Fejezet

 1 1 |               alássan - ellenzé, fájó kezeit dörzsölve a cigány -, mikor
 2 1 |    Ártatlanságod? szörnyûség! - szóla kezeit öszvecsapva Nyúzó - táskájában
 3 4 |              köszönhetek - tevé hozzá kezeit Erzsébet felé terjesztve.~-
 4 5 |         meglátja, leugrik székérõl, s kezeit öszvecsapva „apám, apám”
 5 5 |              míg az ártatlan gyermek, kezeit éghez emelve, könnyezõ szemekkel
 6 7 |            Azaz, mint a nemes hadnagy kezeit öszvecsapva híven fordítá:~
 7 8 |             szólani.~Az öreg örömében kezeit dörzsölve járdalt az udvaron.
 8 9 |           ismeri - szólt a báró vígan kezeit öszvecsapva -, az félig
 9 10|             Vilma.~- Alássan csókolom kezeit, engedelmet kérek, de úgy
10 11|      küldöttség borzadva csapja öszve kezeit, s miután a lovak föltartattak
11 11|       kéziratot vonva ki, öszvecsapta kezeit: Igazság, ez ön palástja.
12 14|            Ákos szenvedéllyel csókolá kezeit, s lelke elõtt saját anyjának
13 14|        Rózsákkal? - vága közbe Vilma, kezeit összecsapva örömében, -
14 15|               hallá, midõn Macskaházy kezeit dörzsölve azt mondta neki,
15 15|          meghozá. Sóskuty összecsapta kezeit, Sáskay sóhajtva ég felé
16 15|             válaszolt a megszólított, kezeit dörzsölve -, hogy a tekintetes
17 16|               zsivány - szólt Zsuzsi, kezeit görcsösen összekulcsolva,
18 16|          Liptákné, ki Zsuzsinak hideg kezeit szorítva õt nyájas hangon
19 20|         kiáltott a cigány összecsapva kezeit -, nincs ló a világon, mely
20 20|           melyeket legalább, ha ápoló kezeit feléjök terjeszti, enyhíthetne.
21 20|            akarná megkötözni lábait s kezeit annak, kinek nevénél máskor
22 20|         Zsuzsi felugrott, éghez emelé kezeit. - Felgyújtották a kunyhót;
23 21|              jó erõsen, ha feltöri is kezeit, csak el ne szökjék -, nála
24 21|           Kikötve? - kiáltott Violáné kezeit összecsapva - istenem, az
25 22|               megelégedéssel dörzsölé kezeit, midõn a törvényszék tagjait
26 22|          legnagyobb zavarban melegíté kezeit a kályhánál -, még tanúkat
27 22|              nyugtalanságban dörzsölé kezeit. A rab folytatá:~- Midõn
28 22|          szavazatokat, felsóhajtott s kezeit éghez emelé, míg végre a
29 22|             szólt Zátonyi összecsapva kezeit -, korában, s miután annyi
30 25|           valamit szekrényébe zára, s kezeit dörzsölve jára fel s alá
31 26| elragadtatással csókolva az alispánné kezeit -, van-e ily asszony széles
32 26|               hóhér! - kiálta Rétyné, kezeit görcsösen összekulcsolva.~-
33 33|              s midõn kiszáradt remegõ kezeit feléd emelé, könyörületesség
34 33|         gyönyör látszott, összecsapta kezeit s felkacagott örömében,
35 38|         fertõzteté-e embervér kétszer kezeit? s miként reméljen szerencsét