Fejezet

 1 17|   csakugyan nem volt igazsága. Serer úr mindent érdemelhetett
 2 17|      ûz, s ezek közé tartozott Serer is. Mint nevérõl láthatni,
 3 17|   követé eldõdei nyomdokait. A Serer család, mennyire csak történetét
 4 17|       vagy tudósnak, vagy mint Serer, borbélynak született, annak
 5 17|       özvegye, ki egyszersmind Serer fõnökének testvére volt,
 6 17|      javallanám senkinek, hogy Serer úrhoz másképp szóljon. A
 7 17|      szép, nagyon szép - szólt Serer, midõn a borítást vigyázva
 8 17|       feldserre nincs szükség.~Serer bosszús tekintetet vete
 9 17|       nem tudott. Valamint ti. Serer, mihelyt borbély vagy borotva
10 17|      orvos gyógyítson - pótolá Serer -, s kötelességének eleget
11 17|    Vagy meg nem halt? - kiálta Serer, rikácsoló hangon - jó orvos
12 17|       nem adunk be - válaszolt Serer méltósággal. - Kik a tudományban
13 17|    nehéz betege van - folytatá Serer lelkesülten -, nem hí-e
14 17|     valaki amazok ellen szólt: Serer mondhatlan bosszúval s megvetéssel
15 17|     enyeleg - monda fõcsóválva Serer -, így tudományos dolgokról
16 17|     kérdé: „hogy érzi magát?”.~Serer Jánossal friss borításért
17 25|        azt írá, hogy az egész, Serer s Vándory véleménye szerint,
18 30| majdnem egyszerre érkezett meg Serer, kiért a látlelet elkészítése
19 30| kijelentették sajnálkozásukat. Serer azonnal az ütér után nyúlt;
20 30|        mondá kezét összecsapva Serer -, beteges állapotjában!
21 30|     hogy semmi el nem veszett.~Serer az esküdttel s a cselédekkel
22 30|     bizonyosan teljesedni fog.~Serer s az esküdt a látlelettõl
23 38| bizonyosan megmenthette volna. Serer, ki éppen Porváron lévén,
24 38|     annyi idõ sem maradt, hogy Serer mandulatejét, mely, amint