Fejezet

 1 3 |      hallottál semmit? - kérdé remegõ hangon emez.~- Igen, vizslám
 2 11|  inkább elhalványult, s gyönge remegõ hangon kezdé a fõispán hosszú
 3 14|       megszorítá Ákos kezét, s remegõ hangon mondá: - Ákos, boldogítsa
 4 14|  leszünk!~- Vilma - szólt Ákos remegõ hangon, kezét szenvedéllyel
 5 14|        Ákos kebléhez szorítá a remegõ leányt, s az ifjú szenvedélyes
 6 16|      övében pihent, s fojtott, remegõ hangon kérdé, mi történt
 7 17| felgerjedésének okát, midõn ez remegõ hangon szóla: - Nagysád
 8 18|     férje veszedelemben forog, remegõ hangon kérdezé: - Mi történt?~-
 9 20|  emelkedni sötét láthatárán, s remegõ hangon kérdezé: - Nem volna-e
10 20|  Maradjatok itt - szólt Zsuzsi remegõ hangon -, átmegyek én magam.~-
11 20|   beszélgetésnek minden szavát remegõ figyelemmel hallgatá, felkelve -,
12 20|        szép hajlongó nyíreit s remegõ nyárfáit termi meg, s némely
13 20|      valahogy? - szóla halkan, remegõ kézzel megszorítva Rácz
14 22|    parancsolni, megindulásában remegõ hangon, nehogy a rabtól
15 22|    ezzel a rab fölgerjedésében remegõ hanggal elmondá elsõ gonosztettének
16 22|      ez szép gonoszság - szóla remegõ hangon, de mindig mosolyogva -,
17 26|        állt Macskaházy elõtt s remegõ hangon kérdé: - Nem emlékezik-e,
18 26|  kezembe? - mondá az alispánné remegõ hangon, melybõl meglátszott,
19 26|  kezében lesznek - szólt végre remegõ hangon, megállva elõtte.~-
20 28|   Viola állt.~- Viola! - szólt remegõ hangon Macskaházy, mert
21 28|          kiáltott a szakács, a remegõ zsidót az ágyhoz vonva. -
22 32|          Szóltam! - mondá emez remegõ hangon.~- S mit mondott? -
23 33|   megmaradt; s midõn kiszáradt remegõ kezeit feléd emelé, könyörületesség
24 35|        szól végre meghatásában remegõ hanggal. - Azt kívánja,
25 36|        ájtatosakká tett, s kik remegõ hangon gyermekéveik félig
26 37|     tudja - kérdé az alispánné remegõ hangon, miután az asszony
27 37|    félhalkan, midõn a palackot remegõ kézzel maga elébe tevé -,
28 37|  ismersz? - szólt az alispánné remegõ hangon - ne fordulj el,
29 37|    vallomásodat - mondá Rétyné remegõ hangon -, új tanúkat fogok
30 38| testvérét - folytatá az elõbbi remegõ hangon -, gyermektelenül
31 38|    halálom után? - szólt végre remegõ hangon - oh, ha erre gondolok,