Fejezet

 1 2 |        van élet a síron túl, s a halál jég keze a fonalat, mely
 2 2 |       nincsenek, mint melyeket a halál hagyott: - miként álmodhatott
 3 2 |       nyugtalansággal töltené. A halál eszméje csak addig rettentõ,
 4 5 |         fõképp Tengelyi házához, halál fia vagy.~- Ej, majd bizon!
 5 5 |          nõ, ki betegen, talán a halál küszöbén önlakából elûzetve
 6 14|        elfojtott hangon Viola -, halál fia vagy, ha késel.~A zsidó
 7 15|         ki egy ujjal nyúl hozzá, halál fia, ha tizenhat élettel
 8 20|          félelem nélkül nézett a halál elébe, csak neje s gyermekei
 9 21|          nyugszanak, rám ocsmány halál vár és hasztalan! Tengelyinek
10 22|       rajtam nem segít senki, és halál fia vagyok, de a teins úr
11 22|         vagyok, egypár óra múlva halál fia, mit árthat a teins
12 22|       felgerjedését - mit neki a halál, egy perc s vége van; de
13 22|       egész mennyország nekem. A halál, az szörnyû!~- Két fertály
14 22|          semmit, mert Violának a halál nem büntetés, csak minket
15 24|          fáradsága sikertelen. A halál végre mi más, mint éltünk
16 24|          maga elõtt lát, ocsmány halál s neje- s gyermekeinek nyomorúsága!~
17 25|       itt is a gyógyulás sokszor halál által történik, s hogy valóban
18 28|         Ha segítségért kiáltasz, halál fia vagy! Úgyis hasztalan
19 29|          tudják, hogy itt járok, halál fia vagyok. Egészen a nemzetes
20 30| Macskaházy haldokolva... pedig a halál pillanatában adott tanúság
21 33|      marad, s reá csak becstelen halál vagy élte fogytáig tartó
22 35|          Más büntetés akármi, de halál, teins uram, az furcsa dolog.~
23 36|   melynek lakóit egy hónap óta a halál nem kevesítette meg. A felsõ
24 36|           s kevés nappal utána a halál véget vetett szenvedéseinek.~
25 36|  szabadságától megfosztja, míg a halál nála, mint annyiaknál, e
26 36|        áldozatok között, kiket a halál magának naponként kiválaszt,
27 36|         múlva örökre biztosítá a halál.~Voltak a legmegrögzöttebb
28 36|   történik. Kínos állapot, hol a halál egypár óráig pihenni hagyja
29 37|          szívem e gondolattól? A halál csak attól foszthat meg,
30 37|       azt mondják, méreg által a halál kínos - így szólt hosszabb
31 37|         kellene feküdnöm élet és halál között, érezve, mint szakítja
32 37|        elszáradt arcot, melyet a halál már átváltoztatott, de a
33 38|         megérdemeltem; de mi egy halál a legkínzóbb, azon szüntelen
34 39|         férfi nyugodtan nézett a halál elébe, õ vala az; de a gondolat,
35 39|         kiáltának üldözõi - vagy halál fia vagy! - midõn utána