Fejezet

 1 5 |     mellétõl elvált, csak keserûség vár reá - lehet-e szomorúbb
 2 6 |          nagyrészint pusztai birtok vár reá, én csak egyért irigyelhetném,
 3 14|            s engem szebb kötelesség vár. Egy szívben, mely szeretni
 4 14|            háziasszony, ki vendéget vár, nem maradhat nyugodtan
 5 14|             hát vállain, ha az, kit vár, mint ezen alkalomnál, épp
 6 14|              akire Vilma kisasszony vár, az eljön, s ha az egyiptomi
 7 15|             minden polgár igazságot vár, s nem talál mást, mint
 8 16|             akkor majd meglátja, mi vár reá. Férjem maga is indulatos
 9 20|           azt felfödözik, akasztófa vár.~E kunyhó, melynek egyik
10 20|             jõjenek, itt jó vacsora vár rájok.~- Gyújtsd meg a mécset,
11 21|      elborzadhatok e világon. Bármi vár reám, csak a szerencsétlenségnek
12 21|       nyugszanak, rám ocsmány halál vár és hasztalan! Tengelyinek
13 22|     fegyveresen fogtak el, reám nem vár más, mint akasztófa, s inkább
14 22|        háziasszonyunk is elég régen vár; az udvariasság is azt kívánja,
15 24| kíméletlenül, mint ki kíméletet nem vár, ragadá meg a belépõt, s
16 30|           mely reánk mennyországban vár, úgy hisszük, nagy részben
17 31|       minden osztályaira szebb jövõ vár, s bár hajam õsz, én még
18 32|          látásától elvonák. - Bármi vár reá ott, hová megy, jobb
19 33|          élte fogytáig tartó rabság vár; s mi lesz akkor gyermekeibõl,
20 36|            hét vala hátra. Künn nem vár senki reá, senki szeretve
21 37|             csak szégyen s büntetés vár reám. Balgatagság volna
22 38|              családjára végsõ ínség vár; ha Zsuzsi közel rokonom
23 38|            jönni minden? s akkor mi vár reá, ki már halálra ítéltetett?
24 38|          tudja soha, mily szerencse vár reá. Öcsém, én csak azt
25 39|        életének legnehezebb csapása vár - s e gondolatoknál ismét
26 39|           mely reájok a törökdombon vár, sõt egyik hõsöm szégyenére