Fejezet

 1 1 |         soha a jó ösvényrõl el nem tért” - kedvesebb volt, minden
 2 2 |           hajlandóságnak oly tágas tért nyit, annyival kedvesebb
 3 2 |          haragtól lángoló arcokkal tért vissza lakába, esküdve,
 4 2 |       szegényebben, mint kiindult, tért vissza kétévi fáradozás
 5 2 |            komorabban, mint máskor tért házába. De midõn a kapunál
 6 3 |   leányától vezetve szerény lakába tért.~ ~
 7 8 |      akarva emelni, Kálmán magához tért bámulásából, s védni kezdé
 8 17|    felsóhajtott, s ismét hallgatva tért vissza székére; míg János,
 9 17|      kiment, s friss jégborítással tért vissza.~- Hisz éppen most
10 17|          emlékpénzzel s kereszttel tért vissza a háborúból, s Taksony
11 20|      gyepet elhagyva az országútra tért, s kit e hazában õszkor
12 21|           21~Mikor Violáné magához tért s követõivel az ütközetnek
13 24|  meghallása után ismét eszmélethez tért, nyugodtabb vala, mint,
14 24|          kamara elõtt álló õrökhöz tért vissza, kiket bosszúságára
15 24| sligovicával s egy darab kenyérrel tért vissza.~- Látják kendtek -
16 25|             s mint a gyermek míg a tért, mely õt egyes tárgyaktól
17 29| elhagyottnak látszott, a fa alatti tért száraz levelek takarták.
18 29|   kerítésen, s azon meggyõzõdéssel tért vissza, hogy a gonosztevõnek
19 31|          rövid idõ múlva leányával tért vissza a szobába. A szépségnek
20 34|      legközelebb állt, még elõtted tért vissza hazájába. Volt idõ,
21 36|        találjuk?! Engedtünk-e neki tért, hol e nemesebb érzelmeket
22 36|          elmaradt, s a rab magához tért. Felgyógyulásához nem vala
23 36|       átmehessen, s csak eszmélete tért vissza rövid idõre, mint
24 36|          szokott, s ha azon hírrel tért vissza, hogy Vándory mégsem