Fejezet

 1 1 |             A magas csillagoktól a föld legmélyebb gyomráig, hol
 2 1 |       vidám arc mosolyg elébe, s a föld minden helyén öröm hangzik
 3 2 |         vannak dolgok az égben s a föld felett, fõképp tisztújítások
 4 6 | fölszántott vagy még tarlóban álló föld emlékezteté a nézõt, hogy
 5 8 |        talpig leönté, ki most ég s föld között lebegve, hat markos
 6 14|     könnyebb színaranyat találni e föld aknáiban, mint azon vegyületlen
 7 16|    telhetik el, melyek az embert e föld porán túl emelik, nem teszi-e
 8 18|            növényfátyol, mellyel e föld szûz testét egykor takarta,
 9 18|   határhalmok intenek arra, hogy e föld egyesek által tulajdonnak
10 19|            helyen nem lakhattak. A föld a legtisztább agyag, az
11 19|   visszamarad, úgy, hogy mihelyt a föld megszárad, rézöntéseket
12 19|       padozat, melyet régóta ismét föld takar, magok a pókhálók,
13 20|         rohanva haladtak, mintha a föld égne lábaik alatt, mintha
14 20|     megfordulva -, beteg voltál, a föld csupa sár és iszap, megfáznál,
15 20|   stúdiumok tárgyát látja, s míg a föld vérben áll, s az egész emberi
16 20|        hörögve feküdt a szalmán; a föld, nyughelye mellett, sikamlós
17 24|       meglehet, igaz! Hisz mióta e föld tengelye körül forog s rajta
18 26|             mégis szerelme által a föld legboldogabb emberének érzé
19 26|          kinek megelégedése neki e föld minden kincseinél többét
20 27|            ez rossz szokás, mert a föld az övé... Mindegy, nekem
21 29|            a révész - csak talán a föld nem nyelte el? ott hátul
22 32|     maradtak.~Hajdanában a rabokat föld alá zárták, nincs is semmi
23 32|         miért tartatnak sok helyen föld alatt? holott köztudomású
24 32|           korunkhoz illik, már nem föld alá, hanem emeletes ház
25 34|        emelnek; tûrheted-e, hogy e föld legbecsületesebb embere
26 34|            váltál. A bányász, ki a föld gyomrában kincseket keres,
27 36|        szomorú kar, mely mintegy a föld mélyébõl hangzott fel, rémüléssel
28 36|           mely alatt nedves, félig föld alatti kamarájából szabad
29 36|         sokat veszt életével; ha a föld alatt leszek, ott talán
30 37|            mert alig találhatunk a föld kerekségén oly valamit,
31 39|            fest, mintha a szomjúzó föld a tenger árjairól álmodoznék,
32 39|        mint te nagyszerûebb vagy e föld minden bérceinél, honom