Fejezet

 1 2 |            képzeli a boldogságot, mely lelkét e pillanatokban eltölté?
 2 2 |                 tudomány után szomjúzó lelkét azon gyönyörrel tölté el,
 3 2 |         gondolatban nem vala semmi, mi lelkét nyugtalansággal töltené.
 4 2 |              fényes ábrándai tölték el lelkét, s a múltnak nem maradt
 5 2 |           Jónásnál ez érzemények egész lelkét tölték el. Benne minden
 6 14|       fájdalmas gyönyört, mely az ifjú lelkét eltölti, midõn szívét elõször
 7 14|             közelg, hullámzani kezd -, lelkét nem ismert nyugtalanság
 8 14|             tizenhét éves hölgy tiszta lelkét eltöltheti. Ábrándozott
 9 14|              volt részök ábrándjaiban. Lelkét véghetlen boldogság elõérzeté
10 14|             fala is alig vala látható, lelkét szörnyû aggodalom tölté
11 14|             Ákos, Ákos legény, eszem a lelkét! Õ az én tejemen nevelkedett
12 17|        elváltak, oly sok történt! Ákos lelkét, miután boldogsága közepette
13 18|             hallhatá, rémüléssel tölté lelkét. Eszébe jutott, hogy a napokban
14 19|          megverte volna örömében. Néha lelkét egyszerre szomorúság szállta
15 20|             mehetek hozzá - sóhajta, s lelkét a szerelem minden fájdalmai
16 20|             ott állt a kunyhó elõtt, s lelkét leírhatlan szomorúság tölté
17 20|               minden fájdalommal tölté lelkét. Mi boldog volt õ egykor!
18 20| visszatartották. Térdre veté magát, de lelkét csak egy gondolat tölté
19 22|             most készítik az ítéletet: lelkét véghetlen aggodalommal tölték. -
20 22|              merülve haladt háza felé. Lelkét egy új, soha nem gyanított
21 23|               vére ez egyszer senkinek lelkét terhelni nem fogja.~A szülék
22 24|              veszély állt elõtte, mely lelkét rémüléssel tölté, amely
23 25|                fájdalommal nem töltené lelkét.~Egy volt e szerencsétlen
24 26|          akadályoztathassa; hasztalan! Lelkét tehetetlenségének érzete
25 28|           sokszor borzadással tölté el lelkét... s ámbár azzal menthette
26 30|             tölté el, midõn ez asszony lelkét egész meztelenségében látva
27 31|                   borzadással töltötte lelkét. Neki úgy tetszett, mintha
28 33|               elõször érzé elcsüggedni lelkét. Helyzete szörnyebb vala,
29 36|          tömlöcben mutatkozni kezdett, lelkét mondhatlan nyugtalanság
30 36|             vággyal töltik el a rabnak lelkét, reájok gondolt, felõlök
31 36|          hallott, borzadással tölté el lelkét; s egyszersmind reménnyel,
32 37|            nagyobb aggodalommal tölték lelkét. A zsidó, kinek eszmélete
33 38|             mellett. E gondolatok Réty lelkét mély fájdalommal tölték
34 38|           boldogság érzete elõtt, mely lelkét tölté. Távol az emberektõl,
35 38|           mondott fájdalmat, s szilárd lelkét bánat töltötte el, keserûbb,
36 39|          paraszt a körülállók közül -, lelkét sok vétek terheli.~- Õ sokat