Fejezet

 1 1 |     Tengelyi vágyteli tekintetet vetve a csoportozatra, fölsóhajtott:~-
 2 1 |         Nyúzó, mérges tekintetet vetve a közbeszólóra -, szóljon
 3 5 |       szóla a zsivány maga mellé vetve baltáját -, nem jobb-e meghalni
 4 8 |            Barátom - szólt padra vetve magát -, én a világ legboldogtalanabb
 5 14|           az anya egy tekintetet vetve utána, melyben egész szerelme
 6 14|         aggodalomteli tekintetét vetve kedvesére - anyám mondá,
 7 16|         jegyzõ felkelt, s székre vetve magát, kezeivel fedé be
 8 17|         szélsõségétõl a másikhoz vetve, a lábtól egyszerre a fõhöz
 9 20|   Mészáros reményteli tekintetet vetve a kulacsra, felkelt, s feléje
10 20|         a másik, kérõ tekintetet vetve Violára.~- Mért lett zsivány
11 20|      nincsen. Mészáros keresztet vetve letérdelt.~- Fõbe ütlek,
12 20| kommisszárius megvetõ tekintetet vetve elöljárójára, melyet ha
13 21|   gerenda - mely még néha lángot vetve, mint gyászszövétnek lobogott
14 22|    Zátonyi, szánakozó tekintetet vetve az ifjú ügyészre -, denique
15 22|      fõbírót - mondá, tekintetet vetve Nyúzóra, mely elõl ez szemeit
16 22|     Völgyesy, megvetõ tekintetet vetve a szólóra -, úgy tartom,
17 23|         nem egy vágyó tekintetet vetve az asztal felé, hol a tarokk-kártyák
18 23|          szeretetteli tekintetet vetve utána -, hogyisne lenne
19 24|     szólt az asszony, tekintetet vetve Jánosra, melyben az anyának
20 25|       van - szólt bátyja, székre vetve magát -, tûrnünk, színlelnünk
21 25|       Rétyné, bosszús tekintetet vetve a szólóra, - ha az úrfi
22 25|        hideg megvetés tekintetét vetve a szólóra - apám megegyezése
23 26|         Rétyné, magát a pamlagra vetve, s égõ arcát kezeivel takarva.~-
24 27|          hozzá, kérdõ tekintetet vetve a mellette ülõre, ki bámulatában
25 28|          ügyvédre oly tekintetet vetve, melynél vére elfagyott -
26 28|         kétségbeesett tekintetet vetve maga körül -, én...~- Ki
27 28|        ügyvéd, bámuló tekintetet vetve Violára - mily írásokat?~-
28 29|        szél, míg a Tisza habokat vetve csapdosá a sötét partot.~
29 30|        Nyúzó, bosszús tekintetet vetve a szakácsra, hogy ily valamit
30 30|     kérdezett, kihívó tekintetet vetve a szakácsra -, persze, rázta
31 30|        fõbíró megvetõ tekintetet vetve a szólóra - azt semmi esetre
32 30|      elõbbi nyugtalan tekintetet vetve maga körül, a legnagyobb
33 32|       egyes beszélgetésnek véget vetve, a közfigyelmet az esküdtben
34 32|         várnagy megvetõ tekintet vetve maga körül, vállait vonítá,
35 37|          az üveget, s egy székre vetve magát, szemét kezével takarta
36 37|        szemeit a szegény leányra vetve - állítsd a vizet ide mellém,