Fejezet

 1 4 |       asszonyt akarom látni; mire õ megjegyzé, hogy bizony kár fáradnom,
 2 9 |    egymásnak beszéltek, s az utóbbi megjegyzé, hogy noha maga is nyolc
 3 15|           Slacsanek, haját simítva, megjegyzé, hogy rendkívüli esetek
 4 15|           kend?~- Igen.~Mire Sáskay megjegyzé, hogy amint a teins úr maga
 5 15|         mint édesatyja igen bölcsen megjegyzé, az egész szavazási módot
 6 19|             esküdt úr igen helyesen megjegyzé, a teins vármegye csak nem
 7 22|    zsidóesküvésben említés tétetik, megjegyzé, hogy mióta Istenben boldogult
 8 22|     szippantva burnótszelencéjébõl, megjegyzé, hogy a dolgok ezen állásában
 9 22|         Miután azonban erre Sóskuty megjegyzé: hogy az instrukciónak ily
10 22|         elnyeri, mint Macskaházy úr megjegyzé, az ily ocsmányan rágalmazottak
11 22|          burnótszelencéjébe nyúlva, megjegyzé, hogy csak ijesztgetni akar.~-
12 22|    vallomása elõtte felolvastatott, megjegyzé, hogy benne mindazokról,
13 22|    szavakkal Nyúzó. Zátonyi nevetve megjegyzé, hogy e perben érzelgõ asszony
14 22|         apját felakasztják?~Zátonyi megjegyzé: hogy a gyermekekre nézve
15 24|       keveré, a lármára felnézett s megjegyzé, hogy csakugyan szép statáriális
16 30|            õ maga többször helyesen megjegyzé, szegény özvegynek senki
17 30| elkerülésére mindjárt ez intés után megjegyzé, hogy ami korát illeti,
18 30|          véres én is?~A kulcsár itt megjegyzé, hogy a zsidók nagy mesterek,
19 31|         szándékát ismerte.~Tengelyi megjegyzé: miként õ, mennyire emlékezik,
20 31|          nagyokat sóhajtott, s Réty megjegyzé, hogy az egész elõadásban
21 31|           sírt, s Nyúzó, miután még megjegyzé, hogy úgysem tudja, mennyire
22 32|       határozatot, s fõképp az elsõ megjegyzé, mi borzasztó igazságtalanság (
23 32|             egy elmés barátom minap megjegyzé, a középkor alkotmányaihoz
24 32|         megvetés haraggal párosult, megjegyzé, hogy ily gyermekség felett