Fejezet

 1 1 | beszélgetéseiknek véget vetett.~Ha nyájas olvasónõim a társaságot,
 2 2 |           az, ki egyszer ott volt, nyájas fekvése miatt szívesen visszatér.
 3 2 |     társaságot látá, mely mind oly nyájas volt iránta, s szabad elveit
 4 2 |           midõn kebléhez szorítá a nyájas gyermeket, a gond, mely
 5 3 |  tisztújítás közeledik, szerfölött nyájas és leereszkedõ; egyébkor
 6 5 |        magáénak nevezhetett, kinek nyájas szavánál a zsivány érzé,
 7 6 |          szegény eszközök; s hát a nyájas arc színezetérõl mit mondjak?
 8 6 |         eszedbe fogja-e juttatni a nyájas hölgy piruló arcait, sötét
 9 7 |            alig tarthatja meg azon nyájas mosolygást, melyet a megye
10 7 |            birodalmatokban? S most nyájas asszonyi olvasóimhoz fordulok,
11 8 |            Etelka szomszédsága s a nyájas mód, melyben iránta viseltetett,
12 8 |         szeretõ képes, elmondá: mi nyájas volt Etelka iránta az ebéd
13 11|       váratott, ez alkalommal igen nyájas levélben Bántornyinak tudtára
14 11|       olvasóim megengedik, ha azon nyájas köszöntéseket s véghetlen
15 14|           a véghetlen örömet, mely nyájas arcán egyszerre felragyog,
16 15|     mindenki meggyõzõdhetett, ki a nyájas, angyali alázatosságú kifejezést
17 15|    örömében, mint a hajóssereg, ha nyájas szelek helyett vihar által
18 16|           hideg kezeit szorítva õt nyájas hangon többször nevén szólítgatá,
19 16|   optimista vagyok, nemde? - szólt nyájas hangon a lelkész - azt hiszed,
20 16|     fájdalom, melyet érzett. Vilma nyájas hangja szenvedélyeiknek
21 17|         Vilma eszembe jutott, csak nyájas, örömteli jövõ állt képzetem
22 19|      Eltértem! Ne vedd rossznéven, nyájas olvasó; tudod, régi szokásom,
23 22|         egyébbel, mint zöldséggel; nyájas jámbor teremtések, érdemesek,
24 22|        szólt végre Macskaházy azon nyájas mosolygással, melyet közönségesen
25 22|           gúnyt, melyet Macskaházy nyájas mosolygása rosszul takart,
26 22|       magunkat helyzetébe. Kislaky nyájas, jószívû ember vala, egyike
27 23|        bajod, öregem? - mondá neje nyájas hangon, midõn utána ment
28 26|               válaszolt az ügyvéd, nyájas enyelgõ hangon, midõn az
29 27|  megnyugvék helyzetében, s habár a nyájas mosolygás, mellyel Macskaházynak
30 35|           abban, ha Rétyvel egypár nyájas szót szól, vagy a fõispánt,
31 36|            remény, a múltból semmi nyájas emlék nem derített.~Nyájas
32 36|         nyájas emlék nem derített.~Nyájas emlékek! hisz õ zsidó volt:
33 38|            termettek, elveszett, s nyájas napok jöhetnek ismét, de
34 38|           kívánhat, s emellett oly nyájas s szeretõ, mintha sejdítné,
35 39|       Viola halála után történtek, nyájas olvasóimra bízhatnám, kik,
36 39|           hogy titeket s enmagamat nyájas csalódásokkal vigasztaljam.