Fejezet

  1 1 |              emlékeztetik õt erre, mint azt, ki a tenger közepén duzzadó
  2 1 |      nevezhetjük kicsapongásoknak, mint azt, ha hivatalviselt tekintélyes
  3 1 |         mérnökének állítása szerént, ki azt fölmérve a fönnemlített
  4 1 |                a másikat mossa, itt még azt sem állíthatná senki, hogy
  5 1 |                ha száraz szavakkal csak azt mondanám, hogy Tengelyi
  6 1 |              beszélni szoktunk - mintha azt gondolnók: hogy a természet
  7 1 |        kiterjeszted oltalmadat, valóban azt kezdem hinni, hogy isten
  8 1 |            szóla közbe Tengelyi.~- Csak azt bizonyítják, mit velök bizonyítni
  9 1 |           agaraival -, ha téged kérdez, azt fogja nyerni válaszul, hogy
 10 1 |              percben közelíteni érzi, s azt végre elérheti - az boldog;
 11 1 |        optimista létére talán belsõképp azt gondolá is, hogy Tengelyinek
 12 1 |                 nem egyesítik úgy, hogy azt, mit hivataluk oly bõséggel
 13 1 |       közönségesen elfogadtatott: értem azt, mely megvesztegethetõ bírák
 14 1 |            képzelhetünk? s van-e jogunk azt kívánni a bírótól, hogy
 15 1 |                  Amit magadnak kívánsz, azt tedd másoknak is” - ezt
 16 1 |                 midõn hatalmában áll -, azt tenni felebarátjával, mit
 17 1 |               egy kis becsületért adják azt mindenkinek, miáltal - mert
 18 1 |        nézeteinek cáfolatául, ki mindig azt mondja, hogy e világon nehéz
 19 1 |         eltemetnek; - sõt a rossz világ azt beszéli, hogy egyszer ifjúságában
 20 1 |             eddig hiányzik -; ki mondta azt, hogy ez nem cigányotok?
 21 1 |         viszonzá a megszólított -, mert azt parancsolták, hogy minden
 22 1 |          kérdezi: merre ment Viola? s õ azt mondja, hogy nem látta.~-
 23 1 |          kényszerítve arcát.~- Hát csak azt felelte: hogy nem ismeri -
 24 1 |                  nem fél a hegedûtõl.~- Azt gondolám én is - viszonzá
 25 1 |             integete fejével.~- Én csak azt gondolom - viszonzá Peti
 26 1 |                 bocsátja meg néha, mint azt, hogy õket jobbaknak találta,
 27 1 |              fõbíró gúnyosan -, én csak azt mondom, hogy Viola még ma
 28 1 |               úgy bántak vele, hogy még azt is elfeledé kínjában, honnan
 29 1 |         folytatá -: a nagyságos asszony azt parancsolta, hogy ez írásokat
 30 1 |              vármegyéhez tartozik, s én azt gondoltam, hogy végre úgyis
 31 2 |                 inkább melegített, mint azt a kényelem megkívánta; s
 32 2 |            kincsét rejtve. S ha van, ki azt hiszi, hogy megelégedésünk
 33 2 |            keblen kívül nincs hely, hol azt biztosan találhatná. A gyermeki
 34 2 |           megtartá, jobban elképzelheti azt, mint én leírhatnám; elég,
 35 2 |                jártatva szemeit, melyek azt egy részrõl környezék, majd
 36 2 |                A gyermek amit csak lát, azt egyenlõn közelnek tartja,
 37 2 |                  Az életet, melyben még azt is, mi úgyszólván mellettünk
 38 2 |             vitorlákkal megindul - csak azt érezzük, hogy haladunk,
 39 2 |              életpálya szép, mely által azt, kit szeretünk, boldoggá
 40 2 |             megkímélem olvasóimat, csak azt említve itt, hogy idejének
 41 2 |           jámbor ember, míg élt, mindig azt hittük, sokat beszél, csak
 42 2 |                mely után soká fáradott, azt szokta mondani: „be kár,
 43 2 |                egyenes országút, melyen azt elérhetnéd - megelégszel-e?
 44 2 |                érdekes események között azt is, hogy a censurán, fáradozásainak
 45 2 |                tetteinek színhelyéül? s azt hiszik: vagy birtok, vagy
 46 2 |            megyékbõl való pajtásai mind azt vitatták, hogy a hazában
 47 2 |            huszonöt forinton kívül csak azt nyeré, hogy Kályhásy, kit
 48 2 |               nem elégíti ki kívánatát, azt hiszem (minden író ócsárolni
 49 2 |           szerze; de ki kívánhatná tõle azt? El kell követni mindent,
 50 2 |              létezett. Itt példa kelle, azt átlátta mindenki s leginkább
 51 2 |         eszerint maga a gyújtogató mint azt jelölte ki, ki ellen az
 52 2 |               kívánnak tudni, legfelebb azt említhetem, hogy Tengelyi
 53 2 |                 volt, ha fejét csóválva azt mondá, hogy férje soha megokosodni
 54 2 |                 barátokat nem szerzett, azt olvasóim könnyen átláthatják.
 55 2 |                 olyan, hogy azáltal, ki azt meghajlott fõvel keresni
 56 2 |               szóla Tengelyi nevetve -, azt megígérem.~- És hogy helybe
 57 3 |              mint a többiek. Amit szól, azt replikába tehetni. Látom,
 58 3 |                 Macskaházy.~- S valóban azt gondolja, kedves barátom? -
 59 3 |                   Nem fogja megvallani. Azt ígérjük neki, hogy ha hallgat,
 60 3 |                 lakik nagysád keblében, azt csak én tudom. Ha tudná
 61 3 |               akármiért, hogy annak, ki azt neki elhozza, száz forintot
 62 3 |           másiknak, B-nek még azonfelül azt beszéli, hogy a tiszteletes
 63 3 |               merészlené? Amit ígértem, azt megteszem, a száz forintot
 64 3 |             éjjel õr áll, kételkedem.~- Azt bízza, nagysád, reám; az
 65 3 |             Etelka kisasszony, magácska azt nem érti - válaszolt az
 66 3 |                úr megbirkózik tízzel, s azt hallám - csak egy volt...~-
 67 3 |              tulajdonai, Macskaházy épp azt bírá legkevésbé, mely zsiványok
 68 3 |                 tekintetébõl tett, csak azt nyeré válaszul: maradjon
 69 3 |              Jól van - mondá Ákos -, ha azt hiszi, hogy az erdõben nincs,
 70 4 |         szerencsések közé tartozol, kik azt élvezik, ha az áldást ismered,
 71 4 |        függesztve nyugodt tekintetét -, azt lányod nem fogja megtanulni
 72 4 |                 holmit hozott, elvették azt is, durván s káromkodva,
 73 4 |            elzárni felebarátom elõtt.~- Azt gondolám én is - szóla Erzsébet
 74 4 |                 strázsa, s a szolgabíró azt parancsolta, hogy mindenkit,
 75 4 |             egyéb vagyonából megmaradt, azt károk fejében ma vitték
 76 4 |                   Hogy ott nem hagytad, azt jól tevéd - szóla Tengelyi,
 77 4 |            szóla Vilma hozzá simulva -, azt te nem teheted.~- S ha nem
 78 5 |           cigány mosolyogva -, magam is azt gondolám eleinte, ki tehet
 79 5 |           visszatartóztatni nem hagyod, azt legalább, hogy ennyi veszély
 80 5 |            dologhoz nem tartozván, csak azt említem, hogy házát egyik
 81 5 |                 ki még kétkedett volna, azt Nyúzó szolgabíró s Kenyházy
 82 5 |                volna tõlünk, utódaiktól azt kívánni, hogy isten által
 83 5 |                 nincs itt, de itt volt, azt elhiheti nénikém; mikor
 84 5 |          találva szót, mellyel a fiúnak azt, mit apjáról mondani akart,
 85 5 |                senki a másik oldalon?~- Azt parancsolta a teins úr,
 86 5 |                fõbíró -, aki agyonlövi, azt én verem agyon. Azon szatiszfakciótól,
 87 5 |                alkalmat arra, hogy neki azt, mit közönségesen egy kis
 88 5 |                s azok rég áthágattak.~- Azt meg fogjuk látni - ordítá
 89 5 |                 akadtok. Aki ellentáll, azt kössétek meg, majd meglátjuk,
 90 5 |                helyeiken, ki még mindig azt reménylé, hogy Violát itt
 91 5 |             udvarból egy kocsis jött, s azt kiáltá, hogy az alispán
 92 5 |                szérûk felé tolult, hogy azt, mi a közállományt legközelebbrõl
 93 5 |         befogadták szegény feleségemet, azt isten fizesse meg nekik,
 94 6 |            egyért irigyelhetném, ha ti. azt, mit a sors magunknak is
 95 6 |           vagyunk, s nem tudunk akarni, azt mondják legalább, s meglehet,
 96 6 |           lesznek, érkezésök szép lesz, azt látnunk kell.~- Hát gondolod,
 97 7 |               találni - mert részünkrõl azt hisszük, hogy az úgynevezett „
 98 7 |            megye közönségének egy része azt hivé, hogy kapitánya csöppel
 99 7 |             nála - oh, közönség - ismét azt találák sokan, hogy kár
100 7 |                kártyán el is vesztette.~Azt hinné talán valaki, hogy
101 7 |             néven vennünk, hogy házában azt teszi, mihez közgyûléseken
102 7 |             mint azon népszerûség, mely azt majd egy, majd más alispánra
103 8 |               étvágyát ébresztené, csak azt mondom, hogy a lakoma, melyben
104 8 |                van, valahogy ne gondold azt, hogy ezen szép egyenlõségi
105 8 |                 erõltett betyárságában, azt tagadni nem akarjuk, annyival
106 8 |           hívtelen mással tartózkodott, azt mint Menelaus ne fogadná
107 8 |               talán sértve látná - csak azt mondhatom: hogy ha nem is
108 9 |            politika között. Én legalább azt tapasztaltam, hogy valamint
109 9 |            megengedni méltóztatnának... azt bölcs olvasóim át fogják
110 9 |          legtöbb szavazata van, de...~- Azt akarja mondani, teins úr -
111 9 |                csatamezõn, vérrel tudja azt megõrzeni a békés tanácskozás
112 9 |                nemzetiséget, de akarjuk azt is, hogy a szabadság, habár
113 9 |               volna, ha Bántornyiék nem azt hirdetnék a nemesség között,
114 9 |                alatt találták föl.~- Én azt mondom - szólt hangosabban
115 9 |               helyesen történt.~- És én azt, hogy nem helyesen - kiáltott
116 9 |                stb., mely okoknál fogva azt indítványozom, hogy minden
117 9 |                most javíttatják ki, úgy azt sem veheti senki rossznéven,
118 9 |              elõlegezendõ, az pedig, ki azt aláírá, termésének egy részét
119 9 |          megvetõleg vállat vonítva csak azt válaszolta, hogy ahol pénz
120 9 |              hosszas leírása után talán azt reménylik, hogy a vacsora
121 10|             nagyobb gyönyör, mint midõn azt, mit úgyis tudunk s mi szívünket
122 10|             egész kiterjedésben élvezte azt.~Etelkát s Vilmát a legszorosabb
123 10|                megengedem mindezt, csak azt ne monda, hogy szeret.~-
124 10|                 hogy akkor csalódtam, s azt gondolom, hogy Ákos szegény
125 10|               használnák.~- Liptákné is azt mondja. De nem képzelheted
126 10|               óra múlva; mire az üveges azt felelte, hogy majd a cselédházba
127 10|           ügyetlenül viselé magát, hogy azt alig nyithatá föl, mely
128 10|                ki, hogy el ne feledjem, azt üzenteti Etelka kisasszonynak,
129 11|              szinte nem voltak ünnepei, azt olvasóim gondolhatják; miután
130 11|               ritkábbak-e még azok, kik azt, ami kedvök szerint történt,
131 11|                 mondhatjuk. Vannak, kik azt magyarul „kommoditás”-nak
132 11|                 egész megyében, semhogy azt különösen említeni szükséges
133 11|           mindig körültekintett, mintha azt nézné, nincs-e valaki közelében,
134 11|                 innen ered a szó.~- Épp azt akarám mondani, olyan valami
135 11|                 ahol az emberek isznak, azt politikai dinner-nek nevezik.
136 11|              isznak s családjáért, mert azt tisztelni kell. A kormányról
137 11|            hasztalan fáradtál, a jámbor azt hiszi, hogy egy falusi jegyzõ
138 11|            jeleneten csudálkoznak, vagy azt valószínûtlennek tartják,
139 11|            tartják, önigazolásomra csak azt mondhatom, hogy az egész:
140 11|          Ellenségei tehát, mint mondám, azt állíták, hogy e beszédek
141 11|               mely mezõiden legel, s ki azt elõdbe vezeti - itt Sóskuty
142 11|           elmondja beszédemet, s én, ki azt fáradságosan készítém, holnapután
143 12|               volna eltakarva úgy, hogy azt csak azok, kik kocsin jõnek,
144 12|          egészen másként mutatkozik, ha azt télben mezítláb, mint ha
145 12|             nélkül jelenünk meg.~- S ön azt hiszi - szólt a fõispán
146 12|               mindig rossz néven veszi, azt mondják, hogy oly választás,
147 12|                elmentem, egy vezetõ épp azt vitatá, hogy Veszõsyt fõbírónak
148 12|               mindig részeg, s folyvást azt vélve, hogy a feketékkel
149 12|              nagy tekintély, egy helyen azt mondja: kortársaink tudatlanságát
150 12|                e rendkívüli pirosságból azt következteti, hogy õk pongyolában
151 12|                  Ön csalódik bennem, ha azt hiszi, hogy az embert külsõ
152 12|         csábítsa; s azért szárazon csak azt felelé:~- Ha, mi tõlem kívántatik,
153 12|           használhassák, inkább elássák azt, mint hogy uzsorára kiadják
154 12|                 jusson; s a jegyzõ csak azt válaszolá, hogy miután õ
155 12|                 Tengelyi - oh, ki bírná azt lefesteni méltó ecsettel!
156 12|               Tengelyi, kitárva keblét, azt, mi lelkének annyi éveken
157 12|    elkedvetlenedve visszavonultak, vagy azt szerénységbõl nem keresék.
158 12|                barátom! ha helyzetemben azt tehetném, mire szívem int,
159 12|               meggyõzõdésemhez, semhogy azt, mit mások eszméik létesítéséért
160 13|             szükségünk rád; elvégzem én azt magam is...~- Ne bolondozzék
161 13|                 nem úgy csinálnak, hogy azt minden bolond, kinek kulcsa
162 13|             fortélyt?~- De Cifra bácsi, azt nem oly könnyen fogja megtudni.~-
163 14|                elõl, a helvéteknél csak azt találta, mit a rómaiaknál
164 14|              Ákos jöttében megegyezett, azt azok, kik Tengelyinek önházában
165 14|                 minden úgy legyen, mint azt a háziasszony kívánhatja,
166 14|                  gyenge asszony tettem, azt Ákos nem tenné, mikor példánkon
167 14|          boldogságunk, attól jön, kitõl azt pirulás nélkül elfogadhatjuk,
168 14|              ménkõ hullna az égrõl, hát azt hiszi, Ákos úrfi nem jönne?
169 14|                el a világon.~- Magam is azt hiszem, hogy eljõ - monda
170 14|                tûzhelynél.~Nem fogom én azt, mit Vilma e pillanatban
171 14|               növendékének ez ízben még azt is megbocsátá, hogy neki
172 14|                 könnyekbe lábadt, mikor azt a két gyereket láttam; ki
173 14|                 Ákos, megragadva kezét, azt ajkaihoz szorítá: - Nevezzen
174 14|                vala gyõzõdve, mint hogy azt, ki maga sem kívánt egyebet,
175 14|                 angyal; de ha valamirõl azt hiszi, hogy elveivel ellentétben
176 14|          meggyõzõdésével össze nem fér, azt sohasem érném el tõle.~-
177 14|             lovagolni.~- Mit tegyek, ha azt akarom, hogy látogatásom
178 14|              fogok atyjával.~- Ne tegye azt - szólt Vilma kérõ hangon -,
179 14|               veled oszthatom; átok, ha azt magánosan kellene elviselnem,
180 15|           ünnepély színhelyére hurcolá. Azt mondják, hogy magasabb állásúak
181 15|           másképp lehetne nevelni, mint azt tesszük? Sõt még megyei
182 15|             rendetlenséget - vagy, mert azt, mi rendesen történik, rendetlenségnek
183 15|              illeti, igen csalódnék, ki azt ott keresné, hová a szomszéd
184 15|               felolvasva, megmagyarázva azt mindennek, kivel csak találkozott.
185 15|             Macskaházy kezeit dörzsölve azt mondta neki, hogy az akciák
186 15|       teljesítjük e parancsolatot. Vagy azt hiszi kegyelmed; ha nem
187 15|               már reumatizmusom? És még azt merik mondani, hogy a megye
188 15|             titkos szavazás.~- Magam is azt hivém - vágott közbe az
189 15|                ember nem nemes, s midõn azt kötelességem szerint bejelentem,
190 15|         záradékkal, vagy legalább, mint azt Werbõczi I. rész 6. címében
191 15|              kívántatik -, lássa ön, ha azt teszi, most nincs baja.
192 15|           fõügyész, fejét hajtogatva.~- Azt parancsolja - folytatá a
193 15|         irományait sohasem láttam, csak azt tudom, hogy nemessége a
194 16|    szerencsétlenség után a házhoz jött, azt nem hagyá el, s a feltört
195 16|           irántam viseltetett; ki fogja azt visszahozni? Ki fogja nekem
196 16|           tiszteletes úr s a nótáriusné azt hiszik rólunk, hogy legnagyobb
197 16|                 angyalom, s néha szinte azt hiszem: a szegény embernek
198 16|         mindinkább lelkesülve Zsuzsi -, azt hittem, hogy boldogabb nem
199 16|             mindig féltem, ámbár férjem azt mondta, hogy míg kötelességének
200 16|             fiának sem. Mire a hajdú is azt mondta, hogy maga sem cselekednék
201 16|               volt, megbosszankodott, s azt üzené a szolgabírónak: az
202 16|           történetet, noha a jelenlevõk azt ismerék, mint sokszor cselekszünk,
203 16|                 el, Erzsébet asszonyom, azt, ki így szeretett, nincs
204 16|                 az irományok, melyekkel azt tehettem, elrabolva. Szegény
205 16|               inkább bánatodat, mellyel azt gyermekeid miatt viselnéd;
206 16|              benne találhatunk.~- Ismét azt fogod mondani, optimista
207 16|               nyájas hangon a lelkész - azt hiszed, szegény prédikátor
208 16|                  Viola csak vak eszköz, azt elhiheted, mert az alávalósággal
209 17|               elõbb mondani?~- Hát csak azt akartam mondani - válaszolt
210 17|                 Ákos bámulva.~- No, hát azt a kicsiséget, a lövést.
211 17|         szomorkodni, teins uram. Isten, azt mondják, valamennyi asszonyt
212 17|            huszár által neveltetett: de azt legalább bizonyíthatom,
213 17|        egyesülésünket eltûrik, de értem azt, mely szívbõl jó, s mégis
214 17|                fájdalma érzetében teszi azt. Boldogsághoz két lény szükséges,
215 17|                egymást, az ember szinte azt hinné, osztályos atyafiak.
216 17|                vagy õ maga félthetné.~- Azt mondják mindenfelõl - válaszolt
217 17|           mívelt fiú volt; s az emberek azt hiszik, hogy Vándory õt
218 17|              fogai közt morogva, hogy õ azt már eddig tízszer is felrakta
219 17|      bõbeszédûsége tetszett, s ki talán azt hivé, hogy a gyermek, mert
220 17|           rejtélyt mondván neki, õt, ha azt feloldani nem volt képes,
221 17|         korántsem vala oly kitûnõ, mint azt vártuk. A természet, mely
222 17|                  mint fölötte dolgozik, azt hivé, hogy inkább sebésznek,
223 17|              van?~- Tökéletesen.~- Csak azt sajnálom, hogy elõbb nem
224 17|           huszár.~- Hallgasson kend, én azt mondom - szólt az orvos
225 17|           természet gyógyította meg. Mi azt jobban tudjuk; miért tanultunk
226 17|           beszéltem elõbbi orvosával, s azt mondá, hogy miután a betegség
227 17|        megtámadás erõsebb vala, semhogy azt sebészünk még tulajdon betegétõl
228 17|                 Kálmán nevetve -, de én azt se foghatom fel tulajdonképpen,
229 17|              dolgokról szólni nehéz; de azt csak nem fogja tagadni senki,
230 17|       tekercsbõl egy pálca kivétetik, s azt például János bizonyos módon
231 17|               Hát én - felelt ez - csak azt hiszem, hogy a homopatica
232 17|               nem érte el végsõ napját, azt megtartja, ha száz doktort
233 17|               de reám számolhat.~- Hisz azt hallám - szólt Rétyné, s
234 17|          Majdnem világosan mondta.~- És azt hiszed, hogy a rablást Viola
235 18|               noha alig tudjak, lehet-e azt tulajdonnak nevezni, mi
236 18|               pápista földesasszony, ki azt részbirtoka mellett felállíttatá,
237 18|            szemeit a szólóra szegezve - azt mondják pedig, kend is ott
238 18|             mondtam neki egy szót, csak azt ígértem, ha Violával valamikor
239 19|  szorgalmatosabban követtetett is, mint azt a jobbágyok talán kívánták:
240 19|               mindenki látá, miként itt azt teheti, mihez éppen kedve
241 19|                 mit kebleikben érzenek, azt ki sem köphetik, anélkül
242 19|                 szereti, haj! haj! haj!~Azt az ördög elviheti, haj!
243 19|           szinte nemes haragra gyúlva - azt a Görögi Vincét, jöttment
244 19|            keserûség vala látható, mely azt józan állapotában jellemzé -;
245 19|             parancsol, s az ember aztán azt teszi, amit akar; látod,
246 19|            szólt a fõbíró gondolkozva - azt hittem, nem is tudják, hogy
247 19|             vállvonítva.~- Talán bizony azt hiszed, hogy részeg vagyok -
248 19|                 szereti, haj! haj! haj!~Azt az ördög elviheti, haj!
249 19|                 szereti, haj! haj! haj!~Azt az ördög elviheti, haj!
250 20|               ha nappal lenne, mindenki azt hitte volna, hogy a fõbíró
251 20|           zsivány- s kísértetbandáktól; azt hivém, végre feltaláltam
252 20|               több boldogság, mint hogy azt szerencsétlen helyzetökben
253 20|                suhantva ostorával, csak azt válaszolá, hogy: - Nincs
254 20|             iparkodott, e panaszra csak azt mormogá: hogy az út, melyen
255 20|                olyanok tudták, kikre ha azt felfödözik, akasztófa vár.~
256 20|              töltsön be, s ki ezt érzi, azt egypár kedvezõ bírálat,
257 20|            langy esti szellõrõl énekel: azt bámulhatjuk hideg magasságában,
258 20|               hogy erõsebben hathasson, azt, mi a mûvésznek legdrágább,
259 20|           kritikus kifogásokat tehetne, azt az embernek bámulni kell,
260 20|                puskát s patrontáskát, s azt hittem, meg tudok élni,
261 20|               az erdõben, és Viola sem, azt elhiheted.~- Mit bánom én -
262 20|     elkerülnének inkább.~- Ej, nem kell azt hinni soha - mondá Rácz,
263 20|          hatalmat, csak embereknek adta azt. Ki hinné, hogy a virág,
264 20|                 ki az oldalhoz közelít, azt lõdd le, kilõhetsz egyszer
265 20|               kell tartani az egészt.~- Azt se bánom - mondá a kommisszárius
266 20|                   Lehetetlen! ki mondta azt, hogy lehetetlen? - kiálta
267 20|             senki sem mozdult, mindenki azt kezdé gondolni, hogy mint
268 21|               kezébõl; mi volt azonban, azt nem mondhatná.~Viola, mióta
269 21|             ehhez semmi köze, vagy hogy azt sem tudja, mily írásokról
270 21|                õrt álló hajdútól, kinek azt beszélé, miszerint éppen
271 21|                emberek ehhez?~Peti csak azt válaszolá, hogy nem szólt
272 22|          megszerezhetõvé válik, s minek azt köszönhetjük, hogy a népszerûség,
273 22|            érdemes tiszttartó fáradott, azt nem lehet tagadni, sõt annyi
274 22|                leveré reményeit, s csak azt jegyzé meg, hogy Viola talán
275 22|                ahhoz semmi közünk; csak azt kérdjük, zsivány-e és hogy
276 22|                   szóla a másik -, csak azt sajnálom, hogy azt a kettõt
277 22|                 csak azt sajnálom, hogy azt a kettõt ott nem akasztják
278 22|         nyomorult ne szenvedjen sokáig. Azt mondják, ha a hóhér nem
279 22|                 elveszté -, hát én csak azt hiszem, hogy valami cigány
280 22|               csak nem szólna így vele; azt még te sem tetted volna,
281 22|          keresztkomájának testvéröccse, azt mondta, hogy akasztani mindég
282 22|                s hogy életrevaló jegyzõ azt négy perc alatt, minden
283 22|              elbámulva - és Völgyesy úr azt nekem mondja, a megye legidõsebb
284 22|                jöhetett, nyugodtan csak azt jegyzé meg, hogy tekintetes
285 22|         feladata a közönséget meglepni, azt kívánhatnám.~- Duo testes
286 22|            fõbíró egyet köpve örömében, azt meré állítani, hogy hosszú
287 22|             összebeszéltek.~- Csakugyan azt hiszi Völgyesy úr - mondá
288 22|               szólunk, oly fontos, hogy azt, ki esze fitogtatására e
289 22|            miért nem akadályoztatta meg azt?~- Igazság; csalódol, Nyúzó
290 22|                   Nem nevezte meg, csak azt mondta, hogy hatalmas emberek.~
291 22|               Az utána jövõ kovács csak azt bizonyítá, hogy midõn a
292 22|       statáriális sedriához visszajött, azt referálta, hogy egy helyett
293 22|                a szolgabírót kiszidták, azt hiszem, talán kasszálták
294 22|        kényszeríteni véleményemet, csak azt mondom, bizony kár, ha nem
295 22|                  de hogy felakasztatom, azt nem ígértem meg soha.~-
296 22|             mikor hallottam, hogy nekem azt szántad, akkor én is megesküdtem
297 22|                igaza?~- Hogy végem van, azt jól tudom - mondá Viola,
298 22|              teins urak? Bolond létemre azt gondoltam magamban, hogy
299 22|               nem tartozik ide; én csak azt mondom, hogy az írások nálam
300 22|             ellenem, ám legyen, én csak azt mondom, hogy kihoztam magammal.~-
301 22|                  de a többiek mind csak azt mondták, hogy mikor kijöttem,
302 22|       Macskaházy Zátonyinak. - Tengelyi azt beszéli, hogy nemességi
303 22|              másik, fejét hajtogatva.~- Azt csak nem fogod mondani! -
304 22|                 én loptam el?~- Én csak azt mondom, hogy az írásokat
305 22|            különös - mormogá Kislaky.~- Azt a teins törvényszék csak
306 22|        legkisebb sértés követtetnék el, azt õ nemcsak a vármegyénél,
307 22|               miatt a megyében mindenki azt mondá, hogy a tiszaréti
308 22|         kérdéseket intézzek hozzá. Kend azt mondja, hogy mikor a kunyhóból
309 22|             hajdúk meg a parasztok mind azt mondják, hogy a teins urak
310 22|                 s a rabhoz fordult - ha azt hiszed, hogy írásokat hoztál
311 22|               el a tekintetes fõbíró úr azt, mit Violától elfogásánál
312 22|            Macskaházy úr hatalmas urak, azt tudom; de én istenem elõtt
313 22|                az árvák iránt. De, mert azt kérdezik, mi oka lehetne
314 22|           írásainak eltitkolására, csak azt mondom; hogy a tekintetes
315 22|                egész történetét, miként azt olvasóim tudják, azon pillanattól
316 22|                keverni nem akarván, sem azt, hogy midõn Tiszaréten üldöztetett,
317 22|               mondá, hogy igen.~- Viola azt vallotta - szóla Liptáknéhoz
318 22|       szemtelenebb hazugságot? Az egyik azt mondja, hogy a rablási szándékról,
319 22|               tenni elmulasztott. A rab azt állítja, hogy üldözése alatt
320 22|            menjünk tovább. Kitõl kaptad azt a hírt, hogy az üveges zsidó
321 22|                 rablást szándéklanak?~- Azt nem mondhatom - válaszolt
322 22|               nyugtalanul Viola -, csak azt mondtam: tudtam, hogy a
323 22|                Nem, nekem más mondta.~- Azt neked ördögöd súgta meg,
324 22|                 maga volt.~- De a zsidó azt mondja, hogy te követted
325 22|              Lisippus aranyának állítja azt, mit drága pénzen mint olyant
326 22|               órára van szükségem, hogy azt jegyzeteimbõl annak rendje
327 22|                magyarsággal írott, mint azt a teins úr csinálná, elég
328 22|                 kérdé Sóskuty bámulva - azt, hogy a nótárius irományait
329 22|              orvosságot javasolt volna, azt is felírná kegyed?~- A dolgok,
330 22|            régen vár; az udvariasság is azt kívánja, hogy siessünk.~-
331 22|              érzi, s mikor látjuk, hogy azt félóra alatt nem végezheti
332 22|                az irományok hitelessége azt úgy kívánja; s ha ez nem
333 22|       törvényszék többsége úgy kívánja, azt éppen nem ellenzem, legalább
334 22|               fel, hogy bosszút álljon, azt mindenki meg fogja ítélhetni.~
335 22|                 szavakat emelni, mintha azt egy hatalmas, éppen most
336 22|           állításainak hamisságát, mint azt a teins törvényszék elõtt
337 22|       végighallgatva minden okait, csak azt válaszolá, hogy senki a
338 22|                akarja teljesíteni, mint azt a többség kívánja. Majd
339 22|            óriási szerencsétlenség érte azt, kinek hibás testalkotást
340 22|               sikerhez nem vezethettek, azt olvasóim közül legalább
341 22|            Zátonyi mindig mérgesebben - azt, hogy a tekintetes törvényszék
342 22|          magának tapsolt.~Völgyesy csak azt jegyzé meg, hogy az eset
343 22|              székén, mint hóhér fogadta azt, kirõl ítélnie kellene.~-
344 22|                közül, mint sokan, talán azt hivék, hogy gorombaság s
345 22|               mindenikünket eltölti, ha azt, mit régen szívén hord,
346 22|                akar rajtam, kérem, csak azt vigye ki, hogy szegény feleségemet
347 22|                 nem mondva, mindig csak azt kéré, hogy az egész holnapig
348 22|           Kislakyra tevének, észrevevé, azt adá hozzá: hogy Viola ugyan
349 22|        hallgassanak ez ostoba fiúra, ha azt mondta, hogy ne öljék meg
350 22|     kötelességei vannak, és...~- Nem is azt kérem, teins törvényszék -
351 22|           szereti, annyival jobb.~- Hát azt mondtam, hogy õ nem szereti? -
352 22|                  az ítélet Violának, ki azt tökéletes nyugalommal hallá,
353 23|             Kálmán tovább, bámulással - azt hivém, a törvényszék tagja
354 23|              úrfi Fecskéjén jöttem ide? Azt ily fickóra nem bízom.~-
355 23|                 történjenek.~- Magam is azt hittem - viszonzá Völgyesy -,
356 23|        feleletterhe nemcsak azokon, kik azt gonoszságukban tervezék,
357 23|       legfeljebb szavunkat emelve, néha azt is úgy, hogy az istenért,
358 23|       meglátszik - a bíráknak egy része azt személyes érdekbõl kívánja.~-
359 23|            hazajöttem. Miután gulyásunk azt mondá, hogy Violát nem látta,
360 23|              kérdé Völgyesy érdekkel.~- Azt még nem tudom - válaszolt
361 23|              midõn a szobából kiment -, azt se bánom; derék fiú, úgy
362 23|                 elmondok mindent.~- Hát azt gondolod, hogy a szerencsétlent
363 23|              szóltam semmit, hanem csak azt mondtam a tiszttartónak,
364 23|           nyugodtan - édesanyjánál van, azt a teins úr megszerzi, ugye?~-
365 23|          gondolatai között felejtve még azt is, hogy pipája régen elaludott.~-
366 23|               midõn körülöttem mindenki azt mondá, hogy magamat nevetségessé
367 23|             mert Macskaházy s a többiek azt kiabálák, hogy ha Viola
368 23|          cseppet sem, ha az egész világ azt mondja is: Viola megmentése
369 23|                embertelen törvény, mely azt rendeli, hogy egy szegény
370 23|               nem látom át, miként...~- Azt bízd rá - szakítá félbe
371 23|            rendén, törvényesen tehettem azt, s most, hogy hibámat jóvá
372 23|       asszonynak szenvedélyességét. Már azt is, mit a tisztújításnál
373 23|              valaha megbocsátani!~- Ami azt illeti - szólt Kálmán nyugodtan -,
374 24|               ritka népünk között, mint azt olvasóim talán gondolják. -
375 24|             isten nekem is gyermekeket? Azt mondják, mert nem volt feleségem.
376 24|                 senki sem lehet részeg, azt mondom én, és punktum.~-
377 24|                 háborúba is volt, mégis azt mondja, soha ily sokáig
378 24|         palackjából egy kortyot nyelt s azt elõbb a hajdúnak, azután
379 24|         alszanak.~- Add ide még egyszer azt a palackot, még mindig fázom -
380 25|              alispánnak az úrfi sebérõl azt írá, hogy az egész, Serer
381 25|             nézhetett volna, hihetõképp azt látná, hogy Kálmán itt épp
382 25|                  s éppen mert Rétynének azt hazudta, hogy az irományok
383 25|                lép fel, s miként teheti azt, oly esetben, midõn a gonosztevõ
384 25|                 ha apámmal szólok.~- Ha azt akarod, hogy az irományok
385 25|               el vagyok határozva, hogy azt továbbra halasztani nem
386 25|               egyebet... ne tagadja meg azt fiától!~Az alispán nem vala
387 25|              világot?... S tudod-e csak azt, szívednek mily szükségei
388 25|            igénylünk; ami még hibáznék, azt ifjú képzetünk pótolja...
389 25|             bennem is, ki áll jót, hogy azt, bár mindenben tanácsait
390 25|               anélkül, hogy élete végén azt, mit elért, haszontalannak
391 25|       nagyravágyás nem bántott soha; de azt érzem magamban, ha valaha
392 25|              teheted; anélkül... semmi. Azt hiszed, valaha alispánná
393 25|               meg fiát, mint ez apjának azt magyarázhatta volna meg,
394 25|       megszólított zavarodtan -, s Ákos azt mondja, hogy... azaz a jelen
395 25|                 a szólóra, - ha az úrfi azt hiszi, hogy e házasságban
396 25|                 nélkül leszek kénytelen azt tenni, mire magamat, mint
397 26|              lelkész barátjának elmondá azt is, hogy Ákos apai házától
398 26|                teljesíté e kérést, mint azt közönséges szigorúságától
399 26|                ki vagy vesznek el, mint azt a helyzet, melybe állíttattak,
400 26|          tulajdonaitól levonjuk, mintha azt azokhoz hozzáadjuk. Egyébiránt
401 26|                céljánál látja magát, én azt hiszem, joggal lehet jókedvben.~-
402 26|                  holnap felakasztják? s azt hiszi nagysád, a zsivány,
403 26|                anélkül, hogy egy percig azt hinné, hogy seprõn a Szent
404 26|                 több bajba került, mint azt elõre láthattuk; mennyi
405 26|         igazságos tehát, hogy...~- S ön azt hiszi, hogy ezen szemtelen
406 26|                 Nem emlékezik-e, miként azt mondta, hogy az irományokat
407 26|             ügyvéd kacagva -, s nagysád azt most kérdi tõlem? Hát csak,
408 26|                 Nagysád ellenállhatlan, azt tudja mindenki.~Az alispánné
409 27|               befolyásom oly nagy, mint azt az emberek hirdetik. Sokan
410 27|               annyira jellememmel, hogy azt rólam józanul feltenni nem
411 27|          asszony vállat vonítva -, csak azt tudom, mit férjem mond,
412 27|                 elõbbi -, ha úgy volna, azt hiszi, ide jõnék én magam,
413 27|                  mennyit fáradtam, hogy azt... de nem tartozik a dologhoz,
414 27|                 egy csomóba tartotta, s azt elvitték. Ha valamit tud
415 27|          bámulva.~- És miként tudnám én azt? - válaszolt a másik nyájasan -
416 27|               nem tehet?~- De ki mondta azt, hogy nemességök visszanyerésére
417 27|               türelmetlenül.~- Hát csak azt - válaszolt a másik mosolyogva -,
418 27|               szörnyû baj reá nézve, ha azt kellene bebizonyítania,
419 27|               nemességet?... Õ ehelyett azt mutatja meg, hogy soha a
420 27|               mentve van! fõképp ha még azt bizonyíthatja be, hogy valamely
421 27|          nemességi perbe keveredve csak azt mutatta meg, miként apja
422 27|            asszonyom, igen csalódik, ki azt hiszi, hogy a nemesség bebizonyítására
423 27|                 midõn belelépni készül, azt hiszi, hogy feljebb kell
424 27|                 így...~- Ha fiskális úr azt hiszi - szakítá félbe Tengelyiné
425 27|              öröm, mit tudom én?!... de azt a való szerelmet, lássa,
426 27|               érzékennyé változtatva -, azt az igazi szerelmet, mint
427 27|                igazi szerelmet, mint mi azt értjük, azt gazdag házban
428 27|          szerelmet, mint mi azt értjük, azt gazdag házban mégsem lehet
429 27|             annyira lehetetlennek, hogy azt néha nem hinné; fõképp ha
430 27|        látszólag hatott reá, ámbár csak azt válaszolta, hogy õ Vilmának
431 27|        fiatalságtól kívánjuk: ki veheti azt rossz néven?... Lássa a
432 27|             engedi. Vannak emberek, kik azt jól betanított paripa- vagy
433 28|                voltak, elszéledve, majd azt beszélték el szomszédaiknak,
434 28|          megveretett s kidobatott, majd azt, hogy Tengelyi az ügyvédet
435 28|                 nevét viseli, nem fogja azt megmocskolni. Ekképp vigasztalva
436 28|                 az ajtó felé ment, hogy azt bezárja.~Ráfordítá a kulcsot
437 28|             mint gondolja, de amim van, azt elviheti. Miért bántana
438 28|               egypár száz forint nálam, azt is elviheti, habár késõbb
439 28|        akaratlanul a fegyverhez nyúlt s azt Violára szegezé; de a pisztoly
440 28|              meg? Tengelyit nevezte, és azt oly tisztán s érthetõen,
441 28|               mindig neheztelve -, csak azt mondom, hogy a fiskális
442 29|    háladatossággal tartozom. Az emberek azt mondják, hogy az írásokat
443 29|              jõni nem merek. Azután még azt is instálom minden alázatossággal,
444 29|            kendtek a gyilkost keresik s azt csakugyan idáig kergették,
445 29|           azalatt az ajtót megpróbálva, azt nyitva találák, szinte bementek,
446 29|                 a zsivány nyoma volt-e? azt biz én nem tudom... és én
447 29|          legnagyobb felgerjedésben - ha azt hiszik, hogy a gyilkos házamban
448 29|              házban mást nem találtunk, azt hinném, bátyám - mondá a
449 30|                 levert állapotban, mint azt elsõ pillanatban talán gondolák.
450 30|               pártolva, esküvés mellett azt állítá, hogy Macskaházy,
451 30|               arra, hogy az ügyvéd csak azt mondta, hogy Tengelyi úrral
452 30|                a gyilkos megfogatott.~- Azt én fogtam - szólt a hajdú.~-
453 30|             rázni kezdé, míg a többiek, azt, hogy a zsidó volt, s hogy
454 30|        szakácsné rázá még mindig fejét, azt súgva az esküdtnek fülébe,
455 30|                 bírta felkölteni.~- Hát azt mondtam - válaszolt a másik
456 30|             elõadjam. Igaz; vannak, kik azt hiszik, hogy bánásmódunkat
457 30|        részrehajlást hánytak szemére, s azt állíták, hogy elõtte zsidó
458 30|                fejét.~- Hívja be valaki azt a szakácsnét - szóla Nyúzó,
459 30|              átkozott zsidó ölte meg.~- Azt én is tudom - mondá Nyúzó
460 30|            állapotomért kérdeznek, s én azt mondom, hogy özvegy vagyok,
461 30|              egymással, s kérem alássan azt is, hogy jól éltünk, s mikor
462 30|              meg, ifjasszony, most csak azt, vajon igaz-e, hogy szegény
463 30|           szakácsné -, követem alássan, azt csak oly bolond mondhatná -
464 30|             kérdezte: ki ölte meg? csak azt mondta... Tengelyi; azután
465 30|                miért írja fel esküdt úr azt, amit mondtam? Ha a teins
466 30|               valamennyien hallották.~- Azt nem is tagadja senki - szólt
467 30|              zsidót ágyához vezették, s azt kérdék tõle: ez ölte-e meg? -
468 30|                 rázta fejét.~- S én meg azt mondom, hogy elõször rázta
469 30|                kiáltott a másik -, mind azt fogják mondani.~- S én az
470 30|                 nem egyezett, s most is azt mondja, hogy a haldokló
471 30|            tekintetet vetve a szólóra - azt semmi esetre sem szakács
472 30|           gyilkosának.~- Én nem mondtam azt soha - sóhajta a szakácsné,
473 30|             ismét elõre jött -, én csak azt mondtam, hogy a fiskális
474 30|               kérdezni nem fognak: csak azt gondolom, hol gyilkosságról
475 30|                voltak egymással. És hát azt mondja szakács úr, még tegnap
476 30|        állítását; a szakácsné pedig, ki azt hivé, hogy Tengelyinek az
477 30|            szakácsné mondja, a nótárius azt esküvé, hogy szegény barátom
478 30|              nem figyel, félhalkan csak azt jegyzé meg az esküdtnek:
479 30|               mondá Nyúzó -, a cselédek azt mondják, hogy a meggyilkoltnak
480 30|                 rendelni méltóztatik.~- Azt jól tették - szólt közbe
481 30|             titkolhatva el borzadását - azt vigyék ki - tevé hozzá erõt
482 30|            érzi-e magát? Mire amaz csak azt kérdé: vajon a zsidó megvallotta-e
483 30|            megnyugodva látszott, s csak azt jegyzé meg: hogy miután
484 30|             helyre tétetett vissza, hol azt, midõn elõször beléptek,
485 30|                is itt találtattak; csak azt nem foghatá fel: ha Macskaházy,
486 30|               neveltetik. Tengelyi maga azt állítá, hogy irományai Macskaházynál
487 30|            iránt tovább szólhatna, csak azt jegyzé meg, hogy az egésznél
488 30|                 kályhalyukban találták, azt nem tagadhatja; ha nem is
489 30|             szerencsétlen ember vagyok, azt gondoltam, ha ezeknek csak
490 30|                  a fõbíró - most persze azt akarná, hogy csak tolvajnak
491 30|                 ha nem te ölted is meg, azt nem tagadhatod, hogy a kályhalyukban
492 30|               reá vetett.~- Ha valahogy azt hiszed - szólt az alispán
493 30|               hangon szólt, s hogy csak azt hallá, miként bizonyos írásokat
494 30|              diadalragyogó képpel átadá azt az alispánnak, ki összecsapva
495 30|          találták, igen valószínû, hogy azt a jegyzõ aznap elvesztette.
496 30|          belsõmben van valami, mi nekem azt mondja, hogy lehetetlen!~-
497 30|                alispánné éles hangon -, azt, hogy ellenségem... s ne
498 31|             tölti, hogy e szerencsétlen azt hihetõképpen csak irományaid
499 31|                 jegyzõ komolyan -, mely azt parancsolá, hogy mihelyt
500 31|                Tengelyi mindezekre csak azt válaszolá, hogy õ az egész