Fejezet
1 2 | foglalatosságiban eljárt, Jónás kiment a hegyek közé cél s ösvény
2 2 | gondoskodását, s még azon héten kiment Tiszarétre, hol õt történetünk
3 7 | látta is, mikor szobájából kiment, mit használt! A kormány
4 10| át, az ajtón melyen jött, kiment; de nem, mielõtt a másik
5 11| föl s alá, nézte óráját, kiment a pitvarra, s ismét bejött,
6 12| hagyjon magunkra.~A titoknok kiment, s kevés perccel utána,
7 12| megszorítá kezét, s miután kiment, sóhajtva néze utána.~-
8 14| künn a nagy síkon tévelyeg. Kiment az udvarra, s a véghetetlen
9 14| nagykendõjét, összefogá bundáját, s kiment. - Most Violát hívom - mormogá
10 14| összetakarítva, a szobából kiment, az anya egy tekintetet
11 15| küldöttség nem kis zavarodására kiment.~- Ez az ember Bántornyi
12 16| fogja Porvárra vinni. Férjem kiment, s megmondta a hajdúnak,
13 17| de mind hasztalan! Végre kiment, s friss jégborítással tért
14 17| valamit morogva fogai közt, kiment.~A barátságos állás, melyben
15 17| Ákos dajkája, a szobából kiment, õ vette karjára, s ha a
16 20| ült a tûz mellett. Viola kiment a kunyhó elébe.~Az éj setét
17 22| ezzel a jámbor háziasszony kiment, hogy vendégeinek elfogadására
18 22| elfogásánál elvettünk.~Nyúzó kiment.~- A kendõben nem volt más,
19 23| tovább, midõn a szobából kiment -, azt se bánom; derék fiú,
20 23| készületekre emlékezve, kiment, s Kislaky pipára gyújtva,
21 24| tartom. - S ezzel a fõbíró kiment, s az ajtót bezárta maga
22 25| találkozott, kezet csókolva, kiment.~A viszony, melyben apa
23 27| látogatni jött, midõn Vilma kiment, s az egész más fordulatot
24 27| Jó, hogy e kedves gyermek kiment - szólt, székét valamivel
25 31| semmit elõttem.~Erzsébet kiment, s rövid idõ múlva leányával
26 32| gravitással bánnak vele.~Az esküdt kiment, s kevés perccel késõbb
27 37| bundáját fölvéve az ajtón kiment, az uraságok büszkesége
28 37| mellém, s takarodjál.~A leány kiment, s Rétyné, bezárva szobáját,
|