Fejezet

 1 1 |                 tagadólag rázta fejét.~- Tudod - szóla a lehetségig nyájasan -,
 2 4 |               egy családra áraszthat, ha tudod, hogy minden hír s dicsõség,
 3 4 |               percig, s mindent elõadok. Tudod, exekució járt a faluban
 4 4 |               talán nem tudja meg senki, tudod, nekem mindig kételyeim
 5 5 |         megismernek fél mérföldnyire is; tudod, ma délután, mikor veled
 6 6 |                szomorú vagy, s magad sem tudod, miért, hû pajtásod addig
 7 6 |              csak rágondolok, sírhatnám; tudod, tegnap mi történt?~- Elég
 8 6 |              nehéz volna másról szólani. Tudod, én Tengelyi nagy proskripciójától
 9 10|                 oly veszélyes.~- De hisz tudod, hogy az egész történetet
10 10|                 jõne kémlelni?~- Violát. Tudod, miként üldözi Nyúzó.~-
11 11|              talán nem egészen célszerû, tudod, hogy a katonatisztek s
12 11|                  Macskaházy, kivel, mint tudod, jól vagyok, hogy a Rétyék
13 11|            kitudjam, becsületére mondta. Tudod, Tengelyi Rétyékkel hajdan,
14 16|            barátja vállára téve kezét -, tudod, veszteség ért engem is;
15 16|               szívemen fekszenek, te nem tudod - de bízzunk istenben!~-
16 16|                 Ákost biztosan leköti? S tudod‑e, hogy lányod szerencsétlenségére
17 17|                érdeklik.~- Családomat?~- Tudod, apádnak egy testvére volt -
18 17|                mondá Ákos gondolkozva.~- Tudod, milyenek az emberek; atyádnak
19 17|                 neki s Violának akármit. Tudod, Kálmán, az átkozott seb
20 19|               rossznéven, nyájas olvasó; tudod, régi szokásom, s azonkívül
21 20|             másik -, de reumatizmusom... tudod, mennyit szenvedek; a levegõ
22 20|                 el végsõ nyomorúságában, tudod, föl akarják akasztani. -
23 20|                  mint ész, s éhgyomorra, tudod, megárt. - S az öreg zsivány
24 23|                Nem - válaszolt Kálmán -, tudod, Ákosnak jobb karja sértetett
25 25|                   Ismered helyzetemet, s tudod, hogy oly valamit ígérek,
26 25|                elfelejted, hol élsz? Nem tudod, hogy e megyében családi
27 28|               szívén feküdt, s én, amint tudod, hív embere voltam mindig...
28 28|                     csak az mondd, kitõl tudod, hogy az írások nálam vannak?
29 31| megváltoztatására fog kényszeríttetni, s tudod, ha akarnám is, én nem erre
30 34|                 szólt: ~ ~Kedves öcsém! ~Tudod, nem szoktam visszaélni
31 34|                   melyeknek õ áldozatja, tudod, mindezen szerencsétlenségnek
32 34|                 korszaka életemnek, mint tudod, rövid vala. Kevés hónap
33 34|               voltál; Tengelyi, ki, mint tudod, kívüled szívemhez legközelebb
34 34|                 követelve lépnék fel. Te tudod, hogy valót mondok, s nem
35 38|           bámulva a huszár - hát azt sem tudod, mi a retirálás? De nem
36 39|                  meghatva - talán nem is tudod, hogy Tengelyi ugyanezen