Fejezet

 1 2 |     volt, nyájas fekvése miatt szívesen visszatér. E faluban élt
 2 2 |   nincs nehézség, az öreg Réty szívesen átengedi neki húsz évig
 3 2 |     hogy minden követeléseirõl szívesen lemond, ha azáltal a közjót
 4 3 |    õnagyságára nézve úgyis nem szívesen tennék. Ha azonban nappal
 5 3 |   reformált létére teológiával szívesen fûszerezé beszélgetéseit.
 6 4 |    vitetted volna bárkihez, én szívesen fizetnék értök, de itt az
 7 7 |        hivatal után vágyódnak, szívesen foglalkoznak a közdolgok
 8 8 |       hogy asszonyok ugyan nem szívesen látják, ha fiatal ember
 9 8 |       mint Menelaus ne fogadná szívesen vissza házához.~Kálmán s
10 9 |     még dámáink is egy idõ óta szívesen eljárnak üléseinkbe, hol
11 16|    gazdák közül, de hogy mégis szívesen elmegy akármikor, csak ma
12 16|   kedve ellen, mert lovait nem szívesen bízta másnak gondviselésére.
13 17|   gyengeségeink közé tartozik; szívesen társalkodni olyanokkal,
14 20|    akasztatni, az eljárást nem szívesen kezdik azon, hogy tulajdon
15 20| érzelmért, melybõl származtak, szívesen megbocsátjuk, s megfeledkezünk
16 22|     teins törvényszék védelmét szívesen ki fogja hallgatni, s hogy
17 22|       ítélet feltételében áll, szívesen magára vállalja.~- Elfogadtatik,
18 30|    gondolatjait közli mindenki szívesen, s ha valami eszébe jutott,
19 31|   úrért, ha úgy kívántatnék, õ szívesen ma is felvállalja a kezességet;
20 31|      esetben õ kikérdeztetését szívesen máskorra is halaszthatná.~-
21 32|   ismerem, becsületes ember, s szívesen magára vállalandja védelmemet.
22 35|         s azok, kik regényemet szívesen nemesebb körökben látnák
23 35|    nemzetes úron nem segítenék szívesen, isten látja lelkemet, mindent
24 36|   elismerést nem találtak, oly szívesen vetik magokat az irodalomra;
25 36|    meggyógyult. Minden kiépülõ szívesen hallja, hogy veszélyben
26 36|   vissza ártatlan játékaira; s szívesen felcserélné babérját a vegyületlen
27 37|        a közfigyelmet másokkal szívesen megosztaná, s ki, elnöki
28 39|         melyért tanyájától nem szívesen távozik, nem mondhatá senkinek,
29 39|        mióta neje meghalt, nem szívesen ment ki jószágára, s fiára
30 39|       ki segélyt keresett, oly szívesen betért. Soha a szeretet,