Fejezet
1 1 | Kérem alássan, nagyságos úrfi - szóla ez Ákoshoz fordulva -,
2 1 | mondja meg a nagyságos úrfi édesatyjának, hogy az öreg
3 2 | csudálatosabb az, hogy egypár úrfi, kiket õ készített a vizsgálatra „
4 2 | testi-lelki jó barátod, azonkívül úrfi, s nem sokat fog gondolni
5 2 | azért is elég baj, mert két úrfi mindig többet lármázik s
6 3 | mindig a legzajosabb hely. Az úrfi, mint tudjuk, kutyáival
7 5 | gondolok, s ha az áldott Ákos úrfi meg nem ment, most ahelyett,
8 6 | között, melyekért a tiszaréti úrfi a megyében boldognak tartatott,
9 8 | mint hogy belõle magyar úrfi váljék? De Kálmán ismeré
10 8 | megváltozott, s a parlagi úrfi, ki bécsi ruhákba öltözködve,
11 8 | kitünteté, mindinkább a parlagi úrfi hangján kezde beszélni;
12 14| égrõl, hát azt hiszi, Ákos úrfi nem jönne? Van-e derekabb
13 14| jöhet be a házba, mielõtt az úrfi eljött.~- Az istenért -
14 15| halkan mondá: - Ha Kálmán úrfi szolgabíró nem lesz, minket
15 17| minden arra emlékeztet, hogy úrfi szobában vagyunk, nem is
16 17| társalkodhatik, habár az úrfi most csak három láb magas
17 17| csak gyermeknek tartják. Az úrfi s inas tehát szoros barátságba
18 17| anyja meghalt, János s az úrfi társalkodásainak nem voltak
19 18| Mindjárt Cifra után Kálmán úrfi volt itt, s elbeszélte,
20 23| látja a teins úr, hogy Ákos úrfi Fecskéjén jöttem ide? Azt
21 23| kisasszony, akarám mondani, Ákos úrfi kedveért - javítá ki magát
22 24| mondá János -, Kálmán úrfi, mikor ma jöttem, égett
23 24| gazság céloztatik. Kálmán úrfi Nyúzót s minden õröket és
24 25| érhetett, az alispánnak az úrfi sebérõl azt írá, hogy az
25 25| vetve a szólóra, - ha az úrfi azt hiszi, hogy e házasságban
26 25| sem marad többé.~- És az úrfi ugyan hová megy - szólt
27 27| említtetett, hol, mióta az úrfi s öreg huszárja elmentek,
28 38| hogy megmondja.~- A teins úrfi tudja, mennyire szeretem -
29 38| hordoztam, meghaltak, csak az úrfi maradt meg; de ezt ne kérje
30 39| kezekbe kerülj. Talán Ákos úrfi istállójába fogad s agarászlónak
|