Fejezet
1 1 | szabad a hosszú utcán végig, velök egyenesen a mezõire sétálnom,
2 1 | Csak azt bizonyítják, mit velök bizonyítni akarunk - viszonzá
3 2 | azon emlékkincseket, melyek velök összekötvék, nem pótolhatná
4 2 | cselédekké nõttek, e veregetés velök együtt nõtt), ily földesúr
5 8 | nevetségesnek látszó elõítéletet, de velök azon hitet, mely nélkül
6 8 | elavult történetei, segítve a velök egykorú bor által, mely
7 10| mert e nemes cselekedeten velök nevetni nem akart, vagy
8 12| kocsira tétetik, s most velök járja be a megyét, nem is
9 16| csaknem megfeledkeztem, s velök mentem egész az udvarig,
10 19| óriási mozgalmairól szólunk velök, megvallják alázatosan,
11 20| tehetségeit, ahelyett, hogy velök embertársai legszentebb
12 22| miért a rendes világítást velök nem pótolhatjuk még), hány
13 22| hajdúk behívattak, s Viola velök a szobát elhagyá.~Száz szóvita
14 22| azért rabolta el, hogy magát velök táplálja? mi szinte mentségül
15 25| ideig keresett; úgy, be velök asztalfiókomba, s legyen
16 26| fel Rétyné - s csináljon velök, amit akar; mit bánom én!
17 28| hogy több baj ne legyen velök.~- Mondd ezt másnak - szólt
18 30| a gondolatokkal is... ki velök élni akar, nem keresi fáradságosan,
19 30| tartá meg, mely - arra, hogy velök a kívánt váltókat kicsikarja,
20 30| kerültek is, nem léphet fel velök, anélkül, hogy az ellene
21 32| midõn azokat hallá - ha velök Taksony megye börtöneit
22 33| másképp ezer baja lehet velök.~Tengelyi mondá, hogy ha
23 33| tartozik. Elég bajom van velök. Imrécskémbõl talán lesz
24 33| senki, mennyi bajom van velök, pedig már a legkönnyebb
25 35| csak barátságosan bánjék velök, hogy azokat, kik részvétet
26 37| magával vitte, kik azt, mi velök kétségkívül közöltetett,
27 38| nyelven szólnak is, fog-e velök ugyanazon tárgyakról beszélhetni,
28 38| tapasztalván, hogy Viola velök semminemû cimboraságba ereszkedni
|