Fejezet

 1 1 |      ritkuló hajfürtök, melyek már régen õszülni kezdének, s a mély
 2 17|       magát, hogy is nem jutott ez régen eszébe! - A gulyás által
 3 18|           mint szomorúak; de nálok régen vígabb szavak tétettek az
 4 20|           múlt héten halt meg. Már régen felmondott uraságának, s
 5 20|      sietõk miként nem tévedtek el régen. A pocsogás, mely egyszerre
 6 20|            gulyás, noha nem szólt, régen osztá Peti aggodalmait.
 7 22|            most Macskaházy, ki már régen türelmetlenségének jeleit
 8 22|       rabot gúnyosan megszólítva - régen keressük egymást, s Viola
 9 22|   Azonkívül háziasszonyunk is elég régen vár; az udvariasság is azt
10 22| mindenikünket eltölti, ha azt, mit régen szívén hord, másvalaki által
11 23|            még azt is, hogy pipája régen elaludott.~- Trézsi lelkem -
12 24|         még szükségök van? - Viola régen gondolkozott élete módjának
13 25|      hibámat jóvátenni, s valamint régen tisztába jöttem magammal,
14 26|          maga a sors így akarta.~- Régen mondom - válaszolt Vándory
15 29|          essék. A faluban mindenki régen aludt, s Tengelyi anélkül,
16 30|         szakács urat is, aki engem régen ismer...~- Igen, hogy semmirevaló
17 30|           zsidó rimánkodó hangon - régen ismer, mindig becsületesen
18 30|        nálad találták.~A zsidó, ki régen észrevette, hogy a gyanú
19 30|         kötelességemnek. Nyúzó, ki régen észrevette, hogy ha Tengelyit
20 31|       iránt kímélettel nem vagyok, régen vasra verettem volna, miután
21 32|          De azt hívém, hogy a báró régen megszabadult, hisz minap
22 36|         meg nem szokott részvét, a régen vagy talán soha nem hallott
23 38|        azzal áll elõ, hogy azt már régen tudja; ezek meg azt mondják,
24 38|     emelkedett, alján, hol az erdõ régen kivágatott, ritka, de terebélyes