Fejezet

 1 2 |        alatt hõsünk életében semmi rendkívüli nem történt, mit följegyezni
 2 2 |       ugyanaz), Hajtó Pál, mondom, rendkívüli hajlandósággal viselteték
 3 7 |         végzõdött, semhogy Karvaly rendkívüli vitézségét megmutathatta
 4 7 |           alispán talán éppen ezen rendkívüli helyzetérõl, melyen e haza
 5 9 |           ledorongoltatott; melyek rendkívüli tetszéssel fogadtatván,
 6 11|       megyéjében hall, kétségkívül rendkívüli hatást teendenek fõispánukra.
 7 12|          sem fog csalatkozni, ha e rendkívüli pirosságból azt következteti,
 8 15|           simítva, megjegyzé, hogy rendkívüli esetek minden választási
 9 15|            mellett jöhetnek elõ.~- Rendkívüli esetek? Nézzük tehát - szólt
10 15| bosszankodott.~Sóskuty, ki e napon rendkívüli elnöki tehetségeket mutatott,
11 17|       atyádnak Vándoryhoz mutatott rendkívüli barátsága, fõképp a befolyás,
12 17|         néha egész képét bemázolá, rendkívüli hajlandóságot mutatott,
13 17|            a kérdezést illeti, oly rendkívüli képességet adott, úgy látszik,
14 20|            e téren!... a dolog oly rendkívüli, hogy olvasóim talán hihetetlennek
15 22|       elõkészületeket tegye meg -, rendkívüli mozgást találunk. A vastag
16 22|      bámulhatva eléggé asszonyának rendkívüli szeszélyét, mely szerint
17 22|           törvényszéket, hogy azon rendkívüli összhangzás, mely e két,
18 22|           csak nekem mondta meg.~- Rendkívüli - mondá Macskaházy mindig
19 27|    szidásra csak egyszer sem, mely rendkívüli történet azonban gyengélkedésének
20 29|         gyakorlatlan kéz s itt-ott rendkívüli ortográfia miatt Tengelyinek
21 31|        szólt Vándory bámulva. - Mi rendkívüli van abban, hogy a fõbíró
22 31|          ha Tengelyi úrnak ez igen rendkívüli és legalábbis csudálatos
23 32|  körülmények, midõn az elszökéshez rendkívüli hajlandóságot érzünk magunkban,
24 32|           kollégájának, ki valóban rendkívüli tapintatlanságot árult el,
25 34|        mint neki. A sors által nem rendkívüli, de nem is középszerû elmetehetségekkel,
26 35|         alkalmatlanná válik, hanem rendkívüli érzemény, minõt Schiller
27 36|           talán bámulva látnák: mi rendkívüli módokon gondoskodunk betegink
28 37|  kényteleníttetik? s csak James úr rendkívüli tapintatának köszönhetni,
29 37|           idõben e haza iránt tett rendkívüli érdemeket emelék ki, különösen
30 38|    mutatott szomorúságáról, fõképp rendkívüli magaviseletérõl, melyet
31 38|       hirdeték, kik, amint mondák, rendkívüli szenvedélyességét mindig
32 39|          legyetek meggyõzõdve, nem rendkívüli, de való dolgokat akartam