Fejezet

 1 1 |                 hát mit tett ez a vén gonosztevõ?~- Hát - folytatá a pandúr,
 2 2 |              naponkint több javítandó gonosztevõ hirdeti a derestõl jajgatva
 3 3 |          kiszámítá, hogy az üldözendõ gonosztevõ hihetõleg utolérhetetlen,
 4 20|        középkor nem ismert irgalmat a gonosztevõ iránt, s mégis mennyi van
 5 20|              emlékeztetének, melyek a gonosztevõ keblébõl nem veszhetnek
 6 21|             szerint, mihelyt valamely gonosztevõ födél alá jön, azaz rendes
 7 21|              Ki hallotta valaha, hogy gonosztevõ aludhatnék? No, mondd, beszéld
 8 22|              egész megye által ismert gonosztevõ, zsivány...~- Kérem alássan -
 9 22|               s hogy az elõttünk álló gonosztevõ elfogásában is nem csekély
10 22|           Magam tudok egy esetet. Egy gonosztevõ már az akasztófa alatt ráismert
11 22| felgerjedésében -, én szegény elítélt gonosztevõ vagyok, s a teins fõbíró
12 22|           krumplit szedessen; és ha a gonosztevõ fecsegését szóról szóra
13 22|          hozzá: hogy Viola ugyan nagy gonosztevõ s kétségkívül megérdemlené,
14 23|            ember fordult meg, bármily gonosztevõ lett légyen is, kinek Kislaky
15 23|               felséghez, s ha végre a gonosztevõ a legkeményebb büntetést
16 24|          tréfa! semmi nevetség! míg a gonosztevõ kivégezve nincs, mi mint
17 25|             azt, oly esetben, midõn a gonosztevõ csak saját szüleinek eszköze?!
18 27|               mely becsületes ember s gonosztevõ között létezik. Hagyjatok! -
19 31|           Neki úgy tetszett, mintha a gonosztevõ cimborája volna; mintha
20 31|               elõtt! vallatva, mint a gonosztevõ! - S a jámbor asszony hihetõképp
21 32|                 Völgyesy úrban minden gonosztevõ pártfogóra talál.~- Minden
22 32|            pártfogóra talál.~- Minden gonosztevõ nem - válaszolt emez komolyan -,
23 33|             kért, mutaták, hogy a vén gonosztevõ parancsolata teljesíttetett;
24 35|         bizonyítanom, hogy nem vagyok gonosztevõ, nem fogom azt soha tenni
25 36|          egyen kívül, hogy az elítélt gonosztevõ büntetésének határát ismeri,
26 36|         kinövése, mely szerint minden gonosztevõ csak egy szerencsétlen,
27 36|       mégiscsak ember, s a legnagyobb gonosztevõ, kitõl undorodva elfordulunk,
28 36|           megnyitá a legmegrögzöttebb gonosztevõ szívét szelíd oktatásainak.
29 36|       megszólíttatott, s a legnagyobb gonosztevõ, kit sorsának kíméletlen
30 38|          tolulni, midõn remegve, mint gonosztevõ bírája elõtt, oly kérdésekre
31 38|        kérését? Jöjjön a legalávalóbb gonosztevõ, kivel zsivány koromban