Fejezet
1 2 | következése, s hogy kár annyit fáradni oly dolgokért, melyek
2 3 | állítani, hogy félt, legalább annyit mondhatok, hogy nemigen
3 4 | vastag könyvben, melyet annyit forgatsz, úgy gondolám magamban,
4 4 | Nem vagyunk gazdagok, de annyit mégiscsak adott isten, hogy
5 7 | Sáskay Tamást értem, s annyit túlzás nélkül mondhatok,
6 7 | találák sokan, hogy kár annyit zárkózódni, miután mint
7 10| határain túl nem lépett; csak annyit ismert a világból, mennyit
8 11| mindjárt visszatérte után annyit vitatkozott - általánosan
9 11| tollam elégtelen. Elég legyen annyit említenem, hogy mind a fõispánnak,
10 12| de másokra nézve mindenki annyit ér, mennyit hasznukra tehet.
11 13| átkozott tömlöctartó, ki annyit bosszantott, látja, hogy
12 13| megszerezném! úgyis tudom, annyit kapsz.~- Ej, ej, Cifra;
13 15| ismerjük egymást.~- Csak annyit mondhatok - válaszolt a
14 16| hogy ma nem mehet, hisz annyit forspontozott már az esztendõn
15 17| ellenben, ki életébõl senkinek annyit, mint Ákosnak el nem mondott
16 17| miért tanultak volna annyit, ha többet nem tudnának,
17 22| institúcióknak egyike. A közvélemény annyit karol fel, hogy közöttök
18 22| teins törvényszék látja, épp annyit ér, hogy vele pipát gyújthatunk.
19 22| uraktól is én magam csak éppen annyit raboltam, hogy élhessek;
20 22| hogy szegény ember létemre annyit fáradott értem; de ha könyörülni
21 23| ha meglátjuk a kamarát, annyit mondok ellene, hogy...~-
22 26| ügyességgel bír, háromszor annyit kap hitelre, mint tõkéje
23 28| lakik. Az utolsó idõben annyit hallott zsiványokról beszélni,
24 28| ember iránt tölté, kitõl annyit szenvedett, s ki most éltét
25 30| pillanatában adott tanúság annyit ér, mintha száz esküvel
26 31| miért is fáradtak volna annyit, hogy nemességemtõl fosszanak
27 34| felette neje gyakorolt. Annyit áldozott fel megelégedésének,
28 36| természettudományokból éppen annyit tudott, amennyit egypár
29 36| Tíz évre ítéltetett, s annyit töltött tömlöcében, haja
30 37| lovából kettõ döglött meg: annyit járt körül a megyében, míg
31 38| segíttetett. Az érdemes szobaleány annyit beszélt Rétynének egy idõ
32 38| vallomása nem bizonyíthatott annyit, hogy reá azon számos bûnjelek
33 38| ember nincs a világon, kinek annyit köszönhetek. Feleségem-
|