Fejezet
1 2 | mint a gyöngycsiga egy házi boldogság egész kincsét rejtve. S
2 2 | kedves ápolóját, míg végre a boldogság, melyet egykor anyja ölén
3 7 | vágyódik azon nyugodt házi boldogság után, melyet családi körében
4 8 | ordíthatta el jókívánatait.~Azon boldogság után, melyet kedvesünk látásán
5 14| énekei, lelkében mindazon boldogság, mellyel a szerelem tizenhét
6 14| ábrándjaiban. Lelkét véghetlen boldogság elõérzeté tölté el, melyet
7 14| lehetünk - van-e nagyobb boldogság a világon, mint ez? S Vilma
8 14| ismerünk különbséget. A boldogság, melyet csak képzetünk teremtett,
9 14| pillanatban érzett, leírni, ily boldogság leírására emberi nyelvünk
10 14| szeretet, oly kimondhatatlan boldogság vala kifejezve, hogy Ákos,
11 14| fekszik még köztünk s e boldogság között. Menj, kedvesem -
12 16| beszédre, ha egy kihalt emberi boldogság sokkal szomorítóbb képe
13 17| ahhoz, kit választott, nem boldogság, hanem fájdalma érzetében
14 20| kérdezé: - Nem volna-e ez több boldogság, mint hogy azt szerencsétlen
15 20| nyomai is eltûnnek; azon boldogság felett, melyet keblünkben
16 24| kilocsogá, s a leírhatlan boldogság kifejezését látva, mely
17 24| ennyit üldözöttnek? s mind e boldogság, melyet oly közel, melyet
18 24| lehetõség, s mindeniknél a boldogság helyett, melyet maga elõtt
19 27| látszott, mint a nyugodt boldogság, melyet karjaim között találhatott
20 30| mint gondolataikkal, való boldogság volna élni! Egyéb birtokunkra
21 30| mint ócskákat vissza. A boldogság, mely reánk mennyországban
22 33| én tömlöcben, hol egész boldogság volt lenni. Csupa próbált
23 34| azt bõven megjutalmazá a boldogság, melyet társaságodban élvezék.
24 38| szenvedett, elenyészett a boldogság érzete elõtt, mely lelkét
25 38| nem volna semmi, mit ennyi boldogság után még kérnie lehetne.~
26 38| után még kérnie lehetne.~E boldogság azonban nem tartott sokáig.
27 39| akarok meghalni. - De a boldogság, melyet maga körül látott,
|