Fejezet

 1 2 |            leveleit, tanácsot kért, s rá bízta ügyét. Véletlenül
 2 2 |             nép között, melynek ügyei rá bízattak, annyi népszerûséggel
 3 3 |               észrevevé, hogy a csata rá nézve kedvezõleg fordul -,
 4 3 |              vallani akarna, nem lesz rá ideje; fölakasztatjuk, minekelõtte
 5 3 |              eltûnt -, fejemet teszem rá, hogy ember.~- Meglehet,
 6 4 |          ennek alkotására még nem ért rá nemzetünk.~- Oh, akkor nem
 7 5 | fenyegetõdzött, hogy hajam borzad, ha rá gondolok, s ha az áldott
 8 8 |              az ebéd vége felé Etelka rá se nézett. Hogy mindennek
 9 10|             magának. Én úgy félek, ha rá gondolok.~- Attól hogy igazságot
10 13|     megyeházhoz, le a tömlöcbe, vasat rá, s azután várhat, míg baja
11 17|             hát minél többször rakjuk rá.~- Nem bánom, add ide -
12 17|                néha mosolyogva nézett rá, felkacagott örömében. Mikor
13 20|          faragtam, a vasat Peti verte rá. Ne, te sárga!~Peti nem
14 21|          bizonyos pontig lement, rakj rá mázsákat, s míg terhe alatt
15 22|       contribució fejébe kényszerítik rá.~- Talán nem is akasztják
16 22|    elkövettetett, s melynél vérem, ha rá gondolok, újra felforr,
17 22|          kiragadta, esküvést tehetnék rá. Mindjárt azután magamon
18 23|             Mihelyt mozdul, tíz rohan rá, s egész bátorsága csak
19 23|              át, miként...~- Azt bízd rá - szakítá félbe a szólót
20 28|      egyszerre mi történhetett rajta? Rá akará tolni, zárját, de
21 28|                s mégis éltemet teszem rá, ezt nem követte el senki
22 29|              viceispán fiskálisa bírt rá... én csak a zsidótól vettem
23 30|          szeretem Tengelyit, nincs is rá okom, de minden emberek
24 33|           majdnem százados bûn nyomta rá bélyegét. - Egyike azon
25 33|               magasan, olajt töltenék rá, s lobogna szépen, vörös,
26 35|               tartanak, s nem akadunk rá Violára soha többé.~Völgyesy
27 38|           egymásnak.~- Fejemet teszem rá - mondá Csavargós a huszárhoz,
28 38|               magát, s ha a szerencse rá halmozná minden adományait,