Fejezet

 1 2 |           után törekszik, remény, melynél szíve földobog, s ez teszi
 2 7 |         hangászi élvezetünk lesz, melynél, hogy Shakespeare-rel szóljak,
 3 7 | beszélgetésnek oly fordulatot ad, melynél bizonyos akciók elkerülhetlenül
 4 7 |       szükségeseknek tartatnak, s melynél, mint a tapasztalás már
 5 9 |           fekszik az egész munka, melynél, büszkén mondom, kevés kitûnõbb
 6 9 |         így e megye nemessége is, melynél én magyarabbat nem ismerek (
 7 12|      mondják, hogy oly választás, melynél katonai erõ használtatott,
 8 14|          komolyan, de oly hangon, melynél bizodalom tölté el a hallgatót,
 9 17|           azon természeti ösztön, melynél fogva a gyermek azokat,
10 20|           újra, egy határdombnál, melynél át kellett menniök, maga
11 22|           rajtam elkövettetett, s melynél vérem, ha rá gondolok, újra
12 22|          E természetes hajlamunk, melynél fogva a filozóf teóriájának
13 22|           úr csak egy józan okot, melynél fogva ezt kívánja, miután
14 22|            oly férfias tett, szó, melynél könyörületes mosolyra nem
15 23|          tettnek végrehajtásánál, melynél személyes bosszú s alávaló
16 24|         láttak. - A tizenhatodik, melynél életemben jelen vagyok,
17 24|           vitatkoznak, nincs egy, melynél több lárma s keserûség támadna,
18 26|           tûnik ki azon buzgóság, melynél fogva szívén csak családom
19 27|      szívemnek oly kedves vala, s melynél ifjúságom emlékei támadnak
20 28|    ügyvédre oly tekintetet vetve, melynél vére elfagyott - talán lehetne
21 31|   kérhetne!... azon egyenlõséget, melynél fogva az utolsó kortes a
22 31|     írásmódján mondatott el, azaz melynél a lehetõségig sok mindenféle
23 35|     társaikkal maradni szoktak, s melynél fogva a gonosztetteknek
24 38|       annyiszor megpihent, a kút, melynél talán kedvesével elõször
25 38|       hagyja magát. A gyenge kéz, melynél gyermekét vezeti, egyszersmind