Fejezet

 1 1 |         magyar bíróság; a lovagló kocsis után cifra forgós hajdú -
 2 5 |       midõn végre az udvarból egy kocsis jött, s azt kiáltá, hogy
 3 17|        falon fegyverek, lovagló s kocsis ostorok, melyek között egypár
 4 18|          elhallgattak, csak Bandi kocsis állt még elõbbi helyén,
 5 20|       megtörténik, ha a tiszaréti kocsis öt igáslovával úgy hajt
 6 20|        nincs a megyében biztosabb kocsis, mint ez; a nagyságos asszony
 7 20|           végsõ ítélet. Állj meg, kocsis! állj meg, mondom! én kiszállok.~-
 8 20|         nem szûnõ kiáltozásaira a kocsis lovainak gyenge ügetését
 9 20|         helyzete nem változott. A kocsis káromkodik, Nyúzó minden
10 20| elzsibbadt! - tevé hozzá a boldog kocsis, jobb kezébe fogva gyeplõjét,
11 28|   feltartatnék. Megláttatva itt a kocsis s még egy ember által, ki
12 29|         kell lennie! - kiáltott a kocsis, ki, noha lámpása elaludt,
13 29|          csak utána! - kiáltott a kocsis, nem is várva a fiúnak feleletét,
14 29|           És ez mi itt? - mondá a kocsis lehajolva s valamit a földrõl
15 29|         el. - S az egész csapat a kocsis után, ki lámpájával mindig
16 29|            Mi az ördög! - szólt a kocsis, ki a kerítés ajtajánál
17 29|       kerítés megé bújt - szólt a kocsis egy kissé gondolkozva -;
18 29|    fizetnem esztendõnként. - De a kocsis, kit bizonyosan nem Macskaházynak
19 29|        szinte nyomok látszanak. A kocsis lámpásával odafutott, a
20 29|          a fészer alatt - mondá a kocsis, ki, mint minden ember,
21 29|           De bármi nagy volt is a kocsis bátorsága, midõn Tengelyi,
22 29|      tudatlanul, õ vala indoka. A kocsis s társai, minden míveletlenségök
23 29|           Utána jöttünk - mondá a kocsis, majd Tengelyinek bokáig
24 29|              Látta kend - szólt a kocsis, ki a révésszel hátrább
25 29|          hinném, bátyám - mondá a kocsis halkan társához.~- Megbolondult-e
26 30|     elszökött - szólalt fel Ferkó kocsis, ki most szinte elõre tolakodott -,
27 30|           teins uram - folytatá a kocsis -, úgy szaladt, nem tudtuk
28 30|   legjobban mondhatják meg.~Ferkó kocsis, ki eddig csak mint nézõ
29 30|      egészrõl jelentést tegyen.~A kocsis most is egészen így beszélé
30 30|   elrabolt irományait követeli. A kocsis a gonosztevõt mindjárt tette
31 31|            s midõn a rabot üldözõ kocsis és révész még néhány társaikkal
32 31|          történt, hogy a révész s kocsis által összesározott ruhákkal
33 32|   Tengelyi mellé az esküdt ült. A kocsis mellett s hátul a bakon
34 37|        kitér, lovait igen veri. A kocsis megszólítja embertelen társát,
35 37|       ostorozza szegény páráit. A kocsis hangosabban kezdi dorgálni