Fejezet
1 1 | meglátjuk, ily hetykén viseled-e magadat nálam is; holnapig híres
2 3 | gazdag forrásnál képzelheted magadat, mely nem szûnõ futásban
3 5 | ha már megbolondultál, s magadat visszatartóztatni nem hagyod,
4 6 | szokás, cseppet se erõltesd magadat.~S a víg leány ismét virágaihoz
5 12| csizma - oly fényes, hogy magadat benne láthattad -, ez jóformán
6 18| hátra a kocsiba, s takard be magadat jól - szólt Violánét szekérre
7 19| paloták között képzeléd magadat, s a sok oszlopzat, mely,
8 20| terjedni. - Meg ne hadd magadat fogni elevenen - kiálta
9 23| vesztem általa!~- Nyugtasd meg magadat - szólt felesége, megszorítva
10 23| kriminalitás.~- Ne kínozd magadat ily gondolatokkal.~- És
11 24| megmondanom az egészt, nem fogod magadat tettethetni, s akkor mindennek
12 24| punktum.~- Ne prostituáld magadat - súgott Macskaházy fülébe -,
13 25| talán gyengének is érzed magadat.~- Nem, atyám! - válaszolt
14 25| csóválva az alispán - ne engedd magadat túlzásokra ragadtatni! Vilma
15 25| balgatagságodat, mellyel magadat e pályáról kizártad.~- De
16 31| érezhetnéd feljogosítva magadat, hisz bûnének oka nem más,
17 31| a szavak értelmére, s ha magadat ámítani nem akarod, mit
18 31| nézte volna.~- Nyugtasd meg magadat - mondá Tengelyi nyugodtan -,
19 32| bámulva - miképp kínozhatod magadat ekképp? Azt gondolod talán,
20 34| viselsz? - Tönkreteszed magadat, s még ártatlanságodat sem
21 34| munkás élet küszöbén látád magadat, melyben ifjúságod feltételeit
22 34| mert ily lemondás által magadat a jövõre biztosítva nem
23 34| szenvedélyek fölött, melyeknek magadat átengedéd. De nincs idõd
24 34| szavaimat hallhatná, ki elõtt magadat szégyenlened kellene, midõn
25 34| felének birtokába helyezzed magadat. A szerencsétlen asszony
26 36| könnyeket talált.~- Nyugtasd meg magadat, barátom - mondá Vándory
27 36| felelt.~- Lám, jobban érzed magadat - szólt ágyához ülve nyájasan
28 36| így?~- Ha gyengének érzed magadat - mondá Vándory meghatva
29 36| akármi olyat mondj, mi által magadat az alispánné bosszújának
30 37| többé senkitõl.~- Ne hadd magadat rászedni - mondá Rétyné
31 38| tekintetes urak kezébe adnád magadat; erre még mindig idõd marad.~
32 38| János -, ha már rászántad magadat, jobb, ha legalább most
|