Fejezet

 1 1 |            az ízetlen tréfák, a nem égõ tapló, a nem eléggé sebesen
 2 5 |           kis pálcával piszkálva az égõ szalma között, egy férfi
 3 17|      kényelem, melyet a kandallóban égõ tûz még nevelt, az ifjak
 4 17|           ép kezét, elsietett.~Ákos égõ homlokát fejére támasztva
 5 20| csináltattak, megy ki, a bennlét az égõ tûz mellett elég tûrhetõnek
 6 20|       tréfálsz - mondá Mészáros, az égõ fát megtaszítva lábával -,
 7 20|             a kunyhó hátulsó részén égõ szalma hullt a földre, Viola
 8 20|         félelem nélkül közelgtek az égõ viskóhoz. Így történt, hogy
 9 20|             födele szétvetve, egyes égõ darabokban esett le az erdõ
10 20|             világosságot, melyet az égõ födél elébb minden tárgyra
11 20|          közül veté még itt-ott egy égõ darab vörös fényét körére,
12 21|          látva, hogy egy sem férje, égõ darab fával bevilágítva
13 21|           jutottak eszébe. Mikor az égõ kunyhóból kilépett, annyira
14 22|            rab folytatá:~- Midõn az égõ kunyhóból kijöttem, hol
15 22|      függesztve szemeit. - Mikor az égõ házból kijöttem, el voltam
16 22|       Völgyesy, kalapját feltéve, s égõ arcokkal hagyá el a szobát.~
17 26|           magát a pamlagra vetve, s égõ arcát kezeivel takarva.~-
18 28|      mihelyt hozzájok juthattam, az égõ kunyhóba vetettem, hogy
19 29|             ajtaján a konyhában még égõ tûz kis fénykört terjeszte
20 29|         kiáltott a révész, midõn az égõ darab fa világításánál,
21 33|            a vasrostély elõtt, s az égõ mécsre mereszté szemeit.
22 33|             a vasrostélyhoz szorítá égõ arcait. - Oh, csak közelebb
23 34|             veté magát s szemeit az égõ gyertyákra meresztve szomorú
24 36|   érzelmekbõl még megmarad, csak az égõ gyûlölésben mutatkozhatik,
25 36|        vizet sem kaphatott, mellyel égõ szomját enyhíthetné. Mintha
26 36|        vízért fohászkodott, mellyel égõ szomját enyhítse, ott volt