Fejezet
1 2 | zöldellni meg nem szûnik, úgy e jámbor kebel el nem veszté reményeit
2 2 | nyolcadik nap elsõ sugárai a jámbor öregnek hideg arcaira veték
3 2 | Egy öreg barátom (szegény jámbor ember, míg élt, mindig azt
4 2 | legszívesben; miért ne tárhatna ki jámbor jegyzõm is néha szigorú
5 2 | annyi tisztelet környezi a jámbor öreget, annyi szeretet mosolyg
6 5 | föltartva -, hisz apád... - És a jámbor asszony elhallgatott, nem
7 7 | törökdombon találkoztunk - apja. A jámbor öregen sok van, amit szeretni,
8 7 | hasztalan keressék az indokokat, jámbor történetíró létemre elmondom.
9 8 | rontó befolyását, mint a jámbor szülõk szívök szomorúságában
10 8 | ugrándoza körülötte, s a jámbor apa szíve hatalmasan földobogott
11 8 | Ne vessék meg olvasóim a jámbor öreget e vallomásaért, s
12 10| hogy beszélhetünk; s a jámbor öregnek, ki azonban rég
13 10| az egész világ felséges, jámbor embereknek tart - kiveszem
14 11| otthonosnak érezheté magát, mi a jámbor embernek nem kis megnyugtatására
15 11| neki, hasztalan fáradtál, a jámbor azt hiszi, hogy egy falusi
16 12| erényességet nem láttam. A jámbor hatvanhoz közelg s mégsem
17 14| egymás mellett doboghatnak? A jámbor asszony, most elõször életében,
18 14| keményedni kezdett, s a jámbor asszony, midõn szobájába
19 14| szerencsétlenség, melynek e jámbor asszony szíve szorultságában
20 15| Igen, de - kiáltott a jámbor Kislaky.~- I say - szakítá
21 16| jóhírét megronthatja: a jámbor asszony szívét mély aggodalommal
22 16| e ragaszkodást, talán e jámbor teremtés csalódik, de vajon
23 17| töprenkedtem, miként lehetnének e jámbor lelkésznek oly fontos irományai,
24 19| ne tehetnéd ezt? miután a jámbor igazság sokszor úgy elbúvik
25 20| szemekkel bírnánk, kik - mint jámbor apáink hitték - éjszaka,
26 20| mosolygó képei készíttetnek a jámbor közönség számára, oly szépek,
27 22| mint zöldséggel; nyájas jámbor teremtések, érdemesek, hogy
28 22| kellessék látnom. - S ezzel a jámbor háziasszony kiment, hogy
29 22| Kislaky vala hátra még, s ki a jámbor öreget látá, amint székén
30 22| félelem megszûnik; míg a jámbor öreg megtámadva mindenfelõl,
31 23| szemrehányó tekintetet, mellyel e jámbor asszony õt életében elõször
32 23| nyugodtan ne aludhassék.~És a jámbor házaspár hallgatva ült egymás
33 25| mily irományai lehetnek a jámbor lelkésznek, melyeknek megsemmisítése
34 31| mint a gonosztevõ! - S a jámbor asszony hihetõképp még többet
35 32| természetének hiányát a jámbor lúd tollaival pótolá, s
36 34| föltétel feledve volt, s a jámbor lelkész most csak vigasztalásra
|