Fejezet
1 2 | gondolatainak körén kívül feküdt. Sõt maga is csak azon fáradott,
2 4 | szegletben kevés szalmán feküdt a szerencsétlen asszony,
3 5 | vagy legalább mozdulatlanul feküdt neje, mellette a beteg felett
4 5 | ki az ágyon magánkívül feküdt, maradtak nyugodtan. Midõn
5 10| most Viola neje betegen feküdt, foglalták el. Tengelyi
6 10| mely szokott csendében feküdt a ház mellett, s melynek
7 13| csapszék egyik szegletében feküdt, egyszerre Peti cigány fekete
8 16| töltötte el. Vilma ágyában feküdt, a cselédek ide s tova futkostak,
9 17| elõtti pokrócon kerékbe feküdt, s ha néha urára föltekintett,
10 20| mellbe talált, hörögve feküdt a szalmán; a föld, nyughelye
11 20| szemekkel mintegy magánkívül feküdt -, meghalt.~- Hisz látod,
12 20| esett, s õ is Rácz mellett feküdt.~Violát ez utolsó szavak
13 21| vilmosi parasztnak holtteste feküdt, ki a kommisszárius mellett
14 21| bundájába takarva a földön feküdt, Zsuzsihoz visszament.~-
15 22| senkinek inkább szívén nem feküdt, mindjárt mondassék ki.~-
16 25| Etelkát, midõn végre ágyba feküdt, sokáig nem hagyák alunni,
17 26| kívül senkinek érdekében nem feküdt, nem volna-e roppant lárma
18 27| alispánné egész éjjel le sem feküdt, hanem fel s alá járva szobájában,
19 28| Rétynének nagyon szívén feküdt, s én, amint tudod, hív
20 28| még az óra s tárca is ott feküdt az ágy mellett.~- Rablás!
21 28| vízibetegségben halálos ágyán feküdt, három napig nem tudott
22 30| találtuk, szemlátomást ott feküdt.~- De hol van? - kérdé ismét
23 31| senki másnak érdekében nem feküdt.~Tengelyi szólni akart,
24 33| azalatt szinte bundájára feküdt -, hogy valahányszor csak
25 34| egy levél, mely asztalán feküdt, s melyet, midõn a szobában
26 36| ki mozdulatlanul mellette feküdt. Arcához tartá ajkait, nem
27 36| tudtára adja, de õ magánkívül feküdt szalmáján, s visszanyert
28 36| vétetett. A zsidó elhagyatva feküdt kamarájában, annyival szerencsétlenebb
29 37| börtön, melyben a zsidó feküdt, mióta betegsége miatt senki
30 37| mindent elmondott, mi szívén feküdt, sokkal jobban érzi magát.
31 38| mellyel János a jó tûz mellé feküdt, alig lehet-e nagyobb annál,
32 39| együtt egy szántóföld árkában feküdt, feltartá lovát, s leszállt,
33 39| még mindig eszméletlenül feküdt a földön. A pandúroknak
|