Fejezet

 1 1 |          Tengelyit Vilma leányáról kérdezé, látta, meggyõzõdhetett:
 2 11|        reggelt kívánt vagy az órát kérdezé, szinte ezen vigyázattal
 3 18| veszedelemben forog, remegõ hangon kérdezé: - Mi történt?~- Még eddig
 4 20|        láthatárán, s remegõ hangon kérdezé: - Nem volna-e ez több boldogság,
 5 21|         ragadtattak el, s többször kérdezé azokat, ki õt felváltva
 6 22|           Hát mi az a statárium? - kérdezé az asszony.~- Mi? hát a
 7 22|          nem akasztja fel senki? - kérdezé ez kíváncsian tovább.~-
 8 22|           ha mégis megtörténnék? - kérdezé a kis asszony tovább.~-
 9 22|   üldöztetett, hol tartózkodott? - kérdezé Macskaházy tovább.~Viola
10 22|           kiküldve a törvényszéket kérdezé: - Láttak-e valaha szemtelenebb
11 22|       történni fog.~- És miként? - kérdezé ez tovább.~- A zsidó s Cifra
12 22|          Nincs más mondanivalód? - kérdezé Macskaházy.~- Nincs.~- Talán
13 22|        együtt lehet. - Vége van? - kérdezé a kijövõt.~- Még nincs -
14 22| történhetik meg.~- És miért nem? - kérdezé Zátonyi bámulva - nekem
15 23|           kaptál? az alispántól? - kérdezé a másik.~- Nem - válaszolt
16 23|    Macskaházy túlvitt óvatosságból kérdezé: jó matériából épültek-e
17 26|              Hát kend is elmegy? - kérdezé a másik sóhajtva.~- El biz
18 27|          teins úr gyermekeimnek? - kérdezé ismét szárazabban Erzsébet -
19 29|        látva senkit, türelmetlenül kérdezé, ki által háborgattatik?
20 29|     udvarra lépett, s erõs hanggal kérdezé: mit akarnak itt? Ferkó
21 30|           ne zavarja; s emezt újra kérdezé: - Tisztán emlékezik-e,
22 30|          szakács õt gyilkosa iránt kérdezé, de hogy bizonyosan csalódott,
23 32|          három-négy hang egyszerre kérdezé: a nótárius útközben mit
24 36|           kívánságát, s ha a beteg kérdezé: ki küldte õt hozzá? - ismét
25 38|      fiatal pajtásával kibeszélte, kérdezé, a gulyás nem tudott semmit.