Fejezet
1 3 | mint most barátom uram. - Ej, be merész ember ön, a francia
2 5 | házához, halál fia vagy.~- Ej, majd bizon! hát annyira
3 5 | egész veszélyességét.~- Ej, ej, miért jöttél, öcsém,
4 5 | egész veszélyességét.~- Ej, ej, miért jöttél, öcsém, éppen
5 13| természettõl megajándékoztatott.~- Ej, ej - szóla a zsidó fejcsóválva -,
6 13| megajándékoztatott.~- Ej, ej - szóla a zsidó fejcsóválva -,
7 13| kicsapom pipáját szájából.~- Ej, be jó dolog! - sóhajtott
8 13| szolgabírónál konyhás rabbá lesz. Ej, Jancsi, az a voks be jó
9 13| tiszteletesnél voltam, és ha...~- Ej, Cifra - válaszolt az üveges,
10 13| úgyis tudom, annyit kapsz.~- Ej, ej, Cifra; be okos ember
11 13| tudom, annyit kapsz.~- Ej, ej, Cifra; be okos ember kend;
12 14| jõne, mert elsetétedett? Ej, lelkem kisasszony, akinek
13 14| olyan, mint a többiek.~- Ej, Liptákné, bárcsak itt volna -
14 14| utána néz, elmondhatná: „ej, be boldog az az Ákos!”~
15 15| szívében gerjesztének.~- Ej, be nemes teremtés a tekintetes
16 16| tízszeres maggal fizetett. Ej, hány menyasszony lép boldogan
17 16| jegyzõnek nemességet szerezzél! Ej, be boldog vagy, hogy eddig
18 17| s ismét hallgatás lõn.~Ej, ej - sóhajtott a huszár -,
19 17| ismét hallgatás lõn.~Ej, ej - sóhajtott a huszár -,
20 17| rosszkedvûnek.~- Más baj? Igazság! Ej no, hogy is felejthetem
21 17| nótárius kis Vilmája, ugyebár? Ej, az a szerelem éppolyan,
22 20| tagokkal Sz.-Vilmosra.~- Ej, barátom, ne légy oly poltron -
23 20| csak valahogy átgázolunk... Ej, Peti! Peti! te is oly vén
24 20| elkerülnének inkább.~- Ej, nem kell azt hinni soha -
25 22| törölve felsóhajtott: - Ej, be sok dolga van az embernek! -
26 22| alatt nem végezheti el.~- Ej, bliktri! - szóla Zátonyi
27 22| mellette álló kovácshoz: - Ej, az urak nagyon haragszanak
28 23| szabad. Gondolom magamban én: ej, be okos ez a parancsolat!
29 23| vagyunk közelebb célunkhoz.~- Ej, sokkal, teins uram, igen
30 24| táncoltassam meg térdemen. Ej, be szép gyerek ez! - mondá,
31 24| apjának baja történjék! Ej, Zsuzsi, ha nekem ily gyermekem
|