Fejezet

 1 1 |        természet adta nemesség mégis világos jelek által mutatkozik némely
 2 2 |             egyetlen, ki az igazgató világos, noha csak szóval adott
 3 5 |            kezét megragadva elvoná a világos körbõl, melyben állott. -
 4 5 |        mindenki aludt már. Átmenve e világos helyen, Peti, ki jobbra
 5 9 |         hallgatóit meggyõzé, magában világos; s habár késõbb, midõn elvként
 6 9 |          áron készpénzben eladhatá - világos, hogy azon dicsõségen kívül,
 7 11|              s a másikhoz szegõdtek: világos; sõt az egész felekezet
 8 12|            titoknok. - Réty többsége világos. Bántornyi, ki úgyis csak
 9 14|    bánatokkal! Mint a nap lenyugodva világos vonalt hágy maga után a
10 14|             hagyjátok ti ragyogástok világos nyomát életünkön, emléketek,
11 14|   pillanatban megnedvesíté, s neki a világos szobából kinézve még sötétebbnek
12 15|              Sáskay -, a nemes megye világos parancsolatja...~- De mikor
13 16|              házamba lopódzott, hová világos kívánatom következtében
14 17|      tudományban, de ez magában igen világos s egyszerû. A chinának van
15 22|                szólt Nyúzó -, minden világos. Ha úgy tetszik, a tiszttartó
16 22|              s õt vette ûzõbe; mibõl világos, hogy e tanú vagy tudva
17 22|           úgy hiszem, mindenki elõtt világos.~- Isten mentsen meg - mondá
18 24|             Meg akarják szabadítani, világos! A törvényszéknél nem sikerült,
19 24|        tagjaiban, mind a gutaütésnek világos elõjelei. - „Ha bezárom
20 24|             kiáltott Macskaházy - az világos, zárjuk be itt szobájába;
21 28|          Ostobaságot követtem el, az világos!... De ki is hitte volna,
22 30|           töltött magának. - A dolog világos, kár is minden nyomozás.~-
23 30|      fordulva - a dolog, úgy hiszem, világos!~- Nem lehet kétség! - mondá
24 31|           csak a jegyzõ úr lehetett, világos, minthogy ez irományok megszerzése
25 31|       vethetünk az egésznek. A dolog világos. Két óra múlva szekere készen
26 32|              mindenik a hõség ellen, világos tanúságul, hogy ily gonosz
27 33|            felé, mint most, az, ki a világos udvarról lejött, míg szeme
28 35| elhalasztását kérem, mi más ez, mint világos elismerése annak, hogy ügyem
29 36|           amit a tömlöctartó, Rétyné világos parancsa ellen, nehogy e
30 37|              az õ körükhöz tartozik, világos azon számos betegségi szimptómákból,
31 37|      figyelmezteték polgártársaikat, világos levén, hogy azok, kik most
32 39|            derültté tevék agg korát; világos tanulságul mindenkinek,