Fejezet
1 2 | gondolt, komorabban, mint máskor tért házába. De midõn a
2 3 | imádságát. Maga a korcsma, hol máskor vígan folyt a tánc, s Icik
3 3 | csattogány a berket, e házat máskor mindig eltölti szavával,
4 16| leányát! Mily víg, mily piros máskor! - És az anya szemeibe könnyek
5 16| jössz-e uraságod szolgálatára máskor, majd adok én neked káromkodni,
6 20| kezeit annak, kinek nevénél máskor remegett.~Miután Nyúzó nem
7 22| A vastag tiszttartó, ki máskor annyira távol vala minden
8 22| jegyzõ házánál rejtve volt. Máskor miként is szólhatott volna
9 23| szenvedélyes módon, mellyel a máskor oly nyugodt Völgyesy e szavakat
10 24| melyet Kislaky vendégei máskor kaptak, a legerõsebb egri-
11 24| most oly alázatos, hisz máskor legénykedtél?~- Teins uram -
12 24| nincs. A szerencsétlen, ki máskor, estefelé, beszélgetéseivel
13 24| Nem jöhetnek-e, miután a máskor a pitvarában háló hajdú
14 26| hökkent meg, miután Macskaházy máskor õnagysága elõtt csak sok
15 27| kifejezése vala észrevehetõ, mint máskor, s Etelkát elhagyta szokott
16 27| mosolygva áll elõttünk, mint máskor. Macskaházy sokkal inkább
17 27| könyörgött az elõtt, kitõl máskor undorral elfordult.~Macskaházy
18 30| lógott le homlokába, mint máskor; ruhája s szakálla még mocskosabb
19 30| mintha csak úgy mondaná, mint máskor: édes galambom, köszönöm.
20 30| engedékenységrõl, melyet neje iránt máskor mutatott, megfeledkezett -
21 31| azon durvaságtól, mellyel máskor hasonló alkalommal élni
22 33| eszembe jut, hogy hajtottak máskor télben-nyárban munkára,
23 34| lefolytak, ahelyett, hogy mint máskor tevé, a pityergõ gyermeket
24 35| szavak, melyeknek hallásánál máskor szívedet dobogni érzed,
25 36| tisztátlanok voltak, mint máskor, s így csak természetes,
26 36| helyzetbe jõ, hogy ámbár ökreit máskor néha szomszédai határán
27 36| voltak. A tömlöcök, honnan máskor víg lárma s dorbézolás hallatszott
28 37| is. Vándory például - ki máskor, ha szenvedések enyhítésérõl
29 38| még inkább talán, mint máskor fájt volna, mert e csapás
30 38| szemének, midõn az öreg, máskor oly rendesen felöltözött
31 39| ma derültebb volna, mint máskor, s ily pillanatban nem akará
|