Fejezet
1 5 | az, barátom! fõképp mai idõben, de isten meg is áldja érte.~-
2 7 | megye ezeredébõl e veszélyes idõben saját tûzhelye védelmére
3 7 | megvan nagy embere. Mint mai idõben a kávé, úgy, legalább egy
4 14| gondolatnál, hogy Ákos ily idõben künn a nagy síkon tévelyeg.
5 14| csak vigyázóbbá válik, mai idõben annyi gazember van köztünk
6 15| tartassék.~Tengelyi az utósó idõben, miután James úr „public
7 19| emelkedni tudnék, mely újabb idõben legjelesb magyar mûveinket -
8 19| lábaidra, mik nélkül õszi idõben, mint most, az utcán végig
9 19| Violát? Esteledett, s ily idõben ildomos ember - fõképp ha
10 19| Igen, s késõ éjszaka, rossz idõben, mikor becsületes ember
11 20| út, melyen jöttek, sáros idõben, két órával közelebb, s
12 22| megvetõleg -, azonban mai idõben fiatal embereknél megszoktuk;
13 26| ki magát, mint én utolsó idõben, s végre a jutalom pillanatját
14 27| türelmetlenül -, tudja, hogy azon idõben is, melyrõl szól...~- Tudom,
15 27| módja... az úzus. Újabb idõben, hol mindennek magyar nevet
16 28| egészen maga lakik. Az utolsó idõben annyit hallott zsiványokról
17 29| elõbbi.~- Nagy csuda, ily idõben! - válaszolt a révész, bámulva
18 32| itt is történtek újabb idõben dolgok, melyek nemzetünk
19 32| hisz minden börtön újabb idõben annak tekintetik) növendékei
20 33| nem nagy. Sõt néha rossz idõben, ha én szárazon a konyha
21 36| beszélgetés, fõképpen téli idõben, oly tökéletesen kipótolák
22 37| elleneik a lovak által régi idõben e haza iránt tett rendkívüli
23 38| oldalról tanulta ismerni újabb idõben, hogy errõl többé szó nem
24 38| gyûlölség, melyet iránta utolsó idõben mutatott, bírta e nõt kétségbeesett
25 38| nem szolgáltál háborús idõben, hogy megtanulhattad volna.
26 38| melyre anyja az utolsó idõben kényszeríttetett s melyben
27 39| töltött itt - s mert az utolsó idõben történteknek emléke neki
28 39| azzá lettem, ami utolsó idõben voltam; bocsássa meg isten
|