Fejezet

 1 1 |    láttatott, noha ily alkalommal, nehogy tekintélye szenvedjen -
 2 1 |        leginkább megbosszankodott, nehogy indulatának engedjen, inkább
 3 4 |       ezzel az öreg sietve elment, nehogy õ is könnyekre fakadjon;
 4 7 |      bámult az alispán változásán; nehogy azonban olvasóim, mint a
 5 9 |            dicsõségére szolgál. De nehogy olvasóim, fõképp azoknak
 6 11|          ki leányát vezetõ nélkül, nehogy, mi már kétszer történt,
 7 11|           szüntelen félelemben él, nehogy más valakinek kitüntetése
 8 17|        becsületénél inkább szeret, nehogy a lakodalom után mást még
 9 22|      megindulásában remegõ hangon, nehogy a rabtól értessék, deákul
10 29|   megismertetett s ûzõbe vétetett, nehogy e gyanús helyen találtassék,
11 30|        sóhajokban könnyíté keblét, nehogy ismét valamit mondjon, mit
12 30|  kifejezésére kényszerítve arcait, nehogy az öröm meglátszassék, melyet
13 31|           s pedig jó õrizet alatt, nehogy Viola s cimborái, kik, amint
14 32|            irányt adott.~Tengelyi, nehogy családja könnyeit látva
15 34|        társaságát ezentúl kerülje, nehogy elõtte megszégyenülve álljon.~
16 34|         maga mellett nem látott, s nehogy a megalázó akaratlanság,
17 34|           õt az oltárhoz vezettem, nehogy határozata, melyre, mint
18 36| akadályozza, pontosan teljesíté, s nehogy a ragály általa, ki naponként
19 36|          nyissák fel mentül elébb, nehogy a szerencsés pillanatokból,
20 36|           ameddig a betegség tart, nehogy az tovább terjedjen, senkit
21 36|            világos parancsa ellen, nehogy e nemes tett titokban maradjon,
22 37|       eltikkadtak. Az említett úr, nehogy a szegény állatokon baj
23 37|          visszavonult; míg Rétyné, nehogy jelen fölgerjedett állapotában
24 37|        veszélyben lát, elhágy, sõt nehogy az ellenem emelt vádak reá