Fejezet

 1 1 |        embert nem is képzelhetünk? s van-e jogunk azt kívánni a bírótól,
 2 3 |          száz forintot adna, kérdem: van-e ebben valami vétkes vagy
 3 3 |        beszélgetés között elmondja - van-e ebben valami vétkesebb az
 4 5 |             Hát a kert másik oldalán van-e valaki? - kérdé egy óriási
 5 9 |         tiszták, sõt dicséretesek. S van-e, ki rossznéven vehetné,
 6 12|           kételyei, magyar nagyúrral van-e dolga, mert hisz az utolsó
 7 13|        villogó szemekkel a zsivány - van-e valaki a világon, ki õt
 8 14|          mindenét nekünk köszönheti, van-e nagyobb, mint az, hogy mi
 9 14|          annak adósai nem lehetünk - van-e nagyobb boldogság a világon,
10 14|          hiszi, Ákos úrfi nem jönne? Van-e derekabb legény a vármegyében,
11 15|      emelkedés után vágyódjanak - de van-e erre jobb mód, mintha õket
12 15|      fõügyész által váltatott föl.~- Van-e az úrnak királyi adománylevele,
13 16|              szívû, s az asszony - - van-e asszonyi teremtés, ki ily
14 16|               de bízzunk istenben!~- Van-e gyermeked? - mondá, szemeit
15 17|         érthetõbb tréfáira. - De hát van-e abban csak mákszemnyi ész,
16 18|   restelláció után. Ki tudja, otthon van-e már? Igaz, Peti mondta,
17 20|            szinte repülhet. És végre van-e valakinek a világon két
18 21| vigasztalólag -, a szín födve van.~- Van-e bundája? - kérdé a nõ, félig
19 26|      csókolva az alispánné kezeit -, van-e ily asszony széles e hazában,
20 35|              összekötvék; de nem úgy van-e az pénzarisztokratáinkkal
21 36|       elhagyott nyomorúságomban.~- S van-e idõd bosszúról gondolkozni? -
22 37|             e földön bírunk, s nekem van-e valamim, minek veszteért
23 38|              szüleit el ne árulja; s van-e kín ennél nagyobb? Mégis
24 38|             ha ezektõl megfosztatik, van-e valami, mi õt bánatában
25 38|     fájdalmát enyhítenünk nem lehet, van-e a világon ennél kínosabb