernék fogadni, hogy az az átkozott Macskaházy áll ott.~- Ha
 5 9 |           nem volna ellenünk.~- Az átkozott gyerek - mondá a báró fejét
 6 13|        mehetek a pitvaron, s az az átkozott tömlöctartó, ki annyit bosszantott,
 7 13|       házánál nem kapott semmit?~- Átkozott zsidó - szólt a másik mérgesen -,
 8 13|            magammal viszem és...~- Átkozott zsidó - szólt a másik, s
 9 17|          foghatá meg, hogy azok az átkozott ferkók tulajdonképpen mit
10 17|         akármit. Tudod, Kálmán, az átkozott seb miatt magam nem mozdulhatok -
11 18|       elõtt, s mégse jõ. No, várj, átkozott fattyú! Ha lovaimhoz juthatok,
12 18|           a fõispán hazaküldte. De átkozott én magam is. Hogy az ördög
13 19|            magyar szavunk nincs ez átkozott fogalom kifejezésére -,
14 19|           hogy nem vagyok eszemen? Átkozott prókátor! Ki az elsõ alispán?
15 20|         Garacs faluban megkezdé.~- Átkozott gazember! - kiáltott a fõbíró,
16 20|         leszünk, még mielõtt az az átkozott fõbíró kikapaszkodik szobájából.
17 20|            no, csak menj Kislakra, átkozott, Tisza és Bodor majd megtépáznak.
18 20|         van. Csak rajta, István.~- Átkozott Tisza - mondá emez, párolgó
19 20|            figyelmét -, csak az az átkozott köd ne lenne... de, az erdõ
20 20|          dohány sem volna rossz?~- Átkozott hóhér! - kiálta a másik,
21 20|          vissza egész nyugalmát. - Átkozott gazemberek!~- Nem lehet
22 23| kétségbeesve csapott homlokához. - Átkozott! kiálta - hogy éppen ma
23 23|       tehet róla - mondá Kálmán -, átkozott végzetünk! Ha honn vagyok,
24 24|        törnek be! - kiáltott fel - átkozott! nincs itt senki? Várjatok,
25 26|      Macskaházym, aznap, melyen az átkozott írásokat kezébe keríti,
26 30|           fiskális urat csak az az átkozott zsidó ölte meg.~- Azt én
27 30|     felelve: igaz-e, hogy mikor ez átkozott zsidót szakács úr a haldoklóhoz
28 31|           hogy a fiskálist, azt az átkozott Macskaházyt, a nemzetes
29 32|          nélkül.~- Nézd csak, mily átkozott büszke - mondá a fõbíró
30 33|       rekedt gyenge hang -, itt ez átkozott pincében elég hideg van
31 33|          bor jobban esett, mint ez átkozott porvári kocsmárosoknál.
32 35|            mindent tennék, hogy ez átkozott tömlöcbõl megszabadítsam:
33 38|   felelhetett. - Bizony ez a Viola átkozott gyerek - mondá többször
34 38|           lehetne fogalmuk.~- Mily átkozott teremtés vagyok én - mondá,
35 38|      ipjára van gondom; csak az az átkozott kriminális per, vagy nem
36 39|        Kálmán, s én jobbra, ott az átkozott Nyúzó, mintha még most is
37 39|         lovasokra figyelmezteté -, átkozott sebesen jõnek, elöl egy,