Fejezet
1 2 | anyai nyelven tanulá.~Ne gondolja azért senki, hogy Jónás
2 2 | olvasóim közül untattam, gondolja meg, hogy nem éltem azon
3 3 | Macskaházy.~- S valóban azt gondolja, kedves barátom? - sóhajta
4 5 | vármegye nevében jövök, gondolja meg, hogy elöljárója áll
5 7 | azonban megzavartatott. Ne gondolja senki, hogy az alispán ily
6 11| mindenik saját egyházát gondolja alatta, s nem kompromittáljuk
7 12| annyira, mint excellenciád gondolja - monda a titoknok, ki egyáltalában
8 12| excellenciád csalódik, ha gondolja, hogy ezt rossz néven venném.
9 18| mint kend, Zsuzsi lelkem gondolja, fõképp most restelláció
10 20| mikor az ember legkevesebbé gondolja. Isten neki, ha akarod. -
11 22| isten elõtt fognak számolni. Gondolja meg, ha nem szól, számára
12 22| védelmemre - válaszolt a rab.~- Gondolja meg jól - sürgeté Völgyesy,
13 22| nyugtassa meg magát. Már gondolja meg maga, mi oka lehetne
14 22| vallomás által rágalmazva gondolja, ha - mint magam is hiszem -
15 24| spectabilis, kövesse meg magát, gondolja meg, kivel beszél s hol
16 25| valóját összefûzik. Azonban ne gondolja senki, hogy az alispán s
17 25| elhatároztam magamat; azonkívül gondolja meg, hogy Vilma azok után,
18 25| Igen - folytatá Ákos -, ne gondolja, hogy házitartásomra valami
19 26| Macskaházy elõtt megállt -, gondolja meg helyzetemet, nekem magamnak
20 27| a másik nyájasan - csak gondolja meg, édes Erzsébet asszonyom
21 28| szegényebb ember vagyok, mint gondolja, de amim van, azt elviheti.
22 35| szobában fel s alá.~- De gondolja meg, tisztelt barátom -
23 35| majdnem könyörgõ hangon -, gondolja meg a vád szörnyûségét,
24 35| mindig jó embere volt. Azt gondolja magában: a nemzetes úrnak
25 37| gonosztetteit vallotta meg.~- Honnan gondolja azt kend? - kérdé ismét
26 37| tartalmukat, s talán vádolva gondolja magát. Ki tudja, mire nem
27 38| neje halála reá tett.~Ne gondolja azért senki, hogy e fájdalom
28 39| csókoltatom kezét, s ne gondolja, hogy Viola oly alávaló
|