Fejezet

  1 1 |               maga a pázsit, valamint ez ismét esõs napokban sokkal
  2 1 |               fõhelyére vezet, s csak ez egy ház számára épült -
  3 1 |           hogy közköltségen épülnek - ez ismét egyike azon tényeknek,
  4 1 |        bámulnunk! De bármiként legyen ez, gondolatok - melyek még
  5 1 |               ismerni: hogy reá nézve ez állításom helyes; minek
  6 1 |           szem lángoló tekintetét, ha ez õsz fürtök után a magas,
  7 1 |          sokkal könnyebb feladatod.~- Ez durva, emberhez illetlen
  8 1 |        irányban, s miként fogatott el ez alkalommal éppen a legutósó
  9 1 |         összevéve - mivel esztelenebb ez más örömeinknél, melyeket
 10 1 |             mely nõi szem nem pihenne ez ifjú barátokon örömmel?
 11 1 |            mérik s meggondolják, hogy ez - évenkinti száz vagy százötven
 12 1 |               kik e hivatalt viselik, ez alkotmányos bajon nem segítenek,
 13 1 |           esetek, hol egyes uralkodók ez elõítéletben osztozkodva,
 14 1 |     felakasztatott; de hála az égnek, ez idõn rég túl vagyunk, s
 15 1 |           annak ellenkezõjét tesszük; ez, mert szívét más szenvedélyek,
 16 1 |               ki most az öreg Petit - ez híres neve - hasonlóképp
 17 1 |       hiányzik -; ki mondta azt, hogy ez nem cigányotok? de ki tudja,
 18 1 |              fordulva -, hát mit tett ez a vén gonosztevõ?~- Hát -
 19 1 |             ki vele beszélget. „Hátha ez Viola volna” - szólt Pista,
 20 1 |           pipára gyújtott. „Ejnye, ha ez Viola volna!” - szólék én -
 21 1 |          észre? Nem találtatok semmit ez öreg akasztófáravalónál,
 22 1 |               a cigányt utolértük - s ez pedig jó késõn volt, mert
 23 1 |           Jancsi.~- Azután - folytatá ez - Pista kérdezi: merre ment
 24 1 |               pajtására háramlott -, „ez nem igaz, Péter cigány -
 25 1 |            most vezessék elõbb hozzám ez öreg rókát s maradjanak
 26 1 |             többé nem akart, s fõképp ez esetben felbosszantva Ákos
 27 1 |           szóla közbe Ákos -, de...~- Ez egyszer el fog jõni - viszonzá
 28 1 |                nagyságos úrfi - szóla ez Ákoshoz fordulva -, ha már
 29 1 |           ívet átfutva Nyúzónak adá s ez rajta végignézett, nem képzelheti
 30 1 |              arról még kétség sincs - ez pedig alkalmasint úgy lesz.~-
 31 1 |         megbánták, megelõzzenek. - Ha ez nem vígjátékba való - én
 32 1 |         asszony azt parancsolta, hogy ez írásokat senkinek se mutassam,
 33 1 |              idõtöltés, ugye, mellyel ez urak mulatnak?~- Oh, istenem -
 34 1 |          barátom - felelt Tengelyi -, ez egyszer a teins alispáni
 35 2 |           jegyzõvel ismerkedtünk meg. Ez a hely, hol szent munkásságában
 36 2 |            helyet, s meggondolá, hogy ez agyag talap, melyen föl
 37 2 | következetesen alkalmaztatott; s mert ez úton fiának legalább azon
 38 2 |           ártatlan örömeit is, éltünk ez egyetlen tiszta élvezetét? -
 39 2 |           tiszta, erkölcsi fölfogása, ez vala minden, mire az öreg
 40 2 |        gyermek képzelõ tehetsége; - s ez az, mitõl az út, melyen
 41 2 |          kijelölni határait? Így volt ez a kis Jónással is. Míg apja
 42 2 |           vala rézmetszetben látható. Ez lévén az egyetlen képeskönyv
 43 2 |             melynél szíve földobog, s ez teszi boldogságát. Mint
 44 2 |             oly évtörötten s gyöngén, ez fiát oly épen s erõsen látá,
 45 2 |               közé, amaz fájdalomnak, ez örömnek könnyeit hullatva.
 46 2 |          található. Természetes, hogy ez érzemény Jónásunknál sem
 47 2 |                fõképp miután Jónásnak ez elsõ igaztalanság, melyet
 48 2 |             megvallani, hogy olvasóim ez egyszer csalódnak. A legfõbb
 49 2 |              nélkülöz senki. Jónásnál ez érzemények egész lelkét
 50 2 |               kifejlõdve található, s ez orgánum, mely békés századunkban
 51 2 |         szóvitázni kényteleníttettek? Ez vala Jónás fõhibája is.
 52 2 |           embernek köszönhetjük, hogy ez nem történt - Hajtó Pál,
 53 2 |               magam, hisz látod, csak ez úton használhatsz igazán.
 54 2 |           valának, hogy bámulásra már ez is elég okot nyújthatott -
 55 2 |        kevésbé birtokos, szólni mert, ez oly meglepõ, oly hallatlan
 56 2 |               ajánlani nem tudott - s ez utolsó, népszerûség dolgában
 57 2 |         fõképp azáltal növelve, „mert ez áldott ember, ki a szegényeket
 58 2 |               viszongásokban élt. Így ez ügyvédi érdemek is nem kis
 59 2 |           megye nyugalma tõle függ, s ez áldozat által érdemet szerezhetne
 60 2 |           haragukban mind elnémulnak, ez a dolgon nem változtat semmit.
 61 2 |             nem akar.~A sors Jónásnak ez egyszer kedvezni látszott.
 62 2 |              hogy becsületes ember; s ez legbizonyosabb jele annak,
 63 2 |         magunknak képzelhetünk, s épp ez vala talán oka változhatatlan
 64 2 |           többször szorult barátaira, ez utóbbi történt, nincs mit
 65 2 |        elméletben létezik, s így volt ez Tengelyinél. Ki õt beszélni
 66 2 |              talán nem volt ember, ki ez oly büszke házban annyi
 67 2 |            Tiszarét szerény lelkésze.~Ez az, mit hõseim múlt életérõl
 68 2 |           hogy helybe fogod hagyni?~- Ez más kérdés, de ha te tevéd -
 69 2 |        mosolyogva -, legyen megígérve ez is.~S apa s leány bementek
 70 3 |              közepén, porban játszva, ez minden, mit észrevehetünk,
 71 3 |              ki megszállva Rétyéknél, ez erdõt dicséré leginkább -
 72 3 |           nyugodtnak érezhetéd magad. Ez erdõben csak egy út volt,
 73 3 |               inkább körülvezetett; s ez az, melyen most Rétyné õnagyságát
 74 3 |              tanácsa szerint készíté.~Ez utóbbi, kit most kegyes
 75 3 |              lép föl ellenök. - S hát ez a köszönet - szólt a kis
 76 3 |            ügyvéd nemes haragjában -, ez a hála, melyet harminc éves
 77 3 |             ki tehet róla, hogy az ég ez egyszer nem kedvezett? Az
 78 3 |            semmi gyanú ne háramoljon. Ez volt oka, hogy az egész
 79 3 |           szólt senki felõle. Hát még ez esetben! Kötelezvényeket
 80 3 |             Rétyné, ki lelkiösmeretét ez okok által teljesen megnyugtatva
 81 3 |           ítélni az utósó ítéletig, s ez kétségen kívül az elsõ leend,
 82 3 |            iratok a vasládában vannak ez elég; a vasládának csak
 83 3 |               mértékben, mint most.~- Ez az ember hallgatózott, minden
 84 3 |         Etelka, amaz aggodalmak közt, ez Macskaházy félelmén kacagva,
 85 4 |        szomszédom pár napra ágyat ád, ez itt egy cipó kenyeret, ez
 86 4 |             ez itt egy cipó kenyeret, ez egypár garast, s úgy talán
 87 4 |           jutottunk volna ennyire. De ez a baj, minket exekválnak
 88 4 |            szólt az öreg Liptákné, ki ez egész idõ alatt mellette
 89 4 |              mihelyt belép, elfogják. Ez emberek borral készültek
 90 4 |              pedig székül használtak, ez volt minden, mi egykori
 91 4 |          szóla Tengelyi, kinek szemei ez egyszerû történet elbeszélése
 92 4 |             egész mennyország, melyet ez angyalnak köszönhetek -
 93 4 |          semmit. Ha idehaza vagyok, s ez asszony helyzetét látom,
 94 5 |               s hóhérokról álmodjam - ez életem, s hidd el, Peti,
 95 5 |                hátha csak cselszövény ez is? Nõm a jegyzõ kezei között,
 96 5 |       hajlékodat. Istenem! mit vétett ez áldott teremtés neked, hogy
 97 5 |       statáriumot tartatok fölötte.~- Ez mind helyén volt, míg a
 98 5 |         fordultak.~- Majd utóbb kisül ez is, s épp azért kell Tengelyivel
 99 5 |             Tengelyivel szólnom, hogy ez iránt tisztába jõjünk. Soha
100 5 |          szolgáltatja; s ha csakugyan ez éjjel Tiszarétre jön, magam
101 5 |               által menekedhetik meg. Ez elsõre, ti. arra nézve,
102 5 |               udvar felé néz. Azonban ez most a dologhoz nem tartozván,
103 5 |            mégis tanácsosabbnak tartá ez utósót, fõképp miután látá,
104 5 |             nem foszthatá, s mi által ez élethez s istenéhez kötve
105 5 |               szomorúbb látmány, mint ez? S mégis volt-e az üldözöttnek
106 5 |          halkan kimondva Viola nevét, ez, mert más módot nem látott,
107 5 |         kúrián biztosan van mindenki.~Ez egyszer Liptákné azonban
108 5 |              kebelt földúlá.~- Hát mi ez? - szóla nem éppen kellemes,
109 5 |             ki, takarodjatok azonnal, ez nemes ház, itt nincs keresete
110 5 |       tökéletesebben akarta használni ez alkalmat arra, hogy neki
111 5 |          anyját kíséré szobájába, hol ez, fáradtan annyi fölindulás
112 6 |         kertben sétáltak. Egyike vala ez azon szép õszi napoknak,
113 6 |             vagyok.~- Kétségkívül; de ez a magyar nemesi jogok közé
114 6 |           melyekkel terhünkre voltak: ez egy alkalomra teszik el,
115 6 |               oly barátot adott, kire ez észrevételek nem illenek,
116 6 |           mástól irigyelni lehetne, s ez nõvére.~Fájdalom, hogy olvasóimnak
117 6 |   szenvedélyességét mérséklé, õ, kire ez szíve titkait bízta; s pedig
118 6 |          válasszal utasított el, hogy ez egyben férje kérlelhetlen.
119 6 |               boruljon; s hidd el, ha ez nem lenne is így, ha apja,
120 6 |              s meglehet, igaz; de épp ez biztosít szerelmünkrõl;
121 7 |    nemességének nagy nemzeti adóssága ez, melyet ha isten megsegít,
122 7 |              a megyében, kik Karvalyt ez alkalommal haszonleséssel
123 7 |               mit használt! A kormány ez egyszer, Sáskay nézete szerint
124 7 |              megvan nagyravágyásuk, s ez jó, mert csak ez az közönségesen,
125 7 |    nagyravágyásuk, s ez jó, mert csak ez az közönségesen, mi õket
126 7 |               sokszor feleségök is, s ez megint jó, mert egy barátom
127 7 |              név lett már áldozatává. Ez vala az eset Rétynél is,
128 7 |               angyalok sírhatnának.~- Ez lelkesedés! ez már népszerûség! -
129 7 |         sírhatnának.~- Ez lelkesedés! ez már népszerûség! - szóla
130 7 |             Mondani, hogy a só drága:~Ez a nemes szabadsága.~Minden
131 8 |           vezetnek vissza. Én, ki sem ez új történetírói oskola megkezdésére,
132 8 |             körülmények által kapott.~Ez vala oka azon különbségeknek
133 8 |             szívét tölté. Kálmán, kit ez alkalommal Etelka szomszédsága
134 8 |          szíve hatalmasan földobogott ez ábrándok között, midõn a
135 8 |          menni, jó vagy rossz nemtõje ez eszmét súgá fülébe: mennyire
136 8 |              mondhatá: „hallod, fiam, ez neked szól”, nem magyarázhatá
137 9 |      hasonlítá, egészen alkalmazható. Ez történt itt is, s a tanácskozmány
138 9 |            rózsákhoz hasonlítanám, ha ez új hasonlatosságot nem kellene
139 9 |                s miután Krivérnek épp ez vala kívánata, tudván, hogy
140 9 |         semmire sem lehet menni (mert ez egy napon a nemesség maga
141 9 |           Nemde el kell csábítani õt? Ez az egész titok. Tudják-e
142 9 |              hogy mást tegyen; de épp ez egyben...~- De csak éppen
143 9 |           parancsol, anyja apjának, s ez az egész járásnak; s félek,
144 9 |          szokták, nem szükséges, hogy ez ünnepélyes jelenet hosszasabb
145 9 |              mintha érte dolgozunk; - ez képe majdnem minden üléseinknek,
146 9 |              indítvány elfogadtatván, ez nem kevés köhécselés s mentegetõdzés
147 9 |        úgynevezett reportban beadják. Ez az út, melyet õ is követni
148 9 |               tûrheté a hallgatást -, ez könnyû és jó volna, ha Bántornyiék
149 9 |           körülményeket, melyek akkor ez adó kulcsát javaslák, s
150 9 |            rossznéven venni, hogy reá ez egy alkalommal nagyobb adót
151 9 |   nemeslelkûen kijelenté, hogy minden ez alkalommal mondott helytelen
152 9 |         elrendezésével megbízassanak.~Ez indítvány, mint Magyarországban
153 9 |        tapasztalás, hogy valahányszor ez intézkedés valamely párt
154 9 |              szavainál, s minden, mit ez utóbbi késõbb az egyesületek
155 9 |         Sáskay, ki irományait letéve, ez ellenvetéséket olyanoknak
156 9 |           leend alkalmam. Legyen elég ez egyszer elmondanom, hogy
157 10|             nagy világ körében élnek, ez érzemény talán nem vált
158 10|              ki bátran halad elõre; s ez nem az, ki útját maga keresi.
159 10|             teljes mértékben viszonzá ez érzeményt, s a két hölgy,
160 10|               kedvesét lássa? Vilmám, ez szép, ez nagyszerû a zsiványban
161 10|               lássa? Vilmám, ez szép, ez nagyszerû a zsiványban is;
162 10|       boldognak érzeném magamat.~- Ha ez kell - szóla Vilma, szinte
163 10|      szerencsére Vándory jött vele, s ez áldott ember szenvedélyét
164 10|            hozzá némi keserûséggel -, ez nálunk nem oly veszélyes.~-
165 10|             szerencséje kívánja; neki ez áldozattal tartozol.~- Magam
166 10|               Etelka kezét - ki lehet ez ily késõn? Én félek...~-
167 10|           hatnak. Üveges Jancsi, mert ez a név, melyen e személy,
168 10|     kellemetlenül meghatva érzé magát ez ember elõtt, fõképp miután
169 10|            szobákban körültekintve -, ez szörnyû baj nekem, igen
170 10|            hogy kém.~- Kém? meglehet; ez ember úgy látszik minden,
171 10|              van.~- S nem tudja, hogy ez egy okkal több idejövetelemre?~-
172 10|         minden a réginél maradt.~- De ez szörnyûség, atyám! - szólt
173 11|               küldöttséggel váratott, ez alkalommal igen nyájas levélben
174 11|       liberálisok kijelöltje lép föl, ez utolsónak házában száll
175 11|        épülettel összefüggött, s hogy ez utósóban a pipázás általán
176 11|         megnyugtatására szolgált.~Míg ez utóbbi az egymás után érkezõ
177 11|             elangolosodott, amennyire ez egy magyar konyhakerttõl
178 11|         fõjegyzõnek régi szokása vala ez, melyben annyira ment, hogy
179 11|          isznak.~- Barátom; csalódol, ez más; ahol az emberek isznak,
180 11|         azután...~- A fõispánért...~- Ez hiba lenne, rosszul fogtad
181 11|         beszédét.~- Teins alispán úr, ez már sok! - kiáltott a játszók
182 11|               pagátját!~- Hát persze, ez baj! De hát mikor hazavitte,
183 11|          alássan, domine spectabilis! ez az enyim, zöld nyesttel! -
184 11|               nem kis haraggal tagadá ez állítást, melynek alaptalanságát
185 11|              ezzel ösmerkedhetnek meg ez alkalommal, kinél jelesebb
186 11|            elõadás szépségét, melyben ez utolsó az elsõt talán fölülmúlja;
187 11|               elöljárónak nevezhet.~- Ez cifrán rakja - szólt a vastag
188 11|        esztergályozott szókötéseit -, ez Kráveczkynél még különb.~-
189 11|          öszvecsapta kezeit: Igazság, ez ön palástja. S a két szónok
190 12|      kaszinóba sietve, melynek tagjai ez estvére policiális tekintetekbõl
191 12|            magadat benne láthattad -, ez jóformán minden, mit a fõispán
192 12|             után kérdezõsködik, értve ez alatt a címet vagy hivatalt,
193 12|             általános romlottságot, s ez szomorú; de mi kisebb emberek,
194 12|             szerezhet magának. S most ez ember testestõl-lelkestõl
195 12|            erdõkerülõnek, ki barátja. Ez hozzá megy, sokat panaszkodik
196 12|             más módon ingyen szolgál. Ez oka, miért már excellenciád
197 12|             excellenciád látni fogja, ez nem Tengelyi szerepe. Meggyõzõdésében
198 12|                  Igen, Tengelyi uram, ez az, mit öntõl tudni akarok,
199 12|         törvények ellen is. De ha már ez állapotot változtatni nem
200 12|            bejött -, nem volt igazam? Ez az ember nem hasonlít a
201 13|         találhatjuk. Kis vendégfogadó ez, minõt alföldünkön százat
202 13|            anyagi erõt látád, mellyel ez ember a természettõl megajándékoztatott.~-
203 14|                szinte bothoz nyúlunk, ez csak azon klasszikus nevelés
204 14|              módon akarja alkalmazni. Ez történt azon napon, melyhez
205 14|               sóhaj, egy könny talán, ez minden, amit adhatunk; az
206 14|       édeninek nem látszott még, mint ez õszi nap ködös fátyola alatt.~
207 14|              a malacpecsenye, mellyel ez tudtára adatik, legalább
208 14|             boldogság a világon, mint ez? S Vilma ott ült nyitott
209 14|       nyolchoz közeledik. Midõn végre ez óra is elmúlt, s õ mégsem
210 14|  szerencsétlenség nem ért, s ki magát ez órában oly véghetlenül boldognak
211 14|            érezzük magunkat. Így vala ez Vilmánál.~Felnyitva tábláit
212 14|                úgy megmelegszik, mint ez a parázs a tûzhelyen. Szép
213 14|         dajkája, ki szép növendékének ez ízben még azt is megbocsátá,
214 14|            ifjút, kit emlõin hordott, ez elmulasztás után is a világ
215 14|           világon nagy jövendõje van, ez az, mi szívemet aggodalommal
216 14|              aggodalommal telt lelke. Ez természete szívünknek, nem
217 14|            jobban õt ki sem ismeri, s ez nem mondá-e százszor, hogy
218 14|           alig közelgék a lovashoz, s ez vágtatni, késõbb száguldani
219 14|          utána, mennyire lovam bírja, ez elõttem mindig sebesebben,
220 14|              elszunnyadott -, Vilmám, ez nem maradhat tovább így,
221 14|        szüleidet.~- Oh, be szép volna ez! - sóhajtott Vilma.~- Igen,
222 14|     szemérmesen visszavonva -, lesz-e ez valaha?~- Lesz-e ez valaha? -
223 14|            lesz-e ez valaha?~- Lesz-e ez valaha? - szólt ismét ajkaihoz
224 14|              elsõ legnagyobb kérésem, ez az elsõ, melyet tevék.~Vilma
225 14|             inkább el volt határozva: ez utósótól, ha általa tetten
226 14|    gonosztettét elköveti, megtámadja, ez lármát üt, s õ a legnagyobb
227 14|               Viola, bundáját, melyet ez küzdés közben elvesztett,
228 15|             le szokták nézni, de hogy ez legalább Taksony megyében
229 15|            készült hosszú asztal áll, ez asztalt, mint hazánkban
230 15|                mintha bizony a dolgok ez állásában népünket önmegelégedésének
231 15|           legboldogabbika! De jõjenek ez ócsárlók tisztújításainkhoz,
232 15|               messiásként fogadtatik? Ez egyik fõ, s amennyire tudom,
233 15|              taktika - engedelmet, ha ez annyi ellenzésre talált
234 15|              csak két járás bízatott, ez a nemességnek kétharmadát
235 15|               independent, azaz: csak ez adja meg az embernek való
236 15|         Kislaky felugorva székérõl -, ez nem mehet így, ez valóságos
237 15|         székérõl -, ez nem mehet így, ez valóságos komédia.~- Igen,
238 15|            kis zavarodására kiment.~- Ez az ember Bántornyi mellett
239 15| megelégedéssel -, már kérdem, mehet-e ez tovább így?~- It is very
240 15|          felírásait megmagyarázzák, s ez után a Réty-járás szavazása
241 15|             ellenei között. A jegyzõt ez alkalommal, mint sok más,
242 15|            Titkos szavazás! De hát mi ez egyéb, mint titkos szavazás -
243 15|      parancsolatát nem teljesítjük.~- Ez nem maradhat így - szólt
244 15|          indulattal, midõn látá, hogy ez ellenmondás között a szavazás
245 15|               nem tõn még, mint Nyúzó ez egyszerû szavai. Midõn egy
246 15|               egy szót szóljon.~Nyúzó ez egész jelenet alatt diadalérzettel
247 15|        bármint bámulják a teins urak, ez az ember nem nemes, s midõn
248 15|               az érzelmeket, melyeket ez utósó szavak szívében gerjesztének.~-
249 15|       könnyelmû a mindennapi életben, ez ifjú keblében volt valami,
250 15|            méltatlanságot látok, minõ ez, csak egy viszonyt ismerek,
251 15|              elég, ha ily ember, minõ ez - s itt mondhatlan megvetés
252 16|              hogy mindennek vége van, ez az, mi fáj. Mi nem voltunk
253 16|                mintegy akaratlanul -, ez is jobb sorsot érdemelt
254 16|      hallotta-e a szavakat, melyekkel ez asszony tõlünk búcsút vett?
255 16|               emelik, nem teszi-e épp ez boldogságát? Nem teszi-e
256 16|              boldogságát? Nem teszi-e ez, hogy az élet jó s rossz
257 16|              visszakerülnek? S még ha ez nem történnék is, nem bizonyíthatod-e
258 16|              soha, ma reggelig, mikor ez urak megraboltatásomról
259 16|                s a pillanatban, mikor ez ígéretet tevéd, már kész
260 16|              idõ elõtt haza ne jõjek. Ez a mód, mellyel szerelmemet
261 17|        körülforogva ismét lefeküdt.~- Ez a kutya is egészen nekiszomorodott,
262 17|             más bajom nem volna, mint ez a gyermekség, nem látnál
263 17|               fõszolgabíróhoz került. Ez idõ óta, jóval, mielõtt
264 17|         temetésén, urával ment, midõn ez második nejéért, kivel e
265 17|              s óriási bajsza ékesíte, ez is oly színû, mint ha vörös
266 17|     képzelhetjük a részvétet, mellyel ez minden kicsiséget tízszer
267 17|              huszárjától nyerte. Hogy ez attól, melyet iskolában
268 17|          boldoggá fogom-e tehetni õt? Ez aggaszt!~- Nem szoktad meg
269 17|                  Sok vért vesztettél, ez az egész.~- Nem az - válaszolt
270 17|               utósó nagy öröme volt-e ez, melyet e pillanatban élveztem?
271 17|              mely szívbõl jó, s mégis ez kellene, hogy Vilmám szerencsés
272 17|               nyugodt szerencséhez, s ez az, mit a házasságban keresünk,
273 17|          vajmi sok kell!~- Idõvel tán ez is kiegyenlíttetik - szólt
274 17|              Kálmán halkabban -, hogy ez irományok családodat érdeklik.~-
275 17|      gyakorolja, s fõképp most, mióta ez irományrablás történt, nem
276 17|            lövelle a szegény tudósra. Ez egyszer Jánosnak csakugyan
277 17|              foglalkozott. Tóni, mert ez új ismerõsünk keresztneve,
278 17|          magához inasnak nem fogadja.~Ez vala Tóni szerencséje. Az
279 17|             az orvosi tudományban, de ez magában igen világos s egyszerû.
280 17|           nevetett.~- Hát én - felelt ez - csak azt hiszem, hogy
281 17|     hatalommal bírt mostohája fölött. Ez asszony, ki indulatát soha
282 17|           felgerjedésének okát, midõn ez remegõ hangon szóla: - Nagysád
283 17|              mint gondoltam, de végre ez anyjának gondja, ily leányok,
284 17|             magát, hogy is nem jutott ez régen eszébe! - A gulyás
285 17|            támasztva ült ágyában. „Ha ez igaz volna!” - szólt magában,
286 18|               nemigen gyanítják, hogy ez ország, mióta a törököt
287 18|         cinkosai által elkövettetett, ez embernek mûve, s az egész
288 18|               zsiványra nézett, midõn ez furkós botjára támaszkodva,
289 18|       zsivánnyal beszélgetett, azután ez hátul a bakra ülvén, a kocsi
290 18|             kérvén egyszersmind, hogy ez alkalommal pár napi eleséget
291 18|         felõle szólni. Petivel, mióta ez hallgatódzva az árulásnak
292 19|            király vacsoráját, melynek ez álom tulajdonítható. Szegény
293 19|            közterhek alá vonni, talán ez az ok, hogy Garacson csak
294 19|               át, de csak vasárnapon, ez áldott ünnepen, melyet isten
295 19|   szomjúhoznak az igazság után (talán ez oka, miért tartatik hazánk,
296 19|          kerül, mint keres; végre - s ez ok a jellemdús tisztviselõkre
297 19|              még magyar szavunk nincs ez átkozott fogalom kifejezésére -,
298 19|               szomorúság szállta meg; ez természete emberi nemünknek.
299 19|             oly teli vala emlékekkel. Ez asztal, mely mellett ült,
300 19|         lakoma s nehéz ítélet, miknek ez asztal vala színhelye s
301 19|           álmaink sem bántanak többé: ez bizonyos valószínûséggel
302 19|          magára nem vonja.~- Ki lehet ez? - szólt a fõbíró gondolkozva -
303 19|             az esküdt, ki a felkelést ez egyszer inkább nehéznek,
304 19|          mindjárt nyergeljenek.~- No, ez már más - szólt emez az
305 19|            kocsira ültek, s Cifra, ki ez idõ alatt a pitvarban várt,
306 20|              beszéltem volna el, hogy ez éjjel a kislaki gulyás Violánéval,
307 20|        rendkívüliebbé teszi, az, hogy ez alkalommal a barátok az
308 20|       megyében biztosabb kocsis, mint ez; a nagyságos asszony is
309 20|            hitte volna, hogy a fõbíró ez elválhatlan kedvesét végre
310 20|            akarta nyelni - jaj nekem, ez végsõ ítélet. Állj meg,
311 20|              Kit nevezhetni bátornak? ez egyike azon kérdéseknek,
312 20|             lát, bátran nekiáll; - és ez bizonyos tekintetben igaz;
313 20|              bátorságot nem mutatott. Ez ember szüntelen kacagott
314 20|        lombatlan ágaikat suhogtatták: ez vala minden. A gulyás bátran
315 20|          éltedben?~- Soha - válaszolt ez, kinek gondolatai máshol
316 20|             félreugrottak.~- Mi volna ez?! - kiáltott a gulyás, ki
317 20|                 Sárga! Vércse!... ah, ez a baj! - szóla, szemeit
318 20|          becsületes emberek élhettek. Ez a vármegye kemény dolog -
319 20|         hangon kérdezé: - Nem volna-e ez több boldogság, mint hogy
320 20|          mellett, másképp eltévedünk, ez a sárga ér...~- Jézus Krisztusom! -
321 20|              Réten, s az alig mozdul; ez mind a Rákérbõl jõ, mióta
322 20|             kissé. Nem az a nagy fa-e ez, hol minap voltunk? - szólt
323 20|               a nyílást megtalálom, s ez csakugyan a fa, akkor átgázolok.
324 20|              hogy szinte irigyelhetéd ez embereknek sorsát, kik oly
325 20|             az erdõ felett. A tölgyek ez évben éppen nem termettek,
326 20|              kedveltebb menhelye vala ez. Az erdõn át azon oldalon,
327 20|             az, miszerint eldõdeiknél ez ösvényen hátrább ne maradjanak.
328 20|       ösvényen hátrább ne maradjanak. Ez az, mit századunkban a mûvelt
329 20|          nyújthatnának. Oh, ha valaha ez oly regényesnek festett
330 20|              s nincs egy falatunk. Ha ez soká tart, felakaszthatnak
331 20|          méreggel kínáltatnék -, hisz ez csak víz, ott melletted
332 20|              szegezve, kezét, mellyel ez ismét a kulacs után nyúlt,
333 20|          szinte felkelt hordójáról.~- Ez a fiú erõnek erejével pálinkát
334 20|              parancsolta? - mormogott ez fogai között.~- Az más -
335 20|              mellét nehéz sóhaj emelé ez emlékeknél. „S mégis - mondá
336 20|     hangjaikkal tölték el. - Ki lehet ez? - gondolá Viola magában -
337 20|           kétcsövû puskáját fogva - s ez itt - Mészárost meglökve -
338 20|       meglökve - részeg, mint a csap.~Ez utolsóban Rácz nagy igazságtalanságot
339 20|               alá a kunyhóban. - Csak ez egyszer szabadulhatnék még -
340 20|               elöljárójára, melyet ha ez a sötétben nem látott is,
341 20|          egyikének kezébõl ragadva. - Ez neked való, Viola - s ezzel
342 20|              fogja akasztatni! Azután ez alávaló emberek, kiknek
343 20|               ismertem meg kendet. És ez? - kiálta egy másikhoz fordulva.~-
344 20|              egy másikhoz fordulva.~- Ez öcsém, András, ez is nemesember,
345 20|         fordulva.~- Ez öcsém, András, ez is nemesember, ez se megy.~-
346 20|             András, ez is nemesember, ez se megy.~- De hát a parasztok
347 20|               Nyúzó már hajlani kezde ez okokra, melyeknek fontosságát
348 20|            örömében megölelé barátját ez angyali gondolatért.~A zsiványoknak
349 20|            mondd ezt bíráidnak. De mi ez? - kiáltá egyszerre a kunyhó
350 20|             szóla Viola elborzadva -, ez szörnyû!~Rácz felnyitá szemeit,
351 20|           csutorát, talán elolthatom. Ez is ég! - kiálta eliszonyodva,
352 20|             el a nótárius írásait?... ez mindennek oka. - A szerencsétlen,
353 20|           Rácz mellett feküdt.~Violát ez utolsó szavak az irományokra
354 20|            nejét s gyermekeit házába, ez irományok reá nézve a legfontosabbak,
355 20|     jóltevõjét szerencsétlenné tette? Ez nem lehet.~A lángok mindig
356 20|             Nyúzó nem kis nehézséggel ez örömzajt lecsöndesíté, hogy
357 20|          írjam le, melyek Viola nejét ez idõ alatt eltölték.~Rövid
358 21|              láthassam. Neki jobb itt ez elégett falak, mint ott
359 21|            keresgélnél a füst között? Ez, látod, nem asszonynak való,
360 21|     asszonyban -, õ hihetõképp -~- És ez mi? - vágott közbe Zsuzsi,
361 21|               hogy birtokukba jusson, ez irományokat tulajdonosuknak
362 22|              nagy elsõséget adá, hogy ez utóbbi, ha sokáig koplaltunk,
363 22|         jöttem, noha ildomos férfinak ez isten szavát is csak magyarázni
364 22|   szállíttassék le, elérheted e célt. Ez az, mi által, mint Angliában
365 22|      népszerûséggel bírnak, többnyire ez akaratos kedves irányában
366 22|        forrása megtiszteltetésünknek, ez eleven példája az evangélium
367 22|              Völgyesy alügyész ültek, ez utolsó, valamint hivatalában,
368 22|         eldöntése csak egyre bízatik, ez sokszor több tanácsadóhoz
369 22|               kimondani nem szabad.~- Ez az ember nekem nem tetszik -
370 22|         akasztja fel senki? - kérdezé ez kíváncsian tovább.~- Hej,
371 22|           legidõsebb fõbírájának? Már ez mégis sok!~- A tekintetes
372 22|       betûkben kiírni? Kérem alássan, ez vexa, valóságos vexa, és
373 22|            mondá Zátonyi mosolyogva-, ez ugyan rossz argumentum volt;
374 22|       törvényszék elébe utasítjuk. Ha ez történik, fogadni merek,
375 22|           kell zsiványnak nevezni, de ez mind nem praktikus dolog.
376 22|        házsártoskodásra keresni okot, ez hallatlan.~- Mikor a tanúk
377 22|         Denique prokátor.~- Mennyiben ez utolsó szavak sértésemre
378 22|             mennyire csudálatos, hogy ez történhetett, ha a tanú
379 22|            barátom - mondá Kislaky -, ez nem lehet becsületes ember.~
380 22|             amaz a rablásról magáról, ez azokról, mik elõtte s utána
381 22|          kettõ pedig kettõ s nem egy; ez okoskodás táblabíráink matematikus
382 22|           mosni prókátori fogásaival. Ez ügyes taktika által Kislaky,
383 22|           elveszti bizodalmát, s csak ez vala az, mit Macskaházy
384 22|              hanem Cifra volt.~Miután ez kibocsáttatott, s a két
385 22|             tanú áll elõ más ellen.~- Ez is igaz - mondá az elnök.~-
386 22|           megmutatja a szolgabírónak, ez utána küld. A gazember szaladni
387 22|           tekintetet vete a fõbíróra; ez midõn feléje fordult, nevetve
388 22|             minden erõszakos vallatás ez esetben tilos. Felolvassuk
389 22|              vetve Nyúzóra, mely elõl ez szemeit elvoná -, õ meg
390 22|              rab, kinek halvány arcai ez elbeszélés alatt lángolni
391 22|            magammal a kunyhóból; s ha ez a rablásra nézve bizonyságot
392 22|            mersz ilyeneket rám fogni? Ez alávalóság, én szatiszfakciót
393 22|             mily összeköttetésben van ez emberrel.~- Persze - válaszolt
394 22|            kiragadta kezembõl, s hogy ez iránt a teins törvényszék
395 22|               mégsem kerülte volna el ez új sanyargatást, ha Völgyesi
396 22|             kendõbe voltak takarva.~- Ez az ember igazat mond - szóla
397 22|             vevének ki, leírhatlan. - Ez az õ kendõje vala, ugyanaz,
398 22|           mindig nyájasan - azon, mit ez ember talán mondani fog,
399 22|         Macskaházy mindig nyájasan -, ez az ember el van fogulva;
400 22|     elhalványult.~- Meg kell vallani, ez szép gonoszság - szóla remegõ
401 22|            rab becsületes ember ellen ez állítását bebizonyítani?~-
402 22|            megvetéssel -, de csakhogy ez ember maga hazugságainak
403 22|          vallomást tette, mondá, hogy ez teljesen igaz, de hogy Tengelyi
404 22|                  És miként? - kérdezé ez tovább.~- A zsidó s Cifra
405 22|               elnökhöz fordulva; mire ez parancsolatot adván, a hajdúk
406 22|           csakugyan összebeszéltek, s ez alkalommal oly vigyázatlanul
407 22|  észrevehetünk, egyhangúlag elfogadák ez indítványt, s csak Völgyesy
408 22|       válaszolt Völgyesy nyugodtan.~- Ez hallatlan! - kiáltott Nyúzó.~-
409 22|                s az parancsolja, hogy ez esetnek elõadásában, mely
410 22|          szóról szóra le akarja írni, ez lehetetlen. Azonkívül háziasszonyunk
411 22|     hitelessége azt úgy kívánja; s ha ez nem volna is, méltóztatik
412 22|            meg - mondá a báró -, hogy ez irományokban valami olyan
413 22|            elleneihez tartozott, most ez alkalmat használja fel,
414 22|               borzalom ragadta meg.~- Ez valóságos alávalóság! -
415 22|               Völgyesyhez fordulva -, ez más volna, de így, mint
416 22|      gazembert nem akasztatnók fel?~- Ez szörnyûség! - szólt Sóskuty,
417 22|           bocsátjuk! hová fog vezetni ez? és ha még valami...~- Én
418 22|              nem történt rajtam. Hisz ez a gonosztevõknek valóságos
419 22|    gonosztevõket felakasztassuk, hogy ez hivatásunknál fogva kötelességünk...~-
420 22|        nevében kinyilatkoztatom, hogy ez emelkedett érzelmû asszonyságnak
421 22|      kiszolgáltatását akadályozták.~- Ez nemes deklaráció - mondá
422 22|      rendkívül kevés beszédû vala, de ez alkalomnál kitünteté egész
423 22|           volna-e nevetségesebb, mint ez? Én a törpe, a púpos hátú,
424 22|         szerényebb ember a világon” - ez vala a mód, melyen Taksony
425 22|           látá, mellyel az ifjú magát ez alkalomnál viselé, s Sóskuty,
426 22|           egymásra. - Völgyesy, kinek ez elsõ hivatalos foglalatossága
427 22|               fogják arra bírni, hogy ez egész eljárásban, melyet
428 22| fenntarthatlan szóárban mutatkozik?~- Ez gazság - kiáltott Nyúzó.~-
429 22|             kiáltott közbe Zátonyi. S ez általános borzadás, melyet
430 22|              jótéteménynek köszönheti ez idegen ház, hogy közüle
431 22|              tartozik hatásköréhez.~- Ez szép ignorancia - mondá
432 22|          elébe állíttattak? - Zátonyi ez elsorolás alatt önmegelégedéssel
433 22|           melyben bizonyos vádak...~- Ez nem tartozik a dologhoz -
434 22|            betöltésére kívántatnak.~- Ez sok, ez már mégis sok! -
435 22|    betöltésére kívántatnak.~- Ez sok, ez már mégis sok! - kiáltott
436 22|        mindent el fogok követni, hogy ez égbe kiáltó vétket mindenki
437 22|              megyek panaszommal, hogy ez alávaló bánásmódnak érdemlett
438 22|             nem osztá, mint látszott, ez általános érdeket. A folyosó
439 22|          érezheti, melynek szeretetét ez egész világ el nem rabolhatja
440 22|           azzal végzé elõadását, hogy ez esetben a halálos ítéletrõl
441 22|        Kislaky elvénült anélkül, hogy ez élet setét oldalaival megismerkedett
442 22|           kívántatik tõle, hogy õ, ki ez életnek egész becsét ismeri,
443 22|               alkalmatlanságra volna, ez természet szerint csak mellékes
444 22|              Macskaházy elmondá, hogy ez bizonyosan soha az annyira
445 22|              nem tudom, mit adnék, ha ez embernek életét megmenthetném;
446 22|        határoznak. Végre nem tûrhetve ez állapotot tovább, Liptáknéhoz
447 22|                  Micsoda szemtelenség ez? - kiáltott Nyúzó - a teins
448 22|           szelíden -, ne hallgassanak ez ostoba fiúra, ha azt mondta,
449 22|               akar halni!~- Mire való ez a haszontalan asszonyi vinnyogás? -
450 22|            nekünk! két gyermekem van, ez itt s egy künn Liptáknénál;
451 22|             inkább eliszonyodva -, mi ez az ív papiros, hisz mást
452 22|            Istenem! - mondá magában - ez ember élete lelkemen fekszik,
453 23|               elébb abrak, aztán bor, ez régi huszárrégula, s azután
454 23|            õszinteségemet - gyenge, s ez az, mi szívének nemes indulatait
455 23|          egész családunk szerencséje, ez irományok feltalálásától
456 23|               ha tehetem.~- No, akkor ez a kis ítélet nem nagy baj.
457 23|            hogy statáriumról van szó, ez más dolog, de...~- Persze,
458 23|        szándékunkat elõsegítse.~- Már ez más - mondá János mosolyogva -,
459 23|             még nem tudom - válaszolt ez -, elõbb ki kell menni recognoscierungra;
460 23|          látta, mindjárt mondta, hogy ez nem szabad, hogy valóságos
461 23|              magamban én: ej, be okos ez a parancsolat! mert már
462 23|             tartják.~- De mit használ ez? - mondá Kálmán türelmetlenül. -
463 23|              tartani; a második, mert ez úri háznak még több nyugtalanságot
464 23|        Zátonyi -, mindjárt gondoltam, ez lesz a legjobb.~Vándory
465 23|              mondok ellene, hogy...~- Ez is hiba volna - szakítá
466 23|      eszetekbe jutni, ha láttok: lám, ez az öregember megmenthette
467 23|                én megmenthettem volna ez embert, s õ mégis meghal.
468 23|          hóhérjának e szerencsétlent: ez borzasztó! Teheti-e ezt
469 23|           Viola szabad még ma, s vére ez egyszer senkinek lelkét
470 23|          valami módot gondolt ki...~- Ez egyszer édesanyám csalódott -
471 23|         semmire. E kettõt, édesanyám, ez egyszer rám kell bízni.~-
472 24|       végrehajtva nincs.~- Bolondság! ez sem tartozik a dologhoz -
473 24|              akartam mondani... igaz, ez nem bolondság, domine spectabilis,
474 24|              integete Zátonyinak, míg ez nagy önmegelégedéssel folytatá: -
475 24|             akár Nyúzó, akár Kenyházy ez alkalommal oly könnyen megnyugodjanak,
476 24|      gondolatával rég megbarátkozott. Ez élet iránti közönyösség
477 24|            így szólt Kálmánhoz, midõn ez azon szándékát nyilatkoztatá
478 24|      Violánéval magányosan, alig látá ez asszony szótalan kétségbeesését,
479 24|          térdemen. Ej, be szép gyerek ez! - mondá, s egész arca mosolygott,
480 24|               lehetne, s hidd el, itt ez ezüst emlékpénzt és keresztemet
481 24|           Violánénak hozott, s melyet ez, mihelyt magát férjével
482 24|      nyugtalansággal tölté szíveiket. Ez természetünk... a lombatlan
483 24|              másik õrnek odanyújtá -, ez mind csak onnan van, mert
484 24|       szolgabíró jön, ébren lehetnek.~Ez ajánlat a paraszt-strázsától
485 24|           tette fel hálósüvegét, mint ez este. A leereszkedõ mód,
486 24|              országos feladat, melyet ez nap teljesített, a bámulatraméltó
487 24|               vettetni, nyomtattatni, ez nem nekem való. Nekem juristának
488 24|              számos bandája van. S ha ez, hogy vezérét megmentse,
489 24|            gyávát hõsé változtatja, s ez tiszttartónknál bekövetkezett.
490 25|             nem nyúlunk kerekei közé. Ez vala Ákosnak helyzete azon
491 25|             fõorvossal, ki buzgóságát ez alkalommal azáltal bizonyítá
492 25|                bármint szabadkozzanak ez állítás ellen sokan, az
493 25|     meggyõzõdését kelle megnyernie, s ez az, mi eddig Kálmánnak nem
494 25|          kevesebbé hibáit, mint éppen ez éjjel.~E gondolatok Etelkát,
495 25|             belépett. Macskaházy vala ez, ki Viola elfogatása után
496 25|             meghallá: úgy Etelka most ez éji csendben minden mozdulatot
497 25| mellékszobában történt. „Honnan jöhet ez ily késõn? gondolá magában,
498 25|               Kálmántól minap hallá - ez irományok apjának szerencsétlen
499 25|              titokban beavatott? S ha ez úgy van, miért e titkolódzás,
500 25|             kívánja. Ákos hogy jusson ez irományokhoz, melyeknek